Hamarosan kiderül, ki lesz Merkel utódja – Íme, az esélyes jelöltek
December 7-én, pénteken tartja a tisztújító kongresszusát a CDU. A német kormányzópárt történelmi esemény elé néz, hiszen a hesseni tartományi választás katasztrofális eredménye láttán Merkel bejelentette, hogy nem indul újra a pártelnöki pozícióért, vagyis szépen lassan, fokozatