Pesti Srácok

Kvótavígjáték a német családról, akik befogadnak egy bevándorlót (VIDEÓ)

Isten hozott Hartmannéknál! – Hamarosan hazánkban is megtekinthető lesz a német Wilkommenkultur propagandafilmje, egy vígjáték, amelynek középpontjában egy jómódú müncheni család áll, akik úgy döntenek, befogadnak egy nigériai menekültet, Diallo-t. Mint az előzetesben fogalmaznak, "mind kicsit Hartmannok vagyunk".

A jómódú Hartmann-család háziasszonya úgy dönt, befogadnak egy menekültet – így kezdődik a hamarosan hazánkban is bemutatkozó Isten hozott Hartmannéknál! című német kvótakomédia. A család csakhamar el is megy a menekültmenhelyre, ahonnan elhozzák a Nigériából menekült Diallo-t, akiről, mint kiderül, az átlagos bevándorlóval ellentétben, nem agysebész, és nem beszél négy nyelven. Németül is csak alig, de azt azért el tudja mondani, „szeretem Németország, én hálás”. Hogy a való életben miért is dönt úgy egy német háziasszony, hogy egy fekete bőrű bevándorlóval egészíti ki a családját, arról csak elképzeléseink lehetnek.

A film igyekszik rátapintani a német társadalom belső problémáira, az elöregedésre, az idegengyűlöletre és a multikulturalizmus fenntartásának nehézségeire, mindezt kendőzetlenül, de humoros formában. Bár a filmet Simon Verhoeven írta és rendezte, de feltehetően felhasználta hozzá Angela Merkel titkos naplóját is. A beszédes nevű, jószívű Angelika háziasszony mellett természetesen egy másodgenerációs bevándorló, aki nyilván orvos, mondja ki a legfontosabb üzenetet:

PestiSracok facebook image

Forrás: mandiner.hu/youtube.com; kezdőkép: bento.de

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.