Pesti Srácok

„Nem vagyok háborús bűnös” – a bíró előtt nyelte le a mérget a horvát tábornok (videóval)

„Nem vagyok háborús bűnös” – a bíró előtt nyelte le a mérget a horvát tábornok (videóval)

Megölte magát Slobodan Praljak volt boszniai horvát tábornok, miután másodfokon is elítélték Hágában. Praljak utolsó szavaival tagadta, hogy háborús bűnös lenne, majd a bíró szeme láttára megmérgezte magát.

Meghalt Slobodan Praljak volt boszniai horvát tábornok, aki mérget vett be szerdán ítélethirdetéskor a hágai Nemzetközi Törvényszék tárgyalótermében. A boszniai horvát védelmi tanács egykori tábornoka az ítélethirdetés alatt bejelentette, hogy mérget ivott és kijelentette, hogy nem háborús bűnös. A meghökkent bíró egy pillanatig nem értette, hogy mi történt, aztán természetesen berekesztette az ülést, mielőtt az ügy három másik vádlottjának ítéletét is kihirdették volna. A BBC felvette az ülést, az esetről készült videó felkerült az internetre is. Megdöbbentő felvétel:

Ügyében nincs okunk igazságot tenni, de az tény, hogy a tábornok "végszója" felejthetetlenre sikerült. Bár több magyar oldal Göringhez hasonlította, a két eset még végkimenetelét tekintve is teljesen más. A náci vezér éjszaka, cellájában ölte meg magát, míg a horvát tábornok szándékosan választhatta a nagy nyilvánosságot.

Az N1 horvát hírcsatorna és Nova Televízió nem hivatalos értesülésekre hivatkozva délután bejelentette, hogy Praljak valamivel 14 óra után halt meg kórházban. Később a HINA horvát hírügynökség is megerősítette a halálhírt. A horvát parlament a szerdai napra beszüntette plenáris ülését. A képviselőket megdöbbentette Praljak esete, de egyöntetűen elutasítják a bíróság másodfokon is megerősített jogerős ítéletét, miszerint Horvátország agressziót követett el Boszniával szemben. Az ítélet szerint Horvátország akkori vezetői felelősek a csoport által elkövetett bűncselekményekben. Andrej Plenkovic horvát kormányfő szerdai sajtótájékoztatóján keményen beszélt, szerinte mély morális igazságtalanságot mutat a hat volt boszniai horvát vezetővel és a horvát néppel szemben a hágai bíróság ítélete.

PestiSracok facebook image

Azt is tegyük hozzá, hogy a tábornok vádiratában kimondottan súlyos ügyek szerepeltek: köztük gyilkosság, deportálás, üldözés, nemi erőszak és kínzás is.

Jasmin Meskovic, a boszniai fogvatartottak szövetségének elnöke a sajtónak úgy nyilatkozott: sokkolták a hágai bíróságon történtek, mert a bűncselekmények áldozatai senkinek, Praljaknak sem kívánnak semmi rosszat. „Annak ellenére, hogy bebizonyosodott a bűnössége, nem kívánunk neki rosszat” – mondta. Hamadija Jahic, Mostar volt polgármestere felhívta a boszniaiakat, főleg Mostar lakosait, hogy kerüljenek el minden incidenst és gondoljanak a holnapra. „A jövőbe kell néznünk, a hágai bíróság végzi a munkáját (...) nekünk továbbra is együtt kell élnünk és építenünk a jövőt” – szögezte le Jahic a boszniai közszolgálati televíziónak adott interjújában.

Slobodan Praljak 1945. január 2-án született a boszniai Capljinaban. 1970-ben szerzett diplomát a zágrábi műszaki egyetemen, 1971-ben a zágrábi bölcsésztudományi karon és 1972-ben pedig a színház, televízió és film akadémián. A délszláv háborúig színházi rendezőként dolgozott Zágrábban, Eszéken és Mostárban, valamint több filmet és dokumentumfilmet is rendezett. 1991-ben önkéntesként csatlakozott a horvát fegyveres erőkhöz és vezérőrnagyi rangot szerzett, majd 1993-ban a boszniai horvát védelmi tanács vezérkari főnökévé választották.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.