Pierre Trudeau szele fújja Justin harasztját
Az egész internet attól hangos, hogy a rózsaszín ingekhez, a semleges nemhez való szélsőséges vonzódásáról híres kanadai miniszterelnök könnyekkel átitatva emlékezett meg Kuba véreskezű, kommunista vezéréről. Justin Trudeau nyilatkozatát a családi múltból adódó szentimentalizmusként is felfogható, hiszen a család példás barátságot ápolt a karibi diktátorral. Rejtély, hogy miben rejlik Pierre Trudeau és Fidel Castro barátságának titka, de érdemes azért kapcsolódási pontokért cserébe belenézni a az idősebb Trudeau életútjába.
Tudom, hogy az édesapám büszkén nevezte barátjának Fidel Castro-t, akivel volt alkalmam találkozni is, amikor az édesapám elhunyt. Szintén nagyon megtisztelő volt, hogy találkozhattam a három fiával és a testvérével Raúl Casto elnök úrral, amikor ellátogattam Kubába. A kanadaiak nevében Sophie és én szeretnénk kifejezni legmélyebb együttérzésünket a családnak, a barátoknak és a sok-sok Castro Úr támogatójának
- mondta Justin Trudeau, reagálva a kubai diktátor halálhírére, majd hozzátette azt is, hogy szerinte a kommunista vezér “kiemelkedő vezető” volt.
Szentimentalizmus, vagy forradalmi propaganda?
A miniszterelnök szavai nem csak Kanadában, de az egész világon nagy visszhangot keltettek, televíziós személyiségek és politikusok egyaránt kérdőre vonták, sőt, ami manapság talán még súlyosabb, Trudeau egy saját Twitter hashtaget is kapott (trudeaueulogies).
Világos, hogy Gabriel García Márquez Castro iránti érzései valószínűleg abból fakadtak, hogy soha nem kellett a diktátor irányítása alatt élnie, Justin Trudeau pedig a régi családi barátság miatt beszél nyíltan hülyeségeket, de mi a helyzet az édesapával? Mi késztette az egykori miniszterelnököt arra, hogy szerelembe essen?
Klasszikus „ötödik hadoszlop” életpályamodell
Pierre Trudeau életrajzából ki lehet következtetni, annak ellenére ugyanis, hogy a miniszterelnököt a homoszexuális aktusok elfogadtatásáért, a lottózók, a fogamzásgátlás és abortusz legalizálásáért (1968–1969-es salátatörvény), a kanadai kétnyelvűség megszilárdításáért, valamint a kanadai alkotmány 1982-es „honosításáért” ismerik el, nem lehet elsiklani bizonyos életszakaszai mellett, amelyek arra utalnak, hogy a kelleténél jobban érdekelte a marxista filozófia és a szocializmus.
Erre főleg az 1940-es években találunk példát, amikor az akkor még tanulmányait folytató politikust annyira érdekelte a marxista ideológia, hogy a harvardi disszertációja témájának a kommunizmust és a kereszténységet választotta, annak köszönhetően, hogy Mounier kísérlete, hogy megtalálja a kettő között a kiegyezést, nagyon imponált neki.
A Harvard volt egyébként az a hely, ahol Trudeau jelentősen megváltozott: az izoláció elkeseredettséggé változott, és ahhoz a döntéshez vezetett, hogy tanulmányait külföldön folytassa. 1947-ben Párizsba utazott, bár disszertációja befejezetlen maradt amiatt, mert Trudeau csatlakozott egy híres szocialista közgazdász, Harold Laski doktori programjához, ahol valószínűleg magába szívta mindazt, ami később Fidel Castro felé sodorta. Rossz nyelvek szerint a szerelem fővárosában a saját nemével is közelebbi kapcsolatokba került, ami abban az időben a zsarolhatóság és a beszervezhetőség alapja volt.
Párizsból Angliába ment 1947 telén, ahol a helyi harold Joseph Laskivel fújta össze a szél, és remekül megértették egymást abban, hogy ki kellene békíteni a nyugatot és a szovjet kommunizmust, illetve közösen aggódtak a brit munkáspárt anti-kommunista iránya miatt is.
Az is gyanús, hogy az 1950-es években az Amerikai Egyesült Államok tiltólistára tette és megtiltotta neki a belépést az országba, mert részt vett egy moszkvai konferencián és mert előfizetett több baloldali kiadványra. A tiltást természetesen később feloldották, az egész cirkusz inkább csak jelzésértékű volt.
Elnökként is voltak bajok
Míg trudeau Gerald Rudolph Forddal és Jimmy Carterrel kiválóan együtt tudott működni, addig Ronald Reagan elnöksége idején azért voltak problémák: bár az amerikai republikánus és a kanadai liberális jó barátságot alakított ki (állítólag családilag együtt is síeltek), Trudeau soha nem tudta Reagent komolyan venni, ami nagy valószínűséggel Reagen kommunista-ellenes gondolkodásának volt köszönhető.
Kubai látogatások
Pierre Trudeau mindig is úgy gondolta, hogy az Amerikával ápolt jó kapcsolatai ellenére az országának joga van a saját politikai útjait járni, így nem hezitált ellátogatni Kubába és találkozni Fidel Castroval, így Kanada lett az első NATO tagország, amely megtette ezt a lépést. A miniszterelnök saját bevallása szerint nem politikai célból látogatott a karibi országba, hanem azért, hogy megismerje a gyűlölt diktátor emberi oldalát. Ez annyira jól sikerült, hogy a miniszterelnök nyíltan éltette Castrót és a kommunizmust, ami a hazájában nagy visszhangot és nemtetszést keltett. A családok egyébként olyannyira összemelegedtek, hogy Michale Trudeau-ról (Pierre Trudeau első fia, aki egy síbalesetben hunyt el) még fotó is készült a kommunista vezér ölében.
Pletyka, pletyka, pletyka
A kubai látogatást, és a két család összemelegedését természetesen a pletykahullám sem kerülhette el. Justin Trudeau Castróért hullatott könnyei után azonnal beindult az újságírók fantáziája, akik megállapították, hogy nagy a fizikai hasonlóság Fidel Castro és a kanadai miniszterelnök között. Ebből már csak egy követeztetést kellett levonni, és meg is lett, hogy Justin valójában Castro fia.
Ennek az szolgáltat egyébként megfelelően stabil alapot, hogy Margaret Trudeau-t soha nem az erkölcsös szüzek kategóriájában említették, hiszen köztudott, hogy az amerikai szenátorral Ted Kennedyvel is folytatott affért, illetve a házaspár hatodik évfordulóján nem férjével, hanem a Rolling Stone zenekarral, a privát limuzinjukban ünnepelt. Bár Margaret tagadta a szexuális kapcsolatot, kijelentette: "le kellett volna feküdnöm mindannyiukkal". A házasság természetesen válással végződött.
Margaret Trudeau Fidel Castroval kapcsoaltban úgy vélekedett, hogy a diktátor egy igazi romantikus alkat.
Az is gyanús, hogy Margaret meglátogatta Castrot a hotelszobájában, amikor a kubai vezér Pierre Trudeau temetésére Kanadába utazott. Az özvegy állítása szerint azért járt ott, mert személyesen szerette volna üdvözölni a család barátját a család nevében. De ezek persze már csak találgatások.
Vezető kép: National Post
