Terrorista, vagy a tömegpszichózis áldozata? - Megszólal Ahmed H. ügyvédje és az államtitkár
Ahmed H. bűne annyi, hogy eldobott három valamit a határnál, ráadásul tömegpszichózis áldozatává vált, mert körülötte mindenki dobált a könnygáz-füstben - ezt állította a terrorcselekményekért első fokon 10 évre ítélt ciprusi-szír férfi védőügyvédje, Sebők Balázs a Magyar Narancs friss számában. Szerinte a terrorellenes törvény eleve kétértelmű. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára minderre a PestiSrácok.hu kérdésére úgy reagált: a bírák kellően bölcsek ahhoz, hogy el tudják különíteni a terrorizmust más büntetőjogi tényállásoktól. Völner a leköszönő amerikai kormány kritikájára is kitért, kijelentve: az nem más, mint politikai hecckampány. - Érdekes, Guantanamóval nem volt problémájuk - fűzte hozzá az államtitkár.
VÉSEY KOVÁCS LÁSZLÓ - SUSÁNSZKY MÁTYÁS PÁL
Aki könnygázt kap a szemébe, és körülötte mindenki dobál valamit, azt elkapja a tömegpszichózis - nyilatkozta a Magyar Narancs csütörtöki számában megjelent interjúban a terrorcselekményekért elítélt Ahmed H. védőügyvédje. Sebők Balázs szerint állítását még az elmeorvosi szakértők is igazolják, akik védencénél beszűkült tudatállapotot állapítottak meg. Az Ahmed H. ellen hozott elsőfokú ítélet után civilek rendeztek tüntetést Budapesten, de az amerikai külügyminisztérium sem hagyta szó nélkül. A védőügyvéd szerint Ahmed H. elismeri a tiltott határátlépést, és hogy eldobott tárgyakat, de ez kevés a terrorcselekményhez.
Völner: A rendőrök nálunk nem tüzelnek csípőből
Ahmed H. ügyvédjének állításairól megkérdeztük Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárát, aki figyelmeztetett: a rendőrség, az ügyészség és a bíróság feladata volt az eljárás során megállapítani, hogy mit dobált a vádlott. - Éppen ezért a szokásos ügyvédi tényismerteteés nem okvetlenül egyezik azzal, amit a hatóságok megállapítottak - tette hozzá, megjegyezve: a rendőrök az államhatáron innen voltak, és nem hívtak oda senkit, hogy vízágyúval lőhessék őket.
Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján Magyarországon nem fordul elő olyan, mint az Egyesült Államokban, hogy a rendőr különböző helyzetekben rögtön agyonlövi az embert. Nálunk pontosan előírt megelőző lépések történnek a súlyos intézkedés előtt. Ez az eset jól dokumentált, filmfelvételek állnak rendelkezésre a történtek megállapításához, így erős csúsztatásnak tartom az interjúban ezzel kapcsolatban leírtakat
– nyilatkozta az államtitkár, aki reagált az ügyvéd azon állítására is, mely szerint a terrorizmus-ellenes törvény gumiszabály, és korábban is előforduló bűncselekményre – például a futballhuliganizmusra – is rá lehet húzni a terrorizmus vádját. Úgy fogalmazott: nem gondolom, hogy gumiszabály lenne, mert a büntetőjog az egyik legpontosabban megfogalmazott terület Magyarországon. Ilyen esetben az AB előtt megtámadhatták volna a törvényt, de ez nem történt meg. Szerintem a bírák kellően bölcsek ahhoz, hogy el tudják különíteni egymástól a korábban is ismert büntetőjogi tényállásokat és a terrorizmust. Az államhatár különösen védett, és nem sima közterület, ahol a futballhuliganizmus előfordul - jelentette ki.
Guantanamóról miért is hallgattak?
Az amerikai kormány felszólítását ugyanakkor politikai hecckampánynak nevezte Völner Pál, hiszen nálunk alaptörvényileg biztosított a bíróság függetlensége, ahogy az Egyesült Államokban is, és ezt az amerikai külügyminisztériumnak is tudnia kell. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy az amerikai külügyminisztérium jogsértésre szólította fel a magyar kormányt, hiszen a független bíróság döntését nincs joga felülvizsgálni a kormánynak, nemhogy a civil szervezeteknek. Arra is emlékeztetett, hogy a Guantanamón vagy épp Lengyelországban elkövetett atrocitások esetében az amerikai külügyminisztérium nem emelte fel a szavát külföldön elkövetett kínzások miatt.
Emlékezetes, az ítélet az amerikai külügyminisztérium figyelmét is fölkeltette, ugyanis Mark Toner helyettes külügyi szóvivő aláírásával közleményt adtak ki a tíz évre elítélt szír férfi ügyében. A közleményben aggodalmukat fejezik ki az ítélet miatt, és sürgetik a magyar kormányt, hogy indítson vizsgálatot független társadalmi csoportok bevonásával. „Továbbra is szoros figyelemmel kísérjük majd” az ügyet – olvasható a közleményben.
"Szabadságot Ahmednek!"
Az ítélethozatal után szombaton civilek szerveztek tüntetést Budapeten. A nemzetközi Soros-alapítvány által vastagon támogatott Krtétakör és a MigSzol közös megmozdulásán a mintegy 200 demonstráló a Blaha Lujza térről a Madách térre vonult, közben többen azt skandálták: „Szabadságot Ahmednek!”, „Ma Ahmedet, holnap téged!”. Tábláikon és molinóikon azt írták, „Freedom for Ahmed H.”, „Röszkei per=kirakatper”. Schilling Árpád, a Krétakör vezetője úgy nyilatkozott, azért lehet valakit terrorizmusért elítélni ártatlanul, mert vannak, akik asszisztálnak ehhez.
