A remény életben tartása a legfontosabb feladat Irakban
Újabb iraki látogatásról tért vissza Hölvényi György, kereszténydemokrata EP-képviselő. Az Európai Néppárt vallásközi párbeszédért felelős munkacsoportjának társelnöke december elején felkereste Irakban a Moszul környéki, az Iszlám Államnak nevezett terrorszervezet uralma alól közelmúltban felszabadult településeket. Hölvényi jövőbe vetett optimizmusa ellenére is elég siralmas képet festett le a térségben élő keresztények helyzetéről. A képviselő szerint a jelenleg hontalan emberek helyzetén Moszul felszabadulása fordíthat, egyelőre viszont újjáépítésről nem lehet beszélni.
Európai parlamenti képviselőként, az általam vezetett vallásközi párbeszédért felelős munkacsoport elnökeként utaztam Kurdisztánba. Korábban három alkalommal, összesen tehát négyszer jártam a térségben, s azt láttam, ameddig az ISIS tartotta uralma alatt a vidéket, mindenki abban reménykedett: majd ha felszabadul a Ninivei síkság és Moszul, minden jobbra fordul.
- nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Hölvényi György.
A kereszténydemokrata képviselő portálunk kérdésére elmondta, hogy bár egyes területeket már feladott az ISIS, de Moszult még uralmuk alatt tartják, a helyi keresztények és más kisebbségek viszont csak akkor térhetnének vissza a porig bombázott otthonaikba, ha Irak második legnépesebb települése felszabadul.
Meggyőződhettem arról, hogy a katonai és politikai helyzet még igencsak képlékeny. Mintegy kétmillió keresztény, jazid és muszlim menekült el a térségből, s szembesülniük kellett azzal, hogy rövid időn belül nem térhetnek vissza.
Magyarország feltett szándéka, hogy segítse a visszatérés lehetőségét: az elsősorban humanitárius feladatok a víz- és villanyszolgáltatás visszaállítására vonatkoznának, ezek ugyanis hozzátennének ahhoz a szükséges politikai nyugalomhoz, ami a visszatelepítéshez szükséges.
A kulcsszó a remény életben tartása
A helyzet viszont nem rózsás: Hölvényi György szerint tapintható a félelem, hogy megint háború lesz, és csak reménykedni lehet, hogy az Irakon belüli különböző politikai, illetve törzsi erők valamiféle megállapodásra jutnak egymással.
Amennyiben ez nem következik be, és a helyzet nem javul egy bizonyos idő elteltével, akkor annak súlyos következményei lehetnek: az egyik ilyen az, hogy újabb bevándorlási hullám indulhat Európa felé. A képviselő kérdésünkre elmondta, hogy egy ilyen esetben az EU biztosan nem fogja pozitívan diszkriminálni a keresztény menekülteket.
Irakban a 2003-as amerikai inváziót megelőzően másfél millió keresztény élt. Moszul térségében egy-két évvel ezelőtt 3-400 ezren laktak közülük, ma számuk legföljebb 70-80 ezerre tehető, ők belső menekültek.
Vezető kép: Facebook
