A Soros hadsereg nyílt társadalma ellen megy a harc Macedóniában
Áll a bál Macedóniában, a politikai káosz háttérben pedig a legtöbben Soros György személyét sejtik, aki Magyarországi tevékenységéhez hasonlóan a balkáni országban is civil szervezetnek titulált NGO-kon keresztül szeretné úgy alakítani a helyi politikát, ahogy az a nyílt társadalom központú világnézetének és hatalmi érdekeinek megfelel. Ezt Macedóniában is úgy próbálja elérni, hogy a regnáló, bevándorlást ellenző kormányt leváltatná és helyükbe az érdekeit kiszolgáló, bevándorláspárti kormányt ültetne.
Csütörtök este jobboldali tiltakozók törtek be a szkopjei képviselőház épületébe, miután a szerintük Soros György által támogatott szociáldemokraták és az albán kisebbségi pártok új, albán nemzetiségű házelnököt választottak. A parlamentbe betörő demonstrálók verekedtek is néhány képviselővel és újságíróval. Hasonlóan feszült helyzetre csak 2001-ben volt példa a macedónok és a lakosság egyharmadát kitevő albán kisebbség közt. Akkor több mint fél éven át fegyveres harcok zajlottak az országban.
Fejlesztési források a tőzsdespekulánson keresztül
A helyzet most jóval enyhébb, bár úgy tűnik, hogy még bármi is megtörténhet. A mostani konfliktus a 2016 decemberi parlamenti választás óta feszül, mivel a győztes jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokrata Pártja (VMRO-DPMNA) 51 mandátumával nem szerzett abszolút többséget a 120 fős törvényhozásban, a köztársasági elnök, Gjorge Ivanov viszont nem hajlandó kormányalakítási lehetőséget adni a második helyezett SDSM-nek, mert úgy véli, a különféle albán nemzetiségi mozgalmakkal koalícióban veszélyeztetnék az ország alkotmányos rendjét és területi integritását. A kialakult helyzet miatt sokan Soros György személyét sejtik, aki állítólag néhány évvel ezelőtt rátette a kezét az országba áramló amerikai fejlesztési forrásokra azzal, hogy Macedónia és a Soros-féle Open Society Foundation (OSF) 2012 februárjában szerződést írtak alá arról, hogy az OSF lesz a Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) által vezetett Civil Társadalom Projekt forrásainak fő elosztója az országban. A források elsősorban Soros eszméinek térnyerését segítik az országban, a koordinálásában résztvevő szervezetek (Ifjúsági Oktatási Fórum, a Fórum – Stratégiai Kutatási és Dokumentációs Központ, a Civil Kommunikációs Központ és a Reaktor – Kutatás Akcióban.) pedig az ellenzéki SDSM-hez is be vannak csatornázva.
“Civilek” akcióban
Soros egy kiterjedt, mintegy hatvan civilnek álcázott szervezetből álló NGO-hálózatot hozott létre Macedóniában. A nekik folyatott USAID-pénzek útját nehéz feltérképezni. Ezek a szervezetek 2015 januárja óta egyre fokozzák a feszültségkeltést, 2016-ra erőszakos megmozdulásokba torkollottak a békésnek induló demonstrációk. A tüntetők – köztük az SDSM vezető politikusai – rendbontásaik során számos kormányzati épületet súlyosan megrongáltak. Ezt furcsa módon bizonyos körök csak “színes forradalomnak” nevezik, ennek vezére pedig egy bizonyos Pavle Bogojevszki melegjogi aktivista, az SDSM parlamenti képviselője. Céljuk, hogy megdöntsék az ügyvezető konzervatív kormányt és kinyissák a határokat a migránsok előtt. Ezt az is bizonyítja, hogy a tüntetések éppen a migránsválság tetőfokán voltak a legintenzívebbek.
A vallási összetétel megváltoztatása is a célok között
Macedóniában a lakosság nagyjából húsz százaléka albán, így a keresztények még mindig erős számbeli fölényben vannak. Ezen szeretne változtatni valószínűleg a "nyílt társadalom", és ezért épült az elmúlt időszakban mintegy 300 mecsetet az országban. Érdekes véletlen egyébként, hogy az Open Society Foundation fizette anno Saul D. Alinsky néhai amerikai anarchista Rules for Radicals című könyvének (a felforgatás kézikönyve) macedón nyelvre fordítását is. A “nemes” cél elérésében a média is nagy szerepet játszik. A magyar helyzethez hasonlóan Soros a jól ismert jelmondatok mögé bújva (sajtószabadság kiszélesítése, a független újságírás támogatása és a média megreformálása) akarja alárendelni küldetésének a macedón médiát. A bevándorlók beengedése egyébként szavazatimportálás is egyben, hiszen a migránsok többsége Európa szerte bizonyítható módon a velük szemben megengedő baloldali pártokra szavaznak.
Szíjjártó szerint ez történik ha egy ország életébe kívülről beavatkoznak
Amit Macedóniában látunk, az a sorozatos külső beavatkozások következménye, és világosan mutatja, milyen veszélyekkel jár, ha egy ország életébe kívülről beavatkoznak - mondta a parlament elleni támadással kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Közben morális okokra hivatkozva lemondott pénteken Agim Nuhiu macedón belügyminiszter. Szkopjéba összehívott sajtótájékoztatóján Nuhiu kijelentette, azért mond le, mert nem sikerült "kizárnia a politikát" a rendőrségből, holott a belügyi szerveknek a rend és béke megóvása lenne a feladatuk, nem pedig az, hogy a politika visszaéljen velük.
Vezető kép: Maja Zlatecska / MTI / EPA
