Pesti Srácok

A haladó nyugati sajtó keresztényellenes tüntetőkről nem ír, eltiport jogállamról viszont annál többet

A haladó nyugati sajtó keresztényellenes tüntetőkről nem ír, eltiport jogállamról viszont annál többet

Mozgalmas volt a szerdai nap: a parlamentben a magát demokratikus ellenzéknek hazudó formációk erőszakkal, anarchista eszközökkel szerették volna megakadályozni, hogy a Parlament megszavazza a túlóratörvényt. Miután nem sikerült megakadályozni, 1-2 ezer ember vonult az Országház elé, ahol inzultálták az éppen túlórázó rendőröket, és keresztényellenes jelszavakat skandáltak. Egyesek az ország karácsonyfáját is le akarták dönteni. Az eseményekre természetesen a haladó nemzetközi sajtó is reagált, akik – mintha parancsra dolgoztak volna - ismét káoszt, vitatható törvényeket emlegetnek hazánk kapcsán; a rendőrök provokálását, az ellenzék botrányos viselkedését természetesen nem említik.

Az Euractiv szerint a magyarok kétharmada ellenzi a túlóratörvényt

Az Euractiv a szerdai eseményekről “Káoszba fulladt, ahogy a magyar képviselők megszavazták a rabszolgatörvényt és a kormány által irányított bíróságot” címmel írt egy lenyűgöző cikket. A lap véleménye szerint a magyarok kétharmada ellenzi a túlóratörvényt (lehet, hogy összekeverték a választási eredménnyel), és kiemeli, a szakszervezetek blokáddal és folyamatos demonstrációval fenyegetik a magyar kormányt. Meglepő, de igaz: az Euractiv cikke a Helsinki Bizottság bíróságokkal kapcsolatos véleményét is idézi, mely szerint hazánkban súlyos veszélyben van a jogállamiság. A lap az ellenzék botrányos és törvénysértő viselkedéséről nem tesz említést és nem magyarázza el olvasóinak, hogy mik a feltételei és esetleges előnyei annak a bizonyos 400 órányi túlórának.

A Daily Trust kizárólag a túlórák drasztikus emelkedéséről ír

PestiSracok facebook image

– írja a nigériai Daily Trust.

A rövid cikk csupán arra tér ki, hogy az ellenzéki pártok kénytelenek voltak a fütyülés és a pódium elfoglalásának eszközéhez nyúlni, hogy megakadályozzák a voksolást, ami nem sikerült. Többször is kiemelik, a módosítás következtében drasztikusan nő a túlórák száma Magyarországon. Magyarázatot és részleteket a Daily Trust sem közölt.

Fotó: MTI/Mónus Márton

A Guardian kötelezőnek állítja be a túlórát

A Guardian is hozta szokásosat, a lap sokat vitatott törvényeket emleget, amelyeket “egy káosz közepette” szavazott meg a jobboldali kormány, miközben az ellenzéki képviselők szirénákkal és síppal próbálták ezt megakadályozni. A Guardian el is magyarázza, miről szól a módosítás: szerintük arról, hogy a munkáltatók ezentúl több túlórát “követelhetnek” a munkavállalóktól. A lap kiter arra is, hogy Orbán Viktort azzal gyanúsítják, hogy független intézmények működését vette az irányítása alá, és kiemelik, ezek között a médiaplatformok nagy része is szerepel.

A Guardian szerint a miniszterelnök a frissen megszavazott törvények miatt újabb összeütközésekre számíthat az EU-val. A lap szintén emlegeti a “független és mindig objektív” Helsinki Bizottságot, akik szerint baj van a jogállamisággal hazánkban. A Guardian a cikke végén emlékeztet arra is, hogy miután harmadszorra nyert kétharmaddal a kormány áprilisban, azóta minden eddiginél erősebb migrációellenes retorikára kapcsolt, Orbán Viktor pedig a kritikákat semmibe véve betonozta be a hatalmát.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A Reutersnek sem sikerült ragaszkodni a valósághoz

A Reuters nem hazudik a szerdai eseményekről szóló cikkében, igazából csak a valóságot kirajzoló részleteket hallgatja el. A hírügynökség úgy számolt be a parlamenti eseményekről, hogy “a Fidesz a nagy többségével átnyomta a javaslatot” (nem világos, hogy megfelelő parlamenti többség nélkül miként lehetne megszavazni ilyesmit), illetve kifejtik, hogy “az ellenzék szerette volna megakadályozni mindezt”, azt azonban nem említik, milyen módszerekkel. Az esti demonstráció kapcsán a portál több száz rendőrről és 200 tüntetőről ír, de azt is kénytelenek megemlíteni az objektivitás jegyében, hogy a miniszterelnök sokak kedélyét felborzolta Európában azzal, hogy autokrata rendszert épített ki, és az irányítása alá vonta a tudományt, a bíróságokat és a médiát. Csak így egyszerűen.

Vezető kép: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.