Honvédelmi szakértő: végre lehetőség és akarat is van egy katonailag erős Magyarország megteremtéséhez (PS-interjú!)

Július 11-12-én volt a NATO-csúcs, ami a jelenlegi politikai helyzetben kiemelten fontos eseménynek számít. Azt hiszem, jó lelkiismerettel vehettünk részt a találkozón.

Már az elején leszögeznék egy nagyon fontos dolgot, ami nem mindig egyértelmű: sokan azt gondolják, hogy a Magyar Honvédség a NATO tagja, de ez nem így van, mert a NATO-nak az országok a tagjai, vagyis Magyarország a tagja. Az látszik is, hogy az országok politikai vezetői azok, akik részt vesznek a csúcson. A mostani NATO-csúcsra Magyarország úgy mehetett, mint az a tanuló egy év végi vizsgára, aki végigtanulta az egész évet, plusz még erre a dolgozatra is felkészült. Kvázi egyfajta nyugalommal ülhetünk ott, de persze ez nem a győztesek nyugalmát jelenti: inkább arról van szó, hogy megtette Magyarország, és megteszi folyamatosan, amit meg kell tennie, mert eljött az idő, van politikai akarat, illetve a nemzetközi környezet is olyan. Ez az összejövetel azonban nem rólunk szólt.

Leginkább arról, hogy az országok fordítsák a GDP-jük két százalékát a hadseregre.

Igen. A NATO-nál most a 2 százalékos elérés, vagyis az, hogy a tagországok a GDP-jük 2 százalékát fordítsák katonai kiadásokra, az nem egy törvénybe foglalt dolog, nem arról van szó, hogy ezt jogi úton betartják, hanem ez egy vállalás az országok részéről. Most az utóbbi években eljött a pillanat, hogy az USA elnöke részéről nagyon erősen követelik azt, hogy mindenki érje ezt el. Néhány évvel ezelőttig ezt 5 tagállam teljesítette (Lengyelország, Észtország, Görögország, az USA és az Egyesült Királyság), akik közül többen az orosz fenyegetettség miatt érzik, hogy szükség van a fegyverkezésre. A többiek ilyen 1 százalék körül voltak eddig. Ebben az évben ez a csapat nyolc tagra bővül. Ez mindig téma volt, de ilyen erősen soha nem jelent még meg.

Bontsuk ki egy kicsit jobban, ami az előbb elhangzott: "eljött az idő, van politikai akarat, illetve a nemzetközi környezet is olyan".

Nem a honvédség volt a középpontban az elmúlt években, és igazából a társadalomnak sem volt ez fontos. Ez pedig lehetőséget adott a mindenkori politikai elitnek, hogy ne olyan mértékben foglalkozzon ezzel. Az átlag magyar polgárt, ha megkérdezzük arról, hogy inkább oktatásra és egészségügyre, vagy hadseregre költsünk, akkor egyértelműen az első kettőt fogja mondani. A háborúhoz pénz, pénz és pénz kell, és mivel ez nem állt rendelkezésre, ezért a haditechnikai fejlesztések nem kaphattak akkora hangsúlyt, és mindig benne volt a politikai vezetésben az, hogy NATO-tagok vagyunk, ezért nem feltétlenül kell a honvédségre költeni. Ennek most vége, erre mondtam, hogy a lehetőség megvan rá, és van politikai akarat és indok is a fejlesztésre. Ebben több tényező is összejátszik. Az elmúlt években, az Orbán-kormányok alatt rengeteget fejlődött a gazdaság, ezzel együtt pedig megjelentek azok a problémák is, ami miatt a fejlesztés szükségessé vált: például a migrációs helyzet, vagy a terrorizmus erősödése. A 2019-es költségvetésből is jól látszik, hogy a magyar kormány részéről a legfontosabb dolgok egyike lett a biztonság. És igazuk van: ha biztonság nincs, akkor semmi nincs.

Miben erősített a Magyar Honvédség az elmúlt években?