A magyar btk. nem telefon, nem beszélünk bele
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője is értékelte tegnap az amerikaiak beszólását. „Furcsa, hogy a világot a hatalmi ágak szétválasztásáról rendszeresen kioktató amerikai külügy most arra szólít fel egy kormányt, hogy avatkozzon be a bíróság dolgába” - mondta, hozzátéve: ha az USA-ban ez elő is fordulhat, Magyarországon nem civil szervezetek döntenek egy vádlott bűnösségéről, hanem a bíróság. Megtámadni a magyar határt, több órán keresztül támadást vezényelni a határt védő magyar rendőrök ellen súlyos bűncselekmény, amiért súlyos büntetés jár – hangsúlyozta. „Magyarország soha nem fogja számon kérni az amerikai bíróságokon az amerikai rendőröket megtámadó terroristák elítélését” – áll Menczer Tamás közleményében.
Az amerikai külügyminisztérium közleményét Deutsch Tamás, európai parlamenti képviselő is kommentálta egy Facebook – bejegyzésében. Mint írta, „azért kizárt, hogy Ahmed H. tíz évet kapott volna az USA-ban, mert ha tizedannyit csinál ott, mint amit Röszkén tett, akkor az amerikai rendőrök már rég szitává lőtték volna emberijogilag. Egyébként szeretettel ajánlom az USA külügyminisztériuma figyelmébe, hogy a magyar büntető törvénykönyv nem telefon, nem beszélünk bele! Ennyi.”
Eldobott három valamit...
A védőügyvéd az ítélettel kapcsolatban a Magyar Narancsnak adott interjújában arról beszél, védence elismert bizonyos vádakat, többek közt a tiltott határátlépést, valamint, hogy eldobott három valamit, „amiről nem tudjuk, hogy mi volt”. Véleménye szerint védence ezekkel megvalósított bűncselekményeket, amelyek azonban nem merítik ki a terrorcselekmény törvényi tényállását.
Sebők Balázs azzal is érvelt, hogy az Amnesty International is kritizálta a terrorcselekmény jogi megfogalmazását, mert az túlságosan képlékeny. Amikor úgy fogalmaz, hogy az elkövető egy állami szervet arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön. Példaként említette, hogy a futballhuliganizmust is lehet hivatalos személy elleni erőszakként, csoportos garázdaságként, de akár terrorcselekményként is értelmezni. Megjegyezte, vélemény szerint Ahmed H.-nak nem volt nagyobb bűne, mint hogy dobott valamit, de ez kevés a terrorcselekményhez.
Nem radikális, de terrorcselekményt hajtott végre
A védőügyvéd elmondta, a bíróságon érződött, hogy nyomás alatt van, de maga a terrorper sem mindennapi. Ahmed H. kezét-lábát összebilincselték, csak a fogdában lehetett beszélni vele a tárgyalás előtt. Ehhez képest a bíróság végül mondta ki, sosem állították, hogy a gyanúsított vallási fanatikus, vagy radikális szervezet tagja lett volna. Pusztán azt állapították meg, hogy terrorcselekményt hajtott végre. Ugyanakkor hozzátette, a vád összes tanúját meghallgatták, míg a védelem részéről szinte senkit. Példaként említette, hogy Ahmed H.-val még riport is készült a határostrom alatt, ahol nem mond semmi erőszakosat, és voltak más újságírók és aktivisták is, akik igazolhatják, hogy nem fogalmazott meg követeléseket. A védőügyvéd szerint a vád tanúi ugyanakkor csak rendőrök voltak, akik ellentétes vallomásokat tettek. Az egyik rendőr és a rendőr tolmácsának vallomása például üti egymást, hiszen a tolmács egy mást férfit nevezett meg, aki megfenyegette őt, és arról személyleírást is adott. A rendőr, aki odament a tolmáccsal, viszont Ahmed H. ellen vallott.
"Kialakul ezen a talajon..."
A védőügyvéd arról is beszélt, ha pusztán szakmailag nézi, mivel a bíróság szerint védence elkövette a terrorcselekményt, enyhe büntetést kapott, hiszen a középmérték is 17,5 év. Véleménye szerint ez annak köszönhető, hogy a bíróság mérlegelte, hogy terrorcselekmény és terrorcselekmény között is van különbség. Ráadásul a rendőrség bizonyítékai is inkább mentik a bűnösségtől Ahmed H., hiszen felvételeik tanúsága szerint a férfi többször hangoztatta, hogy nem akarnak semmi rosszat, szeretik a rendőröket és Magyarországot.
A védőügyvéd ebben látja az ügy sarokkövét, hiszen terrorcselekényt esetén azt is vizsgálni kell, miért alkalmaztak erőszakot az állami szervek ellen. Véleménye szerint aki könnygázt kap a szemébe, és körülötte mindenki dobál valamit, azt elkapja a tömegpszichózis. Mint fogalmaz „az erőszak itt nem a célhoz vezető eszközcselekmény, hanem olyasvalami, ami kialakul ezen a talajon, de nem azért teszi ezt valaki, mert el akarja érni, hogy beengedjék az országba”. Megjegyezte, védencénél az elmeorvosi szakértők is beszűkült tudatállapotot állapítottak meg.
Teljes riport a Magyar Narancs december 8-ai számában olvasható.
Forrás: PestiSrácok.hu/Magyar Narancs/MTI/ kezdőkép: krone.at
