Közösen a műanyagzacskók ellen – 2021-re várható Magyarországon a teljes betiltás, de vannak már ellenzők
Mint tudjuk, a műanyag zacskók ideje lassan lejár, a gyártók pedig kezdhetnek újabb alternatívákat keresni a műanyag pótlására. Ám nemcsak a zacskókat, hanem egyszer használatos termékeket is érintene a műanyagfelhasználás korlátozása, úgymint a szívószálak, keverőpálcák, evőeszközök és a többi. A kormány ezekre megoldásképp kétlépcsős tiltásban gondolkodik, amelynek első fázisa 2019 júliusában kezdődne, 2021-re pedig az egyszer használatos műanyagok teljes betiltását tervezi. Cikkünkben összegyűjtöttük azoknak a külföldi országoknak a zömét is, ahol már megkezdődött a természet, legfőképp az óceánok élővilágára végzetes hatású műanyag megadóztatása, teljes betiltása.
A médiában a közelmúltban egyre sokkolóbb képek jelennek meg arról, hogyan teszi tönkre a szemét, legfőképp a műanyag a tengerek élővilágát. Számtalan élőlény pusztulásához vezetett a mértéktelen fogyasztás, reformok nélkül pedig esély sem lenne ezeknek a károknak a visszafordítására. Tanulmányok szerint egy átlagos bevásárlásra használt műanyagzacskót nagyjából 12 percig vesz igénybe a fogyasztó. A rövid életű zacskók azonban az óceánokba kerülve évente több, mint százezer, vízben élő emlős halálát okozzák, nem beszélve a műanyag lebomlási idejéről, ami nagyjából ezer év elteltével következik be. Összességében a vásárlók világszerte több, mint 500 milliárd darab egyszer használatos műanyagot használnak évente.
Az önmagában is elképesztő számok mellett még borúsabb képet fest az, ahogyan az előállított műanyaghulladékkal bánunk. A Föld műanyag szemetének négyötöde legjobb esetben is szemétlerakókban, rosszabb esetben a természetben végzi, 12 százalékát – egyáltalán nem környezetkímélő módon – elégetik, és csupán 9 százalékát hasznosítják újra. A jelenlegi fogyasztási és hulladékkezelési szokásokkal számolva 2050-re 12 milliárd tonna műanyag borítja majd bolygónkat, melynek nagy része rendkívül lassan, több száz év alatt bomlik csak le. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy harminc év múlva több kiló műanyag lesz az óceánokban, mint hal.
A magyar Innovációs és Technológiai Minisztérium kétlépcsős tiltásban gondolkodik a műanyaghasználat megfékezésére: 2019. július elsejétől megnövelnék az eldobható műanyag zacskók és más egyszer használatos műanyagok termékdíját, 2021. január 1-től pedig teljesen betiltanák azokat. (A nagyon könnyű és könnyű műanyag zacskók alatt a klasszikus vásárlótéri letéphető zacskókat, valamint az úgynevezett csíkos szatyrokat kell érteni. Egyszer használatos termékek például az eldobható műanyag edények, evőeszközök, szívószálak, keverőpálcák.)
A nagyobb, műanyag, tartósabb bevásárlótáskák esetében át akar térni a kormányzat egy forintalapú díjtételre, úgy, hogy az ne a vásárlók terheit növelje, hanem ezen termékek 2021-gyel lezáruló kivezetését indítsa meg. A lakosságot és a kereskedelmet is arra akarják ösztönözni, hogy helyettesítő termékeket használjon a lakosság és a kereskedelem ezen zacskók helyett. Ezzel a szabályozással egyébként Magyarország "megelőzné Európát".
Vannak alternatívák az egyszer használatos termékekre is, például a lebomló műanyagból készülő szívószálak vagy a műanyag- helyett papírközepű fültisztító pálcikák.
Valamennyi gyártó, feldolgozó, kereskedelmi szakmai szervezet tiltakozik a műanyag zacskók termékdíjának emelése és 2021-es kivezetése ellen. Az idő rövidségére, a csomagolásgyártási kapacitás hiányosságaira és higiéniai szempontokra hivatkoznak. A kormány hulladékgazdálkodási célkitűzéseit helyesnek tartják, de bizonyos részkérdésekben vita alakult ki annak a szakminisztériumi előterjesztésnek a kapcsán, ami megjelent a kormány honlapján
- fejtette ki az InfoRádióban Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Szerinte ha az intézkedést ebben a formájában vezetnék be, az aránytalanul nagy terhet róna a vállalkozásokra.
Világszerte törekednek a probléma megoldására
Amerikában eddig két államban tiltották be teljesen, gyakorlatszerűen a műanyag használatát, négy államban kötelező újrahasznosítási törvény van jelenleg érvényben, tíz államban pedig már hivatalosan betiltották, a gyakorlatban viszont ez még türelmi időszakban van. Világszerte 32 országban teljes tilalom vonatkozik az egyszer használatos műanyagokra, ennek majdnem fele csak Afrikában érvényesül, mivel a műanyag eldugítja a csatornákat, lefolyókat, ennek hatására elszaporodnak a szúnyogok, amelyek a végzetes maláriát is terjesztik.
Banned: tiltva, taxed: megadóztatva, partial: részben tiltva vagy megadóztatva. Ábra: WikipédiaKenyában bárki, aki kereskedik, legyártja vagy megveszi a műanyagot, 19 ezer dollár büntetést, vagy akár négy év börtönbüntetést is kaphat. Kínában már külön kifejezést is használnak a mértéktelen pazarlásra, ez a "fehér szennyezés", a 2008-ban megkezdett betiltás pedig közel 60-80 százalékkal visszavette a műanyagszennyezést, bár még mindig nehézségekkel küzdenek.
Ábra: QZ.comEddig több, mint hatvan ország szabályozta adókkal, illetékekkel (a táblázatban kékesszürke) vagy betiltással (világos lila, a sárga a vegyes megoldás) a műanyag termékek használatát, ugyanakkor a termelés elvileg a közeljövőben is növekedni fog. A pozitív hatás mérhető:
Angliában például, ahol 2015 óta öt pennyt kell értük fizetni, 86 százalékkal csökkent a hét legnagyobb szupermarketláncban eladott nejlonzacskók száma.
Bár világszerte másodpercenként 160 ezer műanyagzacskó van használatban, és jelenleg ennek minimális töredéke kerül újrahasznosításra, a felmérések szerint a betiltásokkal megoldódhatnak a fenntarthatatlan állapotot előidéző problémák.
Forrás: QZ.com, Infostart.hu, VG.hu, Wired.com; Vezető kép: National Geographic