A NATO nagyon jó lehetőség: az országnak, a katonáknak lehetőséget biztosított arra, hogy megismerjenek más fejlettségi szinten lévő katonákat és más fejlettségi szinten lévő országok haderejét. Megtanulták az együttműködést is, vagyis kitárult a világ a katonáinknak, akik egy nemzetközi misszióban katonának is érezhetik magukat. Sajnos eléggé lemaradtunk minden területen korábban: az első látványosabb fejlesztés a Gripen-beszerzés volt, ami politikai ciklusokon is áthúzódott, de ez mindenképp nagy lépés volt. Az akkori orosz haditechnikát valamilyen alternatívára le kellett cserélni, és akkor egy megfelelő katonai és politikai döntés következtében lettek a Gripenek. Ezzel együtt ott van a pápai nehéz szállító repülőezred, ami egy kifejezetten nagy projekt. Ez ugyan egy több országot magába foglaló közös projekt, de mégis magyar: a gépek magyar felségjelzéssel repülnek, és Magyarország ad neki helyet. Most pedig itt van a helikopterek ügye. Amiben Magyarország mindig erősebb volt és lehet, az a kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek.

Trump belengette, hogy kilépteti az USA-t a NATO-ból, ami ugye blöff, de azért érdemes kommentálni az amerikai elnököt, már csak a szövetséghez való hozzáállása miatt is. Valóban elege van abból, hogy ő védi meg Európát?

Európa gazdaságilag nagyon erős, de katonailag viszont egy törpe. Mindenképpen fontos lenne, hogy a kontinens rendbe szedje magát, mert a nyugat-európaiak is elhanyagolták ezt. Akik az orosz fenyegetettségtől tartanak – a lengyelek, a litvánok, vagy az észtek –, mindig is fejlesztették a hadseregüket. Trump persze hazafelé játszik, amikor ilyeneket mond, és talán egy picit trollkodik is – gondolok itt a "GDP 4 százalékos" irreális követelésre –, de amit mondott, abban igaza van, hiszen vannak országok, például Németország, amelyek megtehetnék, hogy ráfordítsák a GDP-jük 2 százalékát, akár egyik napról a másikra is. Ez a helyzet nem összevetendő velünk, hiszen a mi gazdasági lehetőségeink csak az utóbbi években, az Orbán-kormányok idején kezdtek el úgy javulni, hogy belevághatunk ebbe. Ígéretek persze korábban is voltak, de nem történt semmi. A nyugati országok úgy gondolták eddig, hogy erősítik a jólétet, de csökkentik a katonai kiadásokat. Az Egyesült Államok mindig is jelen volt Európában, valóban erején felül biztosítja a kontinens biztonságát és támogatást nyújt a katonai részvétellel, de neki ez egyébként passzol is a biztonságpolitikai céljaiba.

De tudjuk, hogy ezt nem egy kedves mosolyért cserébe teszi.

Így van, az USA globális törekvéseihez és jelenlétéhez ez passzol. Ez olyan, mintha én azt mondanám, hogy naponta járok le Szegedre, szívesen elviszek valakit, eleinte még ingyen, de később elkérem már a benzinköltség felét, annak ellenére, hogy én egyébként is arra járok minden nap. Jogos is, meg nem is. De ahogy mondtam, a tagállamok vállalták a 2 százalékot. Most mi ennek a teljesítését nyilvánítottuk ki, vagyis azt, hogy a 2 százalékot 2024-ig teljesíteni fogjuk, és jól látható, hogy el is indult egy folyamat, többek között a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretein belül. Tegyük hozzá, ezt mi azért tudjuk megtenni, mert stabil belpolitikai helyzet van nálunk, stabil a kormány, amelynek az emberek harmadszorra adtak kétharmados felhatalmazást. Mi azt akarjuk, hogy a magyar nemzeti érdekek érvényesüljenek, és tudjuk, hogy mi az irány, merre akarunk menni. Sok helyen azonban ingatag a belpolitikai helyzet, és tudják, hogy a NATO miatt a katonai dolgokra költeni kellene, de mivel instabilitás van, a lakosság sem örülne, ha a kormány a hadseregre költene, miközben ők esetleg rosszabbul élnek. Erre Trump remekül rájátszik, hiszen keveri a hadsereget a gazdasággal, ami nála valószínűleg tudatos.

