Balkáni káoszt okozhat a macedón baloldal győzelme
A jelenleg kormányzó Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) nyerte meg a vasárnapi helyközi választásokat Macedóniában. Mostani állás szerint a 81 önkormányzat közül 50-ben az SDSM jelöltje került ki győztesként. A Nikola Gurevszki vezette jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) jelöltjei az önkormányzatok közül csupán kilencben tudtak több szavazatot szerezni, ami hatalmas csapást jelent az ország bevándorláspolitikájára és nemzeti indentitására nézve, de Magyarország számára sem mindegy az eredmény, hiszen Orbán Viktor személyesen is ellátogatott nemrég a macedóniai Ohridba, hogy támogassa Gruevszkit és pártját. A magyar miniszterelnök szerint a balkáni útvonal lezárása és Macedónia az európai biztonság kulcskérdése.
Elsöprő győzelmet aratott a Zoran Zaev vezette baloldali, jelenleg kormányzó párt Macedóniában a tegnapi helyközi választásokon. Az SDSM az önkormányzatok több, mint felében legyőzte a jobboldali VMRO-DPMNE-t, ezzel pedig rendesen odacsapott az országban pislákoló nemzeti öntudatnak.
A VMRO-t még olyan helyeken is legyőzték, ahol egyébként nagyon erős szavazótábora van a pártnak, így nem meglepő, hogy elkezdődtek a találgatások azzal kapcsolatban, vajon történt-e bármilyen jellegű csalás, például a szavazatok megvásárlása. Erről Cvetin Chilimanov, az SOS nevű szervezet alelnöke mesélt a PestiSrácok.hu-nak.
Gruevszki akár vissza is vonulhat
A siralmas eredményeket és a korábban demokratikus úton megválasztott, majd idegen érdekek segítségével kijátszott VMRO-DPMNE szövetség politikai zuhanórepülését látva felreppenhetnek olyan pletykák, hogy Nikola Gurevszki szándékosan veszített, azért hogy a választások második köre (október 29.) után – az eredménytől függően – visszavonulhasson a politikától, elkerülve ezzel a személye körül korábban kirobbant botrányok miatti felelősségre vonást (korábban Gruevszki lehallgatási botrányba keveredett, amelyet a baloldal robbantott ki). Az is egy közkedvelt elmélet, hogy a demoralizált VMRO támogatni fog egy olyan referendumot, amely az ország névváltoztatására és a görögökkel való megegyezésre irányul, ez pedig előmozdítja majd az ország NATO-csatlakozását.
Ezidáig egyébként az EU-csatlakozással és a NATO-val kapcsolatos tárgyalások azért nem vezettek eredményre, mert a görögök a Macedónia nevével kapcsolatos viták miatt blokkolták ezeket a törekvéseket. A NATO-csatlakozás egyébként azért fontos a jelenleg kormányzó baloldalnak, mert Amerika oroszokkal szembeni támogatása és a NATO bázisok térségbe engedése rengeteg USAID-támogatást hozhat a pártnak a kampányok kifizetéséhez. Az, hogy a baloldal az USA érdekeit szolgálja, jól látszik abból is, hogy már régóta nagy befolyással van az ország belpolitikájára (a baloldalnak kedvező módon) Jess Baily amerikai nagykövet, akinek rendszeres látogatója a magyar belügyekbe is szívesen beleszóló Hoyt Brian Yee európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó amerikai államtitkár-helyettes.
Ha Gruevszki lemond, akkor azon fog dolgozni, hogy gyorsan kijelöljön egy alkalmas utódot, aki valószínűleg a párttitkár, Hristijan Mickoski lesz
– mondta Chilimanov, de hozzátette, ezek főleg csak találgatások, a jövő egyelőre minden szempontból bizonytalan.
A jobboldali bukásnak azért is lehetnek katasztrofális eredményei, mert így veszélybe került az Orbán Viktor által is képviselt bevándorláspolitika, és bár a határokat a baloldal sem meri majd azonnal teljesen megnyitni, valószínűleg erősen elkezdenek majd ebbe az irányba elmozdulni az intézkedések. Orbán Viktor személyesen is ellátogatott nemrég a macedóniai Ohridba, hogy támogassa Gruevszkit és pártját. A magyar miniszterelnök szerint a balkáni útvonal lezárása és Macedónia az európai biztonság kulcskérdése.
