Pesti Srácok

Rejtély, mit hoz Putyin és Trump mai találkozója Helsinkiben

Rejtély, mit hoz Putyin és Trump mai találkozója Helsinkiben

Az elmúlt négy évtizedben rendre Helsinkiben találkozott az éppen aktuális amerikai és orosz elnök. Hétfőn Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét Finnországban beszélik meg az ügyes-bajos dolgaikat, amiből jelen pillanatban van bőven: ott van a kereskedelem, az amerikai elnökválasztás orosz befolyásolása, Szíria, Ukrajna, a nemzetközi terrorizmus elleni harc, a Koreai-félsziget ügye, valamint a kétoldalú viszony megújítása. Valószínűtlen, hogy bárki bárkinek a kedvére próbál majd tenni, ahogyan a NATO-csúcs után az is biztos, hogy Trump nem fog semmilyen olyan alkut kötni, ami veszélyezteti a NATO-t.

Régóta terítéken van már Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozója. A két vezető eddig csak a G20-csoport tavaly júliusi hamburgi és a Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) novemberi danangi csúcstalálkozója alkalmából találkozott személyesen egymással. Hétfőn a nagyhatalmak vezetői Helsinkiben találkoznak, részben azért ott, mert mindkét fél bízik a katonailag független, vagyis nem NATO-tag Finnországban, amely amellett, hogy nyugat-párti, jó kapcsolatot ápol Oroszországgal is, plusz nem elhanyagolható, hogy az oda szervezett eddigi diplomáciai találkozók is jól sikerültek. A csúcstalálkozó helyéről és időpontjáról John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szerdai moszkvai tárgyalásai során született megállapodás.

Persze ennek a találkozónak a megszervezése sem volt felhőtlen: még az utolsó pillanatban is becsúszott egy olyan gikszer, hogy az orosz katonai hírszerzés 12 tisztje ellen vádat emelt egy amerikai vádesküdtszék a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt beavatkozásuk miatt. Ez után természetesen a demokraták tették a dolgukat és felszólították Trumpot, hogy mondja le a találkozót, de az amerikai elnök erre nem volt hajlandó: Obama volt annak idején az elnök, neki kellett volna tennie valamit az orosz kémek ellen.

Helsinkiben már egy nappal a találkozó előtt megszervezték a kötelező tüntetéseket. A finn főváros utcáin vasárnap mintegy 2500 ember érezte úgy, hogy nincsen jobb dolga és transzparensekkel próbál kiállni az emberi jogokért, a demokráciáért és a környezetért. Voltak a tüntetők között olyanok is, akik nemigen tudták, milyen koncerten vannak és szivárványos zászlókat lengetve a homofóbia ellen szólaltak fel (ez valószínűleg Putyinnak szólt), de volt olyan is, aki “Isten hozta a menekülteket” feliratú táblát látott megfelelőnek. A találkozó miatt két napon belül egyébként 16 demonstrációt regisztráltak a hatóságok.

PestiSracok facebook image

Putyin és Trump egyébként a legnagyobb valószínűséggel egy közös nyilatkozatot fog elfogadni, amely tartalmazza majd a kétoldalú kapcsolatok javítása, valamint a nemzetközi stabilitás és biztonság szavatolása érdekében teendő tervezett lépéseket. Trump egyébként Putyint nemrég vetélytársnak, nem pedig ellenségnek nevezte, és reményét fejezte ki, hogy jól sikerül majd a találkozó.

Hogy mi kerül szóba valójában a találkozón, egyelőre rejtély. Trump valószínűleg nem hozza fel majd az amerikai választásokba való beavatkozást, hiszen a krími helyzetről is világos a véleménye, mely szerint Obamának kellett volna megakadályoznia az eseményeket. Az is valószínű, hogy az oroszok elleni szankciókon ügyében sem lesz puhítás. Esélyes azonban, hogy Szíria ügyében születik valami egyezség. Valójában szinte csak erre van komolyabb esély.

Vezető kép: Business Insider

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.