Tíz pontban cáfolta Sargentini vádiratát a Nézőpont Intézet - Elolvasható a teljes jelentés magyarul!
Csütörtökön mutatta be a Nézőpont Intézet a Sargentini-jelentésről szóló elemzését, aminek pontjait a megalapozatlanság és a kettős mérce tematikája köré csoportosították. Judith Sargentini valahogy úgy végezte a „munkáját”, mint a Robert Mueller vezette vizsgálóbizottság az Egyesült Államokban. Mindent kiderítettek mindenkiről, aki valaha kapcsolatban állt Donald Trump amerikai elnökkel, csak azzal nem foglalkoztak soha, amire Rod Rosenstein helyettes főügyész felhatalmazta: hogy vizsgálja ki, létezett-e az a legendás, a médiában sokat hivatkozott tényként lefestett orosz kapcsolat. Valahogy így lehetne leegyszerűsítve elmagyarázni amerikai turistáknak, hogy mit művel a LIBE Brüsszelben, és miért van erre ennyire rágerjedve ez egész haladó nyilvánosság. A NÉZŐPONT INTÉZET CÁFOLATA 10 PONTBAN + A TELJES VÁDIRAT MAGYARUL (a cikk végén)!
A Sargentini-jelentésnek az adja a súlyát, hogy 2019-ben valódi téttel bíró EP-választások lesznek. Nem az eddig megszokott mérkőzés Európa bal- és jobbközép pártjai között, hanem létrejött egy új pólus, ami az elit- és bevándorlás-ellenes erőket takarja. A Sargentini-jelentés is ennek a harcnak a része, ennek az új pólusnak az élén álló Orbán Viktort akarja kriminalizálni. Sargentinit - és a pár tucat elkötelezett, és súlyos Orbán-pszichózisban szenvedő elvtársát - erre a munkára szerződtették, nem a magyar jogállamiság „megjavítására”.
Magyarország = ellenségkép
A Nézőpont Intézet elemzői magát a jelentést vizsgálva arra jutottak, hogy az nem tekinthető másnak, mint egy jogi formába csomagolt politikai pamfletnek, aminek célja, hogy a dolgozattal és a köré szőtt legendákkal Magyarország ellenségkép-szerepét tovább lehessen erősíteni a liberális körök szemében. A Nézőpont Intézet a jelentésből 10 kettős mércét tartalmazó tévedést gyűjtött össze:
Az alapjogvédelem eszköztára változott ugyan, de nem szűkült. Sargentini nehezményezte az Európában egyébként nem jellemző ún. actio popularis eljárás eltörlését, ugyanakkor nem vette figyelembe az egyének számára konkrét alapjogvédelmet biztosító, Németországban is bevett intézmény, az alkotmányjogi panasz bevezetését.
Az elkülönült közigazgatási bíróságok nem jelentenek veszélyt a jogállamiságra. A részleges magyar igazságügyi reform nem az európai standardoktól való távolodást jelenti. Számos országban elkülönül ugyanis a közigazgatási bíráskodás az ún. rendesbíróságoktól: többek között Ausztriában, Csehországban, Luxemburgban, Belgiumban és Franciaországban.
Magyarország kilépése a Nyílt Kormányzati Együttműködés programból nem csökkenti az átláthatóságot. Ennek kapcsán elegendő arra utalni, hogy a szervezetnek nem tagja többek között Ausztria, Szlovénia és Belgium sem, Sargentini asszony mégsem veti fel a jogállamiság veszélyét ezen országok esetében.
A külföldi egyetemekre vonatkozó szigorúbb szabályozás nem példa nélküli az unióban. Csehországban és Görögországban a magyarnál jóval szigorúbb szabályozás van érvényben a külföldi egyetemek működésére vonatkozóan.
A magyar egyházügyi szabályozás nem diszkriminatív. A tagállamok többsége különbséget tesz valamilyen módon a történelmi egyházak jogállása és az egyéb felekezetek státusza között.
Az egyesülési szabadságjogokkal kapcsolatos észrevételek sem teljesen egyediek. Az utóbbi évek terrorcselekményeinek hatására nemcsak Magyarországon emeltek be többletgaranciákat a civil megmozdulásokkal kapcsolatban, de például Belgiumban és Bulgáriában is ebbe az irányba tettek lépéseket.
Komolytalan általános következtetéseket levonni egy-egy, kisebbséghez tartozó személy bírósági esetéből. Míg Magyarországon 257830, Németországban 7555 emberre jutott egy – az ottani statisztikai módszer alapján – regisztrált eset, mikor is kisebbségekhez tartozó személy ellen követtek el bűncselekményt.
A jelentés kettős mércét alkalmaz a menekültpolitikát illetően is. Kérdés, hogy a spanyol hatméteres kerítés, a francia-olasz hermetikus határzár, vagy a német menekülthelyzet vajon mivel jobbak a magyarnál.