Mi lehet a megoldás? Szó van egy közös európai hadsereg létrehozásáról, ami elég zavaros, hiszen senki nem tudja, hogyan működne, vagy hogy megvalósítható-e egyáltalán. Közben Donald Trump is európai fejlesztéseket sürget, bár nem világos, ha van egy NATO, akkor miért kellene azon belül egy külön hadsereg, ami esetleg még konkurenciája is lehet az USA-nak?

Orbán Viktor Brüsszelben is azt nyilatkozta, hogy mi támogatnánk egy európai hadsereg létrejöttét, de meg kell előbb értenünk, hogy mit is jelent a közös európai hadsereg. Mire gondolok, amikor azt mondom, hogy villa, egy evőeszközre, vagy egy balatoni nyaralóra? Amerikában Texas államnak nincs külön hadserege, a tagállamoknak egy hadserege van, úgy hívják, hogy “US Army”. Ha ezt értjük közös hadsereg alatt, akkor egy ilyen európai hadseregbe nem szólhatna bele a magyar állam. De ha közös hadsereg alatt azt értjük, hogy legyenek közös műveletek, különböző feladatokra létrehozott harccsoportok, amik egyébként most is vannak, akkor nevezhetjük ezt is európai hadseregnek. De egy ilyen harci csoport nem mehet el mondjuk Oroszországba harcolni, mert nem arra lett létrehozva. Egy ilyen esetben meg lehetne beszélni, hogy melyik tagállam hány katonát ad hozzá, vagy akár azt, hogy évente változik a parancsnokság, egyszer magyar, egyszer német, egyszer szlovén, és így tovább. Így a hadsereg közös is, meg nem is. Ha az első verziót szeretnénk, ahhoz viszont létre kellene jönni egy Európai Egyesült Államoknak, de ezt a magyar kormány nem támogatja. Ami Trumpot illeti, igen, ő azt mondja, Európának össze kellene szedni magát, de a NATO-n belül tényleg furcsa lenne, ha lenne egy európai hadsereg. Hogy Trump mit akar, az látszólag naponta változik, így nehéz kiigazodni rajta. A 2 százalék az jogos, de lehet arra számít, hogy minél jobban fegyverkezik Európa, annál jobban veszik majd az ő fegyvereit.

Szóval, hogy Trump mire gondol, azt nem tudjuk. De vajon mire gondolhatott Orbán Viktor, amikor a közös hadsereg gondolatával játszott?

Szerintem ő arra gondolt, hogy adott helyzetekben az EU katonailag is fel tudjon lépni, legyenek kijelölt katonai egységek bizonyos feladatokra. Nem könnyű egy ilyen erőt létrehozni, egyszerűbb egy konkrét feladatkörre, vagy konkrét küldetésre létrehozni valamit, hiszen jobban körülhatárolható az egész. Én az európai hadsereget részfeladatok elvégzésével kapcsolatban tudnám elképzelni.

Visszatérve a NATO-csúcshoz, felmerül a kérdés: mit adhat Magyarország a szövetségnek?

Vegyünk egy társasházat. Ott van közös költség, ami mondjuk legyen a 2 százalék. Mi még soha nem közelítettük meg a 2 százalékot, szerencsére a többiek sem, viszont Magyarország nem fizetett be ugyan közös költséget, de többet takarítottunk, mint mások. Világos? Az ország a méreteihez és a hadsereg létszámához viszonyítva az első 4-5 országban benne van, akik a nemzetközi missziókban rész vesznek. Plusz olyan speciális képességeket is tudunk adni, amiben mi erősek vagyunk, például orvoscsoport, logisztikai segítség vagy víztisztítás, és erre sokszor szüksége is volt a NATO-nak. Sokszor jókor, jó helyen tettük meg a felajánlásainkat, bizonyítva, hogy Magyarország törekszik a megbízható partnerségre. Azzal, hogy fejlesztjük a honvédelmet, hozzájárulunk ahhoz, hogy a szövetség erősebb legyen, miközben magunkkal is jót teszünk. Azt külön megjegyezném, hogy jók a honvédelemmel kapcsolatos kilátásaink, hiszen a legfőbb katonát, a vezérkari főnököt nevezte ki Orbán Viktor miniszternek, ami azt jelenti, hogy a katonák végre maguk tudják összerakni a hadsereget, vagyis olyanokra bízták a feladatot, akik igazán értenek hozzá.

Vezető kép: MTI