Kampányüzemmódban oktatja színességre és sokféleségre a keleti EU-tagállamokat Macron
A Köztársaság Hercege alászállt az égből, és igazán haladó szellemiségű kinyilatkoztatással örvendeztette meg a pórias, buta kelet-európaiakat: „egy olyan Európa, amely nem halad, halálra van ítélve”. A V4-országok egy-egy gondosan kiválasztott, ugyancsak haladó szellemiségű lapja kérdezhette Emmanuel Macron francia elnököt abban a közös interjúban, amely szerint a V4-országok népei nem a liberális propaganda agymosásától és az Európára zúdított, idegen kultúrájú migránsáradattól tartanak, hanem a saját maguk által megválasztott illiberális kormányaiktól és attól, hogy lemaradnak a Fényességes Nyugattal szemben egy többsebességes Európában.
A francia elnök rögtön nyitásként szemléltette azt a liberális módszert, amely a vitát kikerülve akar vitákat nyerni, és olyan dolgokat állapít meg közös elveinkként, amelyekben sosem született ilyen megegyezés. Macron szerint politikai szempontból a humanista értékek, civilizációs szempontból pedig a személyes szabadság, a közös felelősségvállalás és a kulturális sokszínűség jelenti az Európai Unió alapját, és ezek alól senki sem húzhatja ki magát. Ezzel szemben az igazság, hogy az EU politikai alapjának eddig csak a kereszténydemokráciát jelentették ki, igaz, ez már elég régen történt, a közös felelősségvállalást (értsd: migránsok arányos szétosztása) és a kulturális sokszínűséget pedig éppen most akarja lenyomni a torkunkon az egyre ingerültebb liberális elit. Vagyis Macronnak rögtön az első válaszában sikerült két óriásit hazudnia.
Mindenkire szétkennék a felelősséget az elkövetők
Természetesen ismét előkerült az új tagállamok élősködésére utalás, miszerint hasznot húznak a kohéziós támogatásokból, viszont ki akarnak maradni a bevándorlók befogadásából. Egyértelműen bebizonyosodott már, hogy a kohéziós támogatások rendszere a kedvezményezetteknél csak azoknak nagyobb üzlet, akik adják, mégis újra és újra ezzel próbálják igazolni morális felsőbbrendűségüket az egykori gyarmattartó országok.
Itt érdemes rögtön kitérni a „közös felelősségvállalás” nagyszerűen hangzó csalfa fogalmára is, az új tagállamoknak ugyanis sosem voltak gyarmataik, így vajmi kevés felelősségük van az afrikai és ázsiai szegénység kialakulásában. Ellentétben azokkal az országokkal, amelyek most felelősségvállalásból próbálják oktatni az új tagállamokat, ráadásul ugyanabban a gyarmattartó hangnemben, amelyet az általuk harmadik világgá tett harmadik világban is alkalmaztak és alkalmaznak. Esetleg viselje a következményeket az, aki felelős a helyzetért! Az európai kultúrában ennek van hagyománya.
Párbeszéd, ahol csak egyfélét szabad mondani
A lengyelek ellen már az Európai Tanács elé került, de ott megfeneklett, majd Magyarország ellen is megindított hetes cikkely szerinti eljárást Macron figyelmeztető és párbeszédet biztosító eljárásnak tartja. Miután az európai haladó ideológiai kórusból kiéneklőket körbeállják, és megfenyegetik a szavazati joguk felfüggesztésével, az is világossá vált, hogy mi jelenti Macron és a liberális politikai elit számára a párbeszédet: mindenki ugyanazt szajkózza szalonmosollyal, amit ők jónak tartanak.
Állítólag a problémák kibeszéléséről szól a hetes cikkely, és nem a büntetésről, csakhogy a Sargentini-jelentés „vitájakor” pontosan láttuk, milyen párbeszédkészséget mutattak a magyar kormány ellenfelei. Ráadásul éppen a jogállamiságért, a magyarországi hatalmi ágak egyenlőségéért és a „civil” szervezetekért aggódó francia államfőnek bőven lenne miért aggódnia odahaza a saját országában, ahol olyan jogsérelmek érnek ellenzéki politikusokat, amilyenek Magyarországon elképzelhetetlenek.
Macron szerint nincs EU-n belüli törésvonal
Árulkodó, hogy a francia elnök Európa felszabadításáról beszél, mint célról, és szerinte Európának folyamatosan haladnia kell, különben halálra van ítélve. Lényegében ugyanazt az osztályharcos retorikát halljuk tőle, amelyet itt, a keleti blokkban négy évtizeden át hallgattunk Macron elvtársaitól. És nem érti a francia elnök, hogy miért ütközik ekkora ellenállásba...
Állítása szerint Európa szívét szeretné építeni, amely nem földrajzi fogalom, hanem a részvétel minél több uniós közös törekvésben. Macron szerint nincs Kelet és Nyugat, nincsenek régi és új tagállamok, hanem csak ezek az együttműködési projektek vannak. Épp ezért volt rá nagy hatással, amikor a Ján Kuciak és menyasszonya meggyilkolása után szervezett pozsonyi tüntetéseken ezrek vettek részt, hogy kifejezzék „a szólásszabadsághoz és a sajtószabadsághoz való ragaszkodást”. Ugyanitt nem említette Macron, hogy amikor Budapesten százezrek nyilvánították ki a kormány politikájához ragaszkodást, az milyen hatással volt rá.
A francia elnök azt is kifejtette, hogy személyesen jóban van Orbán Viktorral, nem folytat ellene hadjáratot, és tiszteli, de az európai értékekért és identitásért folyamatos harcot folytat.
Én egy szuverén Európát szeretnék, amely megvédi az állampolgárait, az értékeit és felügyeli a határait. De egy olyan Európa, amely lefitymálja a nézetek és hitek sokszínűségét, az igazságszolgáltatás és a sajtó szabadságát, a menekültek befogadását, akik politikai üldöztetés elől menekülnek, nem más, mint saját magunk elárulása
– foglalta össze azt az európai birodalmat, amelybe szeretné betuszkolni az összes EU-tagállamot, és amelyben az igazságszolgáltatás az ellenoldal ellehetetlenítését, a sajtószabadság pedig a kényes hírek központi utasításra való elhallgatásátjelenti.