A magyar kormány hajléktalanok helyzetével kapcsolatos intézkedéseit egyoldalúan torzította a jelentés. Míg Magyarországon 963, Németországban 95 emberre jut egy hajléktalan személy, Belgiumban pedig a hajléktalanok száma 96 százalékponttal nőtt 2008 és 2016 között.
A 2018-as magyar parlamenti választások során nem volt korlátozott az információhoz való hozzáférés. 2017-ben az ellenzéki pártok támogatottsági szintjükhöz képest felül voltak reprezentálva médiamegjelenési mutatójuk tekintetében. Mindemellett nem indult jogállamisági eljárás azt követően, hogy 2017-ben a LIBE kritikus megjegyzéseket tett a spanyolországi és olaszországi média függetlenségével kapcsolatban.
Dr. Varga Judit, európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár és az elemzés bemutatójának vendége kifejtette, hogy Sargentini és elvtársai zárt ajtók mögött és korlátozott időtartamban tárgyaltak a kormány képviselőivel, nem közölte a vádakat a magyar hatóságokkal és mindig ugyanarra a jól ismert, néhány civil szervezetre hivatkozik, mint az Amnesty International, a Helsinki Bizottság, a Transparency International, az Open Society és a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a 444.hu. Ezek azok a szervezetek, akik szerint nálunk elnyomják a cigányságot és gyűlölik a zsidóságot, Sargentini asszony pedig a képzelet teremtő erejével próbálja ezeket az alaptalan vádakat valósággá változtatni, képzeletének teremtő erejét a fél éves egyetemi pályafutására alapozva, amire annyira büszke, hogy a HVG vele készített agitációs kisanyagában egyenesen történésznek nevezi magát.
A jelentés nem kizárólag csak a liberális fantazmagóriák világából táplálkozik, hanem olyan aktákat is újra megnyit, amelyekkel a Bizottság kötelezettszegési eljárások keretében foglalkozott és a Magyar Kormánnyal közösen lezártak, vagy folyamatban vannak; újra elővenni a lezárt ügyeket, vagy folyamatban lévő ügyeket az EP elé vinni pedig a jogállamiság megcsúfolása. A jelentés technikai kidolgozása nagyjából úgy zajlott, mint amikor a Szívtipró gimiben a lányok a mosdóban megbeszélik, hogy valakit utálni fognak, majd utálják, miközben az áldozatnak fogalma sincs, hogy miért. Jelen esetben ez a célszemély Orbán Viktor, az ok pedig a magyar migrációs politika, és valójában a jogállamisághoz semmi köze nincs, hiszen a vádlott terhére rótt cselekmények vagy kitalációk, vagy nem tartoznak az EP-re. Ilyen erővel bármelyik EU-tagállamot meg lehetne büntetni valamiért.
Magyarországot egyébként olyan tagállamként állítják be, mint amellyel szemben kiemelkedően sok kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, holott az ügyek számát tekintve hazánk a 28 tagállam közül a 9. legjobb eredményt érte el. A késedelmes átültetések miatt indított kötelezettségszegési eljárások számát figyelembe véve pedig egyenesen a 3. helyen szerepelünk - erről Dr. Varga Judit szintén beszélt a Nézőpont Intézetben.
Olyan dolgokat is megtudtunk a Sargentini-jelentés miatt az Európai Parlamentre rátelepedő közhangulatról, amit még a momentumos Benedek Márton sem tud, vagyis például azt, hogy egyáltalán nincs ilyen, csupán néhány aktív Orbán-gyűlölő “politikus”, azok munkatársai foglalkoznak habzó szájjal a kérdéssel. De a viccet félretéve, a jelentésről szavazó képviselők nagy része nem a saját véleményét fogja elmondani, hanem annak alapján nyomja majd a gombot, hogy szerinte mit várnak el tőle azok a szavazópolgárok, akik majd “bejuttathatják” az EP-be a 2019-es EP-választáson.
Sargentini egyébként több napot is eltöltött Magyarországon, jogos lehet tehát, hogy nagyon jól ismeri az országot, amit nehéz elhinni annak tükrében, hogy arra sem vette a fáradságot, hogy meglátogassa az egyik belvárosi, újhullámos fodrászatot, amely már-már hungarikumnak számít a bulinegyedben. Pedig ráfért volna egy ilyen kitérő.
A Sargentini-jelentés 12 pontja
Judith Sargentini hosszasan taglalja aggodalomba bujtatott jelentését, amely 12 nagyobb témakört foglal magában:
(1) az alkotmányos és a választási rendszer működése;
(2) az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;
(3) a korrupció és az összeférhetetlenség;
(4) a magánélet védelme és az adatvédelem;
(5) a véleménynyilvánítás szabadsága;
(6) a tudományos élet szabadsága;
(7) a vallásszabadság;
(8) az egyesülési szabadság;
(9) az egyenlő bánásmódhoz való jog;
(10) a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem;
(11) a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;
(12) a gazdasági és szociális jogok.
