Lobbi a gigaprofitért: Élelmiszernek álcázott szemetet terítő multik érdekeltek a szabadkereskedelmi megállapodásokban
Már két nemrégiben megjelent tengerentúli tanulmány is igazolja a félelmeket a Kanadával és az USA-val köttetendő szabadkereskedelmi egyezményekkel kapcsolatban. Az amerikai és kanadai példák rámutatnak arra, az egyezmények hatására hogyan szűnnek meg a kisebb gazdaságok, és hogyan pöffeszkedik el néhány nagy szereplő a piacon. Kanada még az USA-t is beperelte, így ma az amerikai fogyasztók nem tudhatják, honnan származik az étel az asztalukon. A CETA a kanadai szintre züllesztené a szigorú európai szabályozást, de Kanada már most 20 százalékos árelőnnyel rendelkezik, köszönhetően a növekedési hormonok és antibiotikumok tömeges használatának, a GMO-s takarmánynak és az állategészségügyi szempontok mellőzésének. A tanulmányok átfogó képet adnak arról, hogy ez vár Európára is az egyezmények megkötése után. A tárgyalófelek a magyar kormányt is megvezették a marketingszöveggel, a GMO-mentesség alkotmányos védelme kevés lesz a multik ellen.
Veszélybe sodorják az európai mezőgazdaságot és kistermelőket a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmények (TTIP és CETA) – hangsúlyozták kanadai és amerikai civil szervezetek szakértői a TTIP és CETA által a mezőgazdaságra gyakorolt várható hatásokat ismertető tanulmányok budapesti bemutatóján. A mezőgazdaság és kereskedelmi politikával foglalkozó Institute for Agriculture and Trade Policy és a Kanadaiak Tanácsa (Council of Canadians) civil szervezetek szakértői egy európai körút keretében a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet meghívására jöttek Magyarországra, hogy szakmai szervezetek és döntéshozók, valamint a nagyközönség előtt is bemutassák az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) és az EU-Kanada kereskedelmi egyezmény (CETA) mezőgazdaságra gyakorolt várható negatív hatásait.
Az előadó körútnak az ad aktualitást, hogy a következő hónapokban várható, hogy dönteni fog az Európai Parlament a CETA ratifikálásáról, és az egyezmény aláírását követően a tagállamok parlamentjei is döntést hoznak az egyezmény jóváhagyásáról. Emellett Trump elnök hivatalba lépését követően várhatóan folytatódni fognak a TTIP tárgyalások is az EU és az Egyesült Államok között.
Pár multi uralkodik
Sharon Treat a sajtótájékoztatón elmondta, a TTIP várható hatásaival foglalkozó tanulmányuk rávilágít arra, az USA és Kanada a kereskedelmi egyezményeknek köszönhetően gyakorlatilag gazdaságilag összefonódott, ennek köszönhetően a multik teljesen kiszorították a kisebb mezőgazdasági üzemeket, termelőket. Példaként elmondta, az USA-ban a sertéságazat 50 százalékát egyetlen vállalat tartja kézben, míg a szarvasmarha-ágazatot négy nagyobb cég uralja. Ezeknek a multiknak, amelyek Kínától Brazíliáig jelen vannak a piacon, óriási hatalom összpontosul a kezében, ők határozzák meg a felvásárlási árat, és azt is, egyáltalán kivel kötnek szerződéseket. Sharon Treat hozzátette, ezeka cégek a TTIP-től azt várják, hogy az EU génmódosított élelmiszereket, illetve a különböző takarmányokat érintő szigorúbb szabályozási rendszerét leépítse, ezáltal nagyobb profitra tehessenek szert. Bár a szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalópartnerei az ellenkezőjét hangsúlyozzák, jogilag egyértelműen látszik, hogy az egyezmények megkötése után gyengülnének ezek a szabályozások.
Sharon Treat kitért arra is, véleménye szerint Donald Trump megválasztása egyáltalán nem szavatolja a TTIP tárgyalások befagyasztását, hiszen Trump maga is a korlátozó szabályozások lebontásában érdekelt. Trump véleményét elsősorban a TTP-vel kapcsolatban fogalmazta meg, a TTIP-vel kapcsolatban lényegesen óvatosabban, vagy inkább sehogy nem fogalmazott.
Az amerikaiak nem tudhatják meg, mit esznek
Sharon Treat arról is beszélt, a NAFTA egyik eredményeként az USA, Mexikó és Kanada gazdasága olyannyira összefonódott, hogy az egyik országban a takarmányt termelik meg, amellyel egy másikban az állatokat etetik, majd egy harmadikban feldolgozzák. Kanada a szabadkereskedelmi egyezmény alapján még az USA-t is megtámadta az élelmiszerek eredetét jelző címke miatt. Miután a pert megnyerte, az amerikai fogyasztóknak már nincs rálátásuk az étel eredetére, amely az asztalukra kerül. Hangsúlyozta, ugyanennek a szemléletnek az érvényesülése várható a TTIP bevezetése esetén, de ha ezeket a tárgyalásokat fel is függesztik, 47 ezer olyan vállalkozás marad, amely Kanadán és a CETA-n keresztül pereskedhet gazdasági érdekei sérülése esetén.
