Az albán nyelv hivatalossá tételével elkezdődött Macedónia iszlamizációja
Megalapozott volt a macedón jobboldal aggodalma, amikor azt állították, a baloldal Soros György szervezeteivel együttműködve a nyílt társadalom eszméje mögé bújt nagyhatalmi erők kezére játssza a stratégiailag igen fontos országot. A macedón országgyűlés ugyanis múlt hét végén léptette életbe azt a törvényt, amely az egész országra kiterjeszti az albán nyelv használatát, hivatalossá téve a kisebbség nyelvét. Az ártatlannak tűnő lépés mögött az ország destabilizálásának szándéka áll, amelynek alapját régóta bebetonozta a vallási-etnikai ellentét. Cvetin Chilimanov, az SOS nevű szervezet alelnöke szerint a nemrégiben elfogadott törvény könnyen konfliktusok forrásává válhat, sőt háborús helyzet kialakulásához is vezethet.
A jelenleg kormányzó szociáldemokrata Zoran Zaev pártjának hatalomba maradásához szükség van az albán kisebbség támogatására, ezért a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség igyekszik kedvezményekkel elnyerni az albánok kegyeit.
Ennek jegyében a párt múlt héten meg is szavazta azt a régóta beígért törvényt, amelynek értelmében ezentúl a törvényhozásban, az államigazgatásban, a bíróságokon és a kórházakban is hivatalos nyelv lett az albán. Utóbbi korábban csak festékszóróval áthúzott macedón nyelvű utcatáblákon jelent meg az albán többségű települések utcáin kívül.
Fontos megjegyezni, hogy az előző nyelvtörvény szintén hivatalos nyelvként tekintett az albánra abban az esetben, ha egy adott területen az albán lakosság száma elérte a 20 százalékot.
A nemrégiben elfogadott törvényt 120 képviselőből 69 szavazta meg. Az eredmény oly mértékben sikeresnek tekintendő, hogy az arány az úgynevezett "dupla többséget" is elérte, ami annyit jelent, hogy az albán kisebbség macedóniai pártjai is többségben támogatták. Nem meglepő módon.
Az új nyelvtörvényről ugyanakkor a korábban kormányzó, jelenleg ellenzéki VMRO-DPMNE jelenléte nélkül döntöttek. A korábban Nikalo Gruevszki miniszterelnök által vezetett párt szerint ez a törvény veszélybe sodorja az ország nemzeti érdekeit.
A szavazás kapcsán a PestiSrácok.hu megkérdezte Cvetin Chilimanov újságírót, az SOS nevű szervezet alelnökét, aki hangsúlyozta,
a baloldali kormány soha nem alakulhatott volna meg az albán kisebbség szavazatai nélkül, a macedónok körében nem volt elég a támogatottságuk. Most a baloldal visszafizeti a tartozását azzal, hogy Macedóniát kétnemzetű országgá alakítja.
A probléma persze a szájhúzásnál sokkal komolyabb konfliktusokat is okozhat. Chilimanov szerint az albán agresszió és elszántság előrevetíti, hogy akár durvább incidensek, sőt, háború is kialakulhat. Ha Chilimanovnak igaza van, akkor a határok kérdése lesz a macedónok legkisebb problémája.
Ez simán régiós konfliktusokhoz is vezethet, ahogyan az 1990-es években már megtörtént. Mindig azt mondtuk, hogy erős Macedóniára van szükség, hogy kontroll alatt tarthassuk az albánokat, a bolgárokat és a szerbeket. Ez a lehetőség már nincsen a kezünkben.
– mondta Chilimanov.
Portálunk úgy értesült, hogy az ország nevének a megváltoztatása lehet a következő lépések egyike. Mint megtudtuk, hamarosan az ENSZ egyik küldöttje találkozik a kérdésben illetékes macedón miniszterekkel, bár nagy valószínűséggel Görögország ismételten blokkolni fogja a névváltoztatást.
Az ország nevének megváltoztatása azért fontos a baloldalnak, mivel eddig az EU-csatlakozással és a NATO-val kapcsolatos tárgyalások azért nem vezettek eredményre, mert a görögök a Macedónia nevével kapcsolatos vitákon keresztül blokkolták ezen törekvéseket. A NATO-csatlakozás a jelenleg kormányzó baloldalnak ugyanakkor kedvezne, hiszen Amerika oroszokkal szembeni támogatása és a NATO bázisok térségbe engedése rengeteg USAID-támogatást hozhat a kampányok kifizetéséhez. A párttagok és vezetők jólétéről pedig már ne is beszéljünk.
Az előző miniszterelnök, Nikola Gruevszki miniszterelnök már korábban hangsúlyozta, "a Zaev által is támogatott Tiranai Platformon keresztül az albán kisebbség olyan jogokat követel, amelyek veszélyeztetik az ország szuverenitását".
A mostani konfliktus egy állítólagos lehallgatási botránnyal kezdődött 2014-ben, amikor a baloldali szociáldemokraták Zoran Zaev vezetésével megpróbálták megbuktatni a már rég óta kormányzó Nikola Gruevszki vezette Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) koalíciót. Az ellenzéki vezér akkor állítása szerint az albán titkosszolgálatoktól kapott jelentésben értesült arról, hogy Gruevszki lehallgatta ellenfeleit, valamint számos civilt. A vád értelemszerűen politikai válságba és előrehozott választásokba torkollott, amely a kormánypárt győzelmével végződött. A megszerzett mandátumok száma azonban nem volt elég a kormányalakításhoz, ezt pedig Zoran Zaev a Soros Györggyel jó barátságot ápoló albán elnökkel karöltve ki is használt: az albán pártok segítségével sikerült többséget szereznie. A kormányalakítás azonban nehézségekbe ütközött: Macedónia elnöke, Gjorgje Ivanov nem kérte fel Zaevet kormányalakításra mondván a Zaev által is támogatott Tiranai Platform az albán kisebbség olyan jogokat követel, amelyek veszélyeztetik az ország szuverenitását. A több mint tíz évig tartó konzervatív kormányzás május 30-én ért véget, amikor a szkopjei parlament kénytelen volt megszavazni a Zoran Zaev vezette Macedóniai Szociáldemokrata Szövetségnek és idegen érdekeket kiszolgáló albán koalíciós partnereinek a kormányát. A decemberi parlamenti választásokat követő féléves belpolitikai harcot több éves válság előzte meg, amikor a pártok közötti csatározás miatt szinte megbénult a nyugat-balkáni ország adminisztrációja. Az albánok a szocdem párton keresztül azt akarják elérni, hogy az albán nyelv a második hivatalos nyelv legyen az országban, valamint követelik, hogy vétójoguk legyen az ország kiadásaival kapcsolatban. Azt is szeretnék, hogy a macedónok bocsánatot kérjenek az első világháborús mészárlásért, ami véleménye szerint meg sem történt, és az ország nevének, zászlójának a megváltoztatását is szeretnék napirendre tűzni.
Forrás: balkaninsight.com; Vezető kép: Vermes Tibor
