Antifa ateista, vagy a bepörgött exkatona? - ezt tudjuk a texasi mészárosról

Texas állam történetében eddig a vasárnapi lövöldözés volt a legsúlyosabb tömeggyilkosság. A baptista templomban 23 holttestet találtak, a templom előtt két agyonlőtt áldozat feküdt és még egy ember kórházba szállítás közben halt meg. Apró, lényegtelen morzsák potyognak, de a legfontosabbnak a közelében nem jár még senki; nem derült ki, hogy miért tette, amit tett. A hasonlóság kísérteties, a Las Vegas-i mészárlás elkövetőjéről sem tudni a mai napig semmi érdemlegeset.

Amit eddig tudunk Kelleyről

• Az elkövető korábban az amerikai légierő tagja volt
• 2010-től elbocsátásáig a légierő egyik új-mexikói támaszpontján a logisztikai részlegnél teljesített szolgálatot
• Kelleyt 2012-ben hadbíróság elé állították, mert rátámadt a feleségére és a gyermekére
• Ezt követően lefokozták, majd később elbocsátották a légierőtől.
• A támadó autójában több fegyvert találtak.

Amit nem tudunk

• Nem volt világos, hogy a támadót a rendőrök lőtték-e le?
• Lehetséges, hogy a férfi poszttraumatikus stresszben szenvedett, de erre egyelőre nincs bizonyíték
• Valóban antifa-aktivista volt-e?
• Polgárháborút akart-e kirobbantani?
• Kimondottan többségi fehérek által látogatott keresztény templomra vadászott-e?
• Kapcsolatban állt-e antifasiszta mozgalmakkal?

Kiábrándult ateista?

Michael Goff Kelly volt gimnáziumi osztálytársa a DailMail.com-nak nyilatkozva elmondta, az elkövető mindig is visszahúzódó és furcsa volt, de mégsem annyira furcsa, hogy egy ilyen tett elkövetését feltételezzék róla.

- nyilatkozta Boyce, ami a vidéki Amerikában nem is olyan megdöbbentő.

Nina Rose Nava, egy másik nyilatkozó volt osztálytárs korábban ki is törölte Kelly-t a Facebookról mondván a férfi posztjai zavarták őt:

Hozzátette:

A volt iskolatársak közül többen megdöbbenésüket fejezték ki a Facebookon, sokan nem hiszik el, hgy barátkoztak vele korábban.

Az hogy őrült volt nem kétséges, az viszont valószínűleg örök talány marad, hogy mi késztette az ámokfutásra. A LinkedIn profilja szerint Kelly önként jelentkezett korábban a Kingsville-i baptista templomba hittanítónak. Azt is tudni lehet, hogy egy bizonyos Daniele Shieds nevű nővel élt a szülei házában. A szomszéd az ABC News-nak elmondta, hogy éjszakánként többször is lövéseket hallott valahonnan a környékről. A DailyMail.com cikkéből az is kiderült, hogy Kelley anyósának, Michelle Shieldának szintén köze van a baptistákhoz, és a tiszteletes feleségével még ismerősök is voltak a Facebookon. Azt nem tudni, hogy ők a templomban voltak-e a lövöldözéskor.

Mennyit ér a fegyvertartás szigorítása?

A Las Vegas-i mészárlás és a texasi esett között feltűnően sok a hasonlóság: mindkét esetben fehér férfi gyilkolt, látszólag minden indok nélkül, valószínűleg egyiküket sem fűzték szálak terroristákhoz, és a jelenlegi állás szerint együk sem válogatott az áldozatok között. A legfontosabb párhuzam azonban, hogy mindkét eset bőségesen adott érveket és ellenérveket a fegyvertartás szigorításával kapcsolatos vitákban mind a két félnek.

Az 1968-as fegyvertörvény például kimondja, hogy nem adhat senki el fegyvert olyannak, akit alkalmatlanság miatt felmentettek a katonai szolgálat alól (Gun Control Act), de ez jól láthatóan nem akadályozta a férfit. A dologban a legfurcsább, hogy az azóta már törölt Facebook profiljára is nagy örömmel posztolt fegyveréről képeket, ez mégsem tűnt fel sem a hatóságoknak, sem pedig barátainak. (Valószínűleg, ha Ahmednak hívták volna, a terrorellenes harcot legfontosabb feladatának tartó szövetségi kormányzati szervek már rég rárúgták volna az ajtót – a szerk.)