Húsz százalékkal olcsóbban adják a hús
Sujata Dej, a Kanadaiak Tanácsának kereskedelempolitikai kampányfelelőse arról beszélt, Kanadáról olyan kép él a világban, mint a béke és a természeti szépségek hazája, ugyanakkor az USA-hoz hasonlóan rendkívül koncentrált a mezőgazdaság és az ipar jellemzi. Mint elmondta, a NAFTA-nak köszönhetően ugyan megháromszorozódott Kanada exportja, de a gazdaság ez aránytalanul kevés szereplő kézben összpontosul. Példaként említette, hogy a kanadai farmok méretének átlaga 400 hektár, és 20-60 ezer jószágot is tenyészthetnek egyszerre.
Megjegyezte, amikor Cecilia Malmström uniós biztos arról beszél, hogy a szabadkereskedelmi egyezmények megkötését követően nem kell az EU-s szabályozások változásától tartani, azt elfelejti hozzátenni, hogy a kanadaiak sem fognak változni, így Kanada húsz százalékkal tudja olcsóbban adni a húst. Ez részben annak is köszönhető, hogy az uniós sztenderdekhez képest Kanadában jóval alacsonyabbak fokúak az állattenyésztés körülményeit érintő szabályozások, ráadásul a gazdákat még akkor sem bírságolják meg, ha ezeket nem tartják be. Példaként említette, hogy Kanadában az állatok szállítás közben 72 óráig maradhatnak ivóvíz és élelem nélkül, míg az EU-ban a jóval humánusabb, 14 óra a plafon. Kanadában nincs szabályozva a gyógyszerhasználat sem, így a gazdák tömegesen használnak különféle antibiotikumokat, amelyek aztán a húsba kerülnek. Ráadásul elfogadott a baromfi-, és szarvasmarha-hús utólagos klóros fertőtlenítése, mosása. A mezőgazdaság tekintetében az alacsonyabb szintű szabályozásnak köszönhetően Kanada a harmadik legnagyobb GMO-termelő gazdaság a világon.
Kanada már több pert nyert az EU ellen
Sujata Dej arra is felhívta a figyelmet, hogy Kanada nem ismeri el az elővigyázatosság elvét, emiatt több alkalommal indított pert az EU ellen például a növekedési hormonok használata, vagy egyes GMO-s termékek miatt, amelyeket rendre meg is nyert. Egyértelmű, hogy a cégek a CETA-t is hasonló módon használnák ki az érdekérvényesítésre, s ezzel teljesen aláásnák az EU mezőgazdaságát vagy állattenyésztését. A CETA érinteni fogja az európai életminőséget, az élelmiszerek minőségét, azt, hogy mi kerül a fogyasztók asztalára.
Újságírói kérdésre elhangzott, a magyar alkotmányban rögzített GMO moratórium a gyakorlatban könnyen megkerülhetővé válik, hiszen a nemzetközi jogrendben a szabadkereskedelmi egyezmény magasabb szintű jogszabályként jelenik meg. Hiába szigorúbb egy helyi szabályozás, a központi szabályozás fog érvényesülni.
A magyar kormányt is félrevezették
A sajtótájékoztató során fölvetettük a CETA-ról szóló általános parlamenti vitában korábban Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár úgy érvelt, Brüsszel több tagállam, köztük Magyarország nyomására úgy döntött, az elővigyázatosság elvét áttételesen szerepelteti majd a megegyezésben, ami megnyugtatóan rendezi a témában kibontakozott vita két sarokkövét: a GMO-mentességet és a beruházásvédelmet. Mivel a kijelentéssel kapcsolatban hiába kerestük az államtitkárságot, a tanulmány ismertetőinél rákérdeztünk, mire is utalhatott Magyar Levente, amikor az elővigyázatosság elvének áttételes szerepeltetéséről beszélt, miközben a CETA szövegét már korábban véglegesítették.
Dej válaszában elmondta, szeptemberben a németországi szociáldemokrata kongresszus fogalmazott meg aggályokat a CETA-val kapcsolatban, de hasonlóan Ausztriában, Belgiumban, Hollandiában és Franciaországban is megfogalmazódtak kételyek különösen a befektetésvédelem területén. Mivel Kanada a végsőkig ragaszkodott ahhoz, hogy a szerződés szövegét a továbbiakban már ne lehessen megváltoztatni, az EU közreadott egy magyarázó nyilatkozatot, amely értelmezi a vitatott fejezeteket, és amely valóban utal az elővigyázatosság elvére. Hozzátette, nemzetközi jogászok arra hívták fel a figyelmet, hogy ez a magyarázat tulajdonképpen nem más mint marketing szöveg, a gyakorlatban ugyanis úgyis az egyezmény szövegét fogják vitás helyzetekben alapul venni, nem az EP esetleges magyarázatait.
Forrás: MTVSZ közleménye/PestiSrácok.hu; Kezdőkép: reuters.com
