Egy Nyugatnak szánt politikai üzenet állhat a holland kapcsolatok megszakítása mögött
A magyar külügyminiszter rendkívüli sajtótájékoztatón pénteken bejelentette, hogy határozatlan időre megszakítottuk a nagyköveti szintű kapcsolatot Hollandiával. Az esemény okán a PestiSrácok.hu megkérdezte Kiszelly Zoltán politológust, a Századvég Politikai Iskola tanárát, aki portálunknak azt mondta, az eset teljes mértékben jelzésértékű, amivel nem csak Hollandiának, de más nyugati országoknak is üzenni szeretnének, akik úgy érzik, joguk van beleavatkozni a magyar politikába. A szakértő beszélt arról is, hogy a baloldali véleményformálók hisztériájának ellenére ez egyáltalán nem egyedi eset, az USA-nak például rengeteg országgal nincsen nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolata.
Szijjártó Péter külügyminiszter rendkívüli külügyminiszteri sajtótájékoztatón jelentette be, hogy konzultációra hazarendelte a Hollandiába akkreditált magyar nagykövetet, a holland nagykövet minap megjelent lapinterjúja miatt. Gajus Scheltema leköszönő budapesti holland nagykövet a 168 Órának azt nyilatkozta, hogy az iszlamisták úgy találnak magukat ellenséget, ahogy a magyar kormány. Ezen kívül számos kritikát megfogalmazott a magyar kormány tevékenységével kapcsolatban. A dolog pillanatok alatt nagy port kavart, de sejthető, hogy nem csupán egy interjú, hanem egy komoly politikai üzenet áll a dolog hátterében.
Magyarország nem egy bokszzsák! – mondta a magyar külügyminiszter.
Nem egyedi eset a világban
De mielőtt pánikba esnénk, nézzük meg miről is van szó. A pánikroham azért sem megalapozott, mert a magyar külügy lépése nem azt jelenti, hogy megszűntek volna a diplomáciai kapcsolataink Hollandiával, hiszen csupán az a helyzet, hogy most egy ideig nem a nagykövet, hanem a helyettese fogja ellátni a diplomáciai feladatokat. Erről Kiszelly Zoltán politológus beszélt a PestiSrácok.hu-nak. A szakértő elmondta, annak ellenére, hogy egy ilyen lépés szövetséges országok között egyáltalán nem nevezhető baráti gesztusnak, a kialakult helyzet egyáltalán nem egyedülálló eset a világban. Erre példaként hozta fel az Egyesült Államokat, hiszen az ország Donald Trump megválasztása óta nem nevezett még ki amerikai nagykövetet. Hozzátette, ez az ügyintézéseknél nem okoz problémát, még annak ellenére sem, hogy egy ügyvivő nincs szemmagasságban a miniszteri szintű nagyköveti ranggal.
Hollandia már korábban is megégette magát
A hollandoknak egyébként egyáltalán nem ismeretlen ez az állapot: az ország 2011-ben például már “bajba került” azzal, hogy megvétózta Bukarest és Szófia a schengeni övezethez történő csatlakozását, válaszul pedig a románok elég sok kellemetlenséget okoztak a holland diplomatáknak, például a reptereken - emlékeztetett Kiszelly. Elmondta, a világ számos más pontján is láthatunk hasonlókat: Észtországban például takarékossági okokra hivatkozva záratta be a kormány a magyar nagykövetséget, amelyre reagálásként Észtország is bezáratta a budapesti nagykövetségét. Kiszelly Zoltán szakértő példaként említette még egy elhúzódó kormányalakítás lehetőségét, amely szintén hátráltathatja a nagyköveti szintű kapcsolatokat két ország között.
Komoly politikai üzenet is lehet a háttérben
A szakértő portálunknak arról beszélt, hogy nagy valószínűséggel politikai üzenet állhat a diplomáciai botrány hátterében.
Nem szokatlan dolog ez, a nyugati országok sokszor azt gondolják, hogy mi a szegény keleti rokonok vagyunk, és felhatalmazva érzik magukat, hogy beleszóljanak a dolgainkba. Ezt láthattuk például akkor is, amikor az osztrákok véleményezték a migránsok hazai kezelését.
- mondta Kiszelly. Hozzátette, hogy a magyar kormány lépése talán nem csak a hollandoknak (akikkel egyébként semmi bajunk) szól, hanem azoknak a gyarmattartó nyugati országoknak, amelyek előszeretettel avatkoznak bele hazánk belügyeibe, és amelyek rendszerint karrierpolitikusokat szoktak a nagykövetségek élére delegálni. Erre egyébként Szíjjártó Péter beszédében utalt is, amikor azt mondta: “a meghunyászkodás politikája lehet, hogy szokás volt eddig Magyarországon, de most már nem az.”
Szomorúak lehetnek, hogy nem működik a demokráciaexport
Kiszelly Zoltán kitért arra, hogy egyes nyugati országok azért köthetnek bele rendre Magyarországba, mert 2010-óta mi arra törekszünk, hogy a mi országunkba maradjanak az uniós pénzek, ahelyett hogy azonnal visszafolynának más országokba.
Amit a nyugatiak korrupciónak hívnak, az nálunk nem más, mint patrióta gazdaságpolitika.
- fogalmazott.
Úgy véli, elképzelhető, az a gondjuk, hogy a pénz nem megy vissza hozzájuk 2010-óta, és nem tőlük veszünk fel hiteleket, hiszen az országot a magyar lakosság finanszírozza. Hollandia az egyik legnagyobb haszonélvezője az uniós támogatásoknak: 1 euróból 1, 20 megy vissza nekik, és itt lehet a dolog mozgatórugója. Azért támadnak minket korrupcióval, mert az az érdekük, hogy visszacsurogjon hozzájuk a pénz. Az, hogy ez nem így van a spekulánsoknak fáj a legjobban, például Soros Györgynek is - emelte ki. A szakértő hozzátette: az egész ügy tulajdonképpen egy üzenet lehet, hogy a nyugati országoknak igenis le kell állítaniuk a demokráciaexportot, a „multikulti” megszilárdítását, és tiszteletben tartani kell tartaniuk a magyar körülményeket. Fontos részletként még megemlítette, hogy Magyarország bírálása már csak azért sem lehet véletlen, mert Gajus Scheltemának egyébként is lejárt a tisztsége.
Szijjártó Péter egyébként közölte azt is: a Magyarországra érkező új holland nagykövetet semmilyen minisztériumban és semmilyen állami intézményben nem fogják fogadni mindaddig, amíg a holland kormány nem ad hivatalos magyarázatot a kijelentésekre. A Hollandiában élő magyarokra, illetve az itt élő hollandokra az eset egyáltalán nem lesz semmilyen negatív hatással, hiszen az ügyeik a konzulátusra tartoznak, ami pedig egyelőre stabilan marad.
Vezető kép: Bumm.sk