A fegyvertörvény szigorítása persze ismét fontos, azonnal megtárgyalandó téma lett. Az Egyesült Államokban több mint 265 millió fegyver van az utcán, és 1516 lövöldözés történt 1735 nap alatt. Ezek ijesztő számok és valószínűleg tényleg újra kellene gondolni, hogy ki milyen feltételekkel juthat lőfegyverhez. Az viszont soha nem fog megváltozni, hogy az amerikai lakosság nagyobb részét nem lehet ettől a jogától megfosztani, hiszen a saját fegyverben nemcsak az önvédelemhez való jogot látják, hanem az állam diktatórikus törekvéseivel szembeni garanciát is. Ennek történelmi háttere van természetesen.

Az ún. alt-right megmondóemberei persze nem mulasztották el cinikusan felhívni a figyelmet arra, hogy a liberálisok és demokraták nem követelték a bérelt autók betiltását, miután New Yorkban egy muszlim terrorista megölt egy ilyennel 8 embert. Fontosnak tartották megjegyezni, hogy fegyver bármiből lehet, ha az ember annak akarja használni, bár – ez már a mi véleményünk – egy fegyvert a legkönnyebb fegyverként használni. Hogy Kelley lőfegyver nélkül is ölt volna, nem tudni.

Érdekesség még, hogy Franciaországban is sok gyilkosságot követnek el lőfegyverrel, és annak ellenére. hogy Európában is kirívóan szigorú fegyvertartási törvény van életben, rengeteg illegális fegyver van az utcán.

Svájcban viszont az ellenkező úton járnak: a svájci férfiak általában 20 éves korukban átesnek egy alapvető katonai kiképzésen, és utána minden egyes kiképzésen átesett állampolgártól elvárják, hogy a hadsereg által kiosztott fegyverét otthon tartsa a kormány által kiutalt, előre megszabott mennyiségű lőszerrel együtt. Amikor véget ér a katonai szolgálat, a milicisták dönthetnek, hogy megtartják a személyes fegyverüket vagy az egyéb általuk használt felszerelést. Megtartás esetén a fegyvert módosítják és az automata üzemmódot kiiktatják, majd a fegyver visszaküldik a leszerelt tulajdonosának.

Antifa kötődés?

Viszonylag korán felröppent a hír, mely szerint Kelley kapcsolatban állt különböző antifasiszta csoportokkal, sőt az RT azt is megírta, hogy a merénylő maga is aktivista volt. Az orosz típusú újságírásra tekintettel ezt ne fogadjuk el hiteles tényként, de egy ilyen zavaros esetben semmit nem lehet kizárni. Az orosz állami lap szerint Kelley azóta már törölt Facebook profilján erre bizonyítékot is találtak. Ennek egyetlen valóságalapja az lehet, hogy az amerikai antifák november 4-ére hirdették meg az úgynevezett “Apokalipszis” nevű akciójukat, melynek célja Donald Trump elűzése volt, és amely érdeklődés hiányéban csúfos kudarcba fulladt; az ilyen kudarcokat különösen nehezen viselik az elmebetegek.

Ismerős fegyver ölt ismét

Az ügynek egy részlete miatt nem szükséges összeesküvés elméleteket keresni, Kelley a brutális mészárlást egy ismerős fegyverrel, egy AR-15-össel követte el, csak úgy, ahogyan Omar Mateen, aki annak idején egy orlandói melegbárban gyilkolt, illetve a Las Vegas-i lövöldöző is viszonylag sok lövést adott le ezzel a típussal.

Az AR-15-ös az amerikai hadseregben rendszeresített M16-os gépkarabély polgári változata, ezt a típust egy Armalite nevű cég fejlesztette ki, de miután sikertelenül pályáztak az amerikai hadseregnél 1959-ben eladták a gyártási jogokat a Coltnak. Azért vált az egyik legismertebb fegyverré Amerikában, mert ára 150-200 ezer forint körül mozog, ami nagyjából egy heti minimálbért jelent az USA-ban. Fontos tudni, hogy nem sorozatlövő fegyverről van szó, az AR-15 egy könnyen kezelhető félautomata fegyver, vagyis minden újabb lövéshez meg kell húzni a ravaszt, ugyanakkor könnyedén lehet automatává (vissza)alakítani.

Népszerűségének egyik oka, hogy szinte bárhol megszerezhető, és a rengeteg rendelkezésre álló kiegészítő miatt könnyen testre szabható. A fegyverhez 20-30 lőszert tartalmazó tárakat lehet vásárolni, vagyis ötven ember meggyilkolásához elég egyszer újratölteni.

Forrás: The Guardian, Breitbart, The Independent, MTI; Vezető kép: The Daily Beast