Soros szervezetei is besegítenek
Sargentini nem egyedül végezte az "aprólékos" munkát, bőven akadt ehhez segítője. Nem meglepetés, a felsoroltak között hemzsegnek a Soros György által finanszírozott szervezetek, egyesületek, médiumok is. Többek között ilyen az Amnesty International, az Átlátszó.hu, a MigSzol, a Magyar Helsinki Bizottság, az Open Society, a 444.hu, a Transzvanilla Transznemű Egyesület, és még hosszan sorolhatnánk.
Orbán Viktornak hét perc jár
Korábban nem kötötték meg a kormányfő kezét, vita elején és végén is szabadon beszélhetett, beszédei végén pedig alkalom nyílt mindig a hosszas kérdezz-felelek játékra is. Ezúttal azonban úgy döntött az Elnökök Értekezlete csütörtökön, hogy Orbán Viktor felszólalhat az Európai Parlament (EP) magyarországi helyzetről szóló keddi vitájában, ugyanakkor a magyar miniszerelnök beszédének időtartamát jócskán korlátozták: egyetlenegyszer szólalhat fel, akkor is csak hét perc erejéig. Orbán Viktor a magyarországi jogállam működését súlyos bírálatokkal illető EP-jelentésről szóló szavazás előtt kap szót az uniós képviselő-testületben.
A súlyos korlátozással kapcsolatban a PestiSrácok.hu felkereste Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont Csoport vezérigazatóját, aki így értekezett a döntésről:
Tehetséges politikusról van szó, ezért Orbán Viktornak fele ennyi idő is elegendő lenne a véleménye kifejtésére, de természetesen ez jellemző az Európai Parlamentre, hogy nem engedik rendesen kifejteni a véleményét. Azt gondolom, hogy az európai elitnek nem más a célja, mint hogy elnyomja és a szőnyeg alá söpörje ezt a vitát. Pontosan tudják, hogy itt az Európai Parlament jelenlegi régi többsége fog szembekerülni a május után várható új többséggel, és lehet, hogy az Európai Parlamentben a miniszterelnök elveszíti a vitát, de az európai társadalomban győzedelmeskedni fog. Ezt akarja az elit minden áron elkerülni.
Jogi kiskapuzás a jelentés megszavazásáért?
Felmerült, hogy a Sargentini-jelentés európai parlamenti megszavazásához felrúgnák az EU alapszerződésében foglaltakat, és a tartózkodó szavazatokat nem számítanák az érvényesek közé. Elvileg nem lehet megkerülni az Európai Parlament házszabályát, de úgy tűnik, Magyarország megfegyelmezéséhez némi jogsértéstől sem idegenkednének egyesek.
Mráz Ágoston a szavazás zavarosságával kapcsolatban is kifejtette véleményét:
Szerintem a jogállamiság megsértése miatt indult eljárást az Európai Parlamenttel szemben kellene inkább megindítani. Már maga a tény is teljesen abszurd, hogy egy szavazás előtt nem lehet tudni, hogy mik lesznek a szavazás szabályai.
Deutsch Tamás felhívta a figyelmet, hogy elkezdődött egy machináció, amely arról szól, hogy a jelentés szavazásánál a voksok közé kell-e számítani a tartózkodó szavazatokat. Erről azonban nem egyszerűen az Európai Parlament működését meghatározó házszabály rendelkezik, hanem maga az Európai Unió alapszerződése.
A Sargentini-jelentés elfogadásához és a Magyarországgal szembeni eljárás folytatásához a szavazáskor jelen lévő EP-képviselők voksainak kétharmadára, illetve az összes képviselő szavazatának abszolút többségére van szükség. A kormánypárti politikusok szerint jelenleg arra van törekvés, hogy a tartózkodó szavazatokat ne az érvényes voksok közé számítsák, így érve el, hogy biztosan meglegyen a hazánk elítéléséhez szükséges arányszám.
A jelentés teljes egészének magyar fordítását alább olvashatják, ebben található a források, segítők listája is a "MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK FELSOROLÁSA, AMELYEKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT" pont alatt. Érdemes elolvasni Sargentini konkrét példáit az egyes vádpontokra: a korrupciónál például a legfőbb bűnünk a 4-es metró ügye, amit igazán nem lehet az Orbán-kormányra fogni, míg a cigányságot rettegésben tartó állítólagos félkatonai alakulatról kiderül, hogy az nem más, mint az egykori Magyar Gárda, amelynek főnöke, Vona Gábor a fekete egyenruha helyett manapság kiskutyákkal és roma közmunkásokkal fotózkodik. Más vádakat, például a zsidóság elleni személyi és vagyoni támadások sorozatát pedig egész egyszerűen semmivel nem igazolja a jelentés. (Forrás: Európai Parlament)
