Hanyatlik a willkommenskultur Ausztriában, már ott sem tűrik a migránsokat
Az osztrákok az élet minden területén egyre kritikusabbak az Ausztriában élő migránsokkal, menekültekkel és bevándorlókkal szemben, és általános kiábrándultság tapasztalható körükben az együttélést illetően - derült ki az Osztrák Integrációs Alap (Österreichischer Integratrionsfond, ÖIF) frissen közzétett 2017-es integrációs felméréséből. A kutatás szerint az osztrákok egyre kritikusabbak a migránsokkal, már a velük való együttélésnek a lehetőségét is jobban kizárják és a willkommenskultur-rajongás is visszaszorulóban van. A közzétett adatok szerint a “migrációs felső határértéket” a lakosság 46 százalékát túl magasnak találja, és az megkérdezettek 84 százaléka szerint fenn kell tartani a megerősített határőrizetet. A menekültek negatív megítélése, részben a migránsokról a médiában kialakított képpel és az eltelt hónapok történéseivel függhet össze.
Úgy tűnik a willkommenskultur-szindróma terjedése kezd alábbhagyni Ausztriában, ahol az elmúlt években a migráció elég komoly társadalmi és gazdasági problémákat okozott - amire persze rejtélyes oknál fogva senki nem számított. A ausztriai szövetségi állami integrációs alapnak is feltűnt a dolog, így készítettek egy átfogó tanulmányt arról, hogy mit gondolnak az emberek a bevándorlásról és a menekültekről. A felmérésnek igencsak érdekes eredményei születtek.
Kevesebb támogatás, közmunka és kevesebb mászkálás
A megkérdezettek 72 százaléka szerint indokolt lenne a migránsok számára kifizetett juttatások mértékét csökkenteni 914 euróról(!) 560 euróra(!) - vagyis egy kiemelkedően jó magyar fizetésről egy átlagos magyar fizetésre - havonta. Ez azért érdekes adat, mert Ausztriában divat azokat a menekülteket is támogatni, akik elutasított menedékkérelemmel tartózkodnak az országban.
Érthető módon ez sokaknak nem tetszik, a többség a felmérés szerint már azt támogatná, hogy a juttatásokért cserébe a migránsok közérdekű munkát végezzenek, kötelesek legyenek az adott, számukra kijelölt ideiglenes lakóhelyen maradni, és alapvetően kevesebb szociális ellátását kapjanak, mint a született osztrákok.
Kevesebb ember, nagyobb kontroll
A bevándorolók számával is gondja van a megkérdezettek nagy részének: a két évvel ezelőtti össznépi jótékonykodással ellentétben ma már csak az emberek 11 százaléka szerint kellene a 2016-ra megállapított 37.500 migránsnál többet befogadni évente, ami egyébként még mindig rengeteg embert jelent.
Érdekes az is, hogy a felmérés szerint a lakosság 73 százaléka egyáltalán nem támogatja a kettős állampolgárság bevezetését és 81 százaléka nem támogatja az osztrák állampolgárság megszerzésére irányuló eljárásnak a bármilyen könnyítését. Sőt, a megkérdezettek 80 százaléka szerint szigorúbban kellene ellenőrizni az ausztriai mecsetek működését is a nyilvánvaló radikalizáció megelőzése érdekében. Ezek az emberek szerint meg kellene tiltani a testet teljesen eltakaró fátylak köztereken történő viselését is. A lakosság 48 százaléka szerint egyébként ezeken felülkötelezővé kellene tenni, hogy a mecsetekben németül prédikáljanak.
Arról egyébként nincsenek rendelkezésre álló adatok, hogy emiatt bárkit is fasisztának, populistának, vagy kirekesztőnek neveztek volna az országban, úgy tűnik, hogy ez csak nálunk divat.
Ausztriában a felmérések szerint lakosság körülbelül 20 százaléka, vagyis 1,8 millió ember bevándorló, 2016-ban közel 200 000 menekült érkezett az országba, a köreikben pedig nagyjából a munkanélküliség 50-60 százalék.