Az is elképzelhető, hogy ezzel megnyílik az út egy, az ország névváltoztatásával kapcsolatos referendum felé, ami az egyik oka, hogy ekkora nemzetközi nyomás nehezedett a VMRO-ra.
Hogy mi az oka a jobboldali bukásnak, nem világos, Chilimanov szerint ráadásul egyáltalán nem is indokolt.
Az albánok nincsenek teljesen szétszórva az országban, tény hogy be tudnak segíteni az SDSM-nek néhány városban, de ki van zárva, hogy a segítségükkel ezt az eredményt lehet produkálni.
– mondta.
A PestiSrácok.hu kint járt a VMRO-DMPNE kampánynyitó rendezvényén szeptember 25-én, ahol portálunk exkluzív interjút készített Nikla Gruevszkivel. A volt miniszterelnök elmondta:
A baloldali kormány visszaél a hatalmával. A kormány meg akarja fosztani az állampolgárokat a véleménynyilvánítástól egy olyan kérdésben, amely megváltoztathatja egy város etnikai összetételét.
Hozzátette:
Zoran Zaev olyanokat is megígér az albánoknak, amelyek ellentétesek az alaptörvényünkkel.
A PestiSrácok.hu a Macedóniában nagyon aktív Soros Györgyről is kérdezte a korábbi miniszterelnököt. Kérdésünkre Nikola Gruevszki kijelentette, a baloldal most Soros tervét akarja végrehajtani Macedóniában, lebontanák a kerítést és migránsokat telepítenének az országba.
Őket az Open Society Institute támogatja, amely migrációs nézőpontból is elég nagy kockázatot jelent, hiszen ők segítik azokat az NGO-kat, amelyek korábban felkarolták a migránsokat, segítették őket betörni az országunkba
– mondta akkor Gurevszki.
A mostani konfliktus egy állítólagos lehallgatási botránnyal kezdődött 2014-ben, amikor a baloldali szociáldemokraták Zoran Zaev vezetésével megpróbálták megbuktatni a már rég óta kormányzó Nikola Gruevszki vezette Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) koalíciót. Az ellenzéki vezér akkor állítása szerint az albán titkosszolgálatoktól kapott jelentésben értesült arról, hogy Gruevszki lehallgatta ellenfeleit, valamint számos civilt. A vád értelemszerűen politikai válságba és előrehozott választásokba torkollott, amely a kormánypárt győzelmével végződött. A megszerzett mandátumok száma azonban nem volt elég a kormányalakításhoz, ezt pedig Zoran Zaev a Soros Györggyel jó barátságot ápoló albán elnökkel karöltve ki is használt: az albán pártok segítségével sikerült többséget szereznie. A kormányalakítás azonban nehézségekbe ütközött: Macedónia elnöke, Gjorgje Ivanov nem kérte fel Zaevet kormányalakításra mondván a Zaev által is támogatott Tiranai Platform az albán kisebbség olyan jogokat követel, amelyek veszélyeztetik az ország szuverenitását. A több mint tíz évig tartó konzervatív kormányzás május 30-én ért véget, amikor a szkopjei parlament kénytelen volt megszavazni a Zoran Zaev vezette Macedóniai Szociáldemokrata Szövetségnek és idegen érdekeket kiszolgáló albán koalíciós partnereinek a kormányát. A decemberi parlamenti választásokat követő féléves belpolitikai harcot több éves válság előzte meg, amikor a pártok közötti csatározás miatt szinte megbénult a nyugat-balkáni ország adminisztrációja. Az albánok a szocdem párton keresztül azt szeretnék elérni, hogy az albán nyelv a második hivatalos nyelv legyen az országban, valamint követelik azt, hogy vétójoguk legyen az ország kiadásaival kapcsolatban. Azt is szeretnék, hogy a macedónok bocsánatot kérjenek az első világháborús mészárlásért, ami véleménye szerint meg sem történt, és az ország nevének, zászlójának a megváltoztatását is szeretnék napirendre tűzni.
PS; Vezető kép: Vermes Tibor
