Pesti Srácok

Jobboldali fordulat várható holnap Ausztriában

Jobboldali fordulat várható holnap Ausztriában

Egyetlen nap van hátra az osztrák előrehozott választásig, az eredmény pedig egyáltalán nem mindegy a térség jövőjét, a migrációs folyamatok alakulását és a magyar külügyi kapcsolatokat illetően. A legfrissebb közvélemény-kutatások a közhangulattal karöltve azt mutatják, hogy Ausztriában valószínűleg hatalmas változások mennek majd végbe a hétvégén, az ország pedig szinte biztosan egy nagy jobboldali fordulat elé néz. Az is biztosra vehető, hogy véget ér a jól megszokott és nem túl előnyös nagykoalíciós kormányzás, az országot pedig egy új kancellár, valószínűleg a 31 éves Sebastian Kurz irányítja majd.

Vasárnap előrehozott választást tartanak Ausztriában, miután tavassal gyakorlatilag összeomlott az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) nagykoalíciója. A legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy az osztrákok igencsak kiábrándultak az eddigi vezetésből, és bizony a migránsválságnak köszönhetően egy nagy jobboldali fordulatot fognak előidézni a szavazófülkékben, amely a szocialista vezetésű nagykoalíció vesztét okozza majd. A helyzet kísértetiesen hasonlít arra, ahogyan nemrég Martin Schulz hihetetlen tehetséggel mélypontra kormányozta az SPD-t.

A számok jobbra mutatnak

Az OE24 által készített legfrissebb felmérés szerint az osztrákok 30 százaléka támogatná az ÖVP-FPÖ vezetést, 16 százalék egy baloldali koalíciót szeretne, 13 az Őrvidéken (Burgenland) működő SPÖ-FPÖ összefogást látná szívesen, és csupán 11 százalék az, aki jelenlegi nagykoalíciót, az SPÖ-ÖVP összefogást preferálja.

PestiSracok facebook image

Ez persze nem meglepő, Werner Faymann 2008-tól egészen 2016 májusáig állt a szövetségi kormány élén, majd rendesen elkalkulálta a 2015-ben kirobbant bevándorlási válságot: bebizonyosodott, hogy a fasisztázás és a határokat lezáró magyar kormány folyamatos szidalmazása nem tetszik az embereknek. A háttérben persze nem csak a migráció, hanem egyéb belpolitikai feszültségek is vannak. Bár Faymann lemondása után az új kancellár, Christian Kern valamelyest tudott javítani a helyzeten, nem tudta megállítani a mindössze 31 éves Sebastian Kurz népszerűségének szárnyalását és ezzel együtt az Osztrák Néppárt erősödését. A fiatal politikus és pártja leginkább a bevándorlásügyben képviselt álláspont miatt sikeres, mely szerint korlátozni kell a migrációt. A Christian Kern kancellárnak az sem tett egyébként túl jót, hogy augusztusban Izraelben pénzmosás miatt letartóztatták kampánytanácsadóját, Tal Silbersteint.

A OE24 felmérése azt is mutatja, hogy három kisebb párt is bejuthat a parlamentbe, a NEOS hat százalékon áll, míg a Zöldek, és a tőlük kilépett, és saját pártot alapított Peter Pilz öt-öt százalékos támogatottsággal bírnak. Az ÖVP egyébként jelenleg 33 százalékon áll, az FPÖ előnye a második helyen (akiktől Kurz tudatosan szívja el a levegőt a migráció témájában), a Szabadságpárt, 27 százalékon, az SPÖ pedig 23 százalékon. A harc tulajdonképpen a második helyért zajlik.

Fotó: OE24

Már szélsőségekkel riogatnak és eléggé félnek

Christian Kern leköszönő osztrák kancellár, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) vezetője pártjának szombati kampányzáró rendezvényén óvott attól, hogy a vasárnapi parlamenti választások eredményeként a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és az attól jobbra álló Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) koalíciója jöjjön létre. Kern arról beszélt, hogy egy ilyen koalíció a szociális vívmányok leépüléséhez vezetne. Kern véleménye szerint egyébként jók a pártja esélyei, mert azt érzékeli, hogy most, közvetlenül a választás előtt a közhangulat számukra kedvező irányban változott. Sebastian Kurz ennél jóval bölcsebben cselekszik a hajrában, ő péntek délben még gyorsan egy 36 órás folyamatos kampánykörutat kezdett, hogy megerősítse a szavazókat a döntésükben. Kurz egyébként fontos szövetségese Magyarországnak, ami a külső határok védelmét illeti, ezért nagyon fontos hazánknak is az Ausztriában zajló választás eredménye.

Még semmi nem dőlt el

Természetesen a felmérések és a közhangulat ellenére sem dőlt még el a parlamenti választás, nem tudni, hogy milyen ténylegesen megvalósítható koalíciós megoldások kínálkoznak majd - erről osztrák lapok írtak egy nappal a választás előtt. A Der Standard című liberális napilap például megjegyezte, hogy a közvélemény-kutatásokban is tapasztalható még némi elmozdulás a vezető pártok között. A korábbi évek rutinjával ellentétben azonban egy dolog most biztosnak tűnik: nem az lesz a helyzet, hogy a szociáldemokraták és a néppártiak véres harcokat vívnak a kampány során, aztán újra a legnagyobb barátok lesznek, amikor kormányzásra kerül a sor.

A vasárnapi parlamenti választáson csaknem 6,5 millió, 16. életévét betöltött szavazópolgár járulhat az urnák elé, hogy megválassza a Nemzeti Tanács (képviselőház) 183 képviselőjét. A parlamentbe való bejutáshoz 4 százalékos küszöböt kell elérni.

MTI, OE24, Der Standard; Vezető kép: Politico

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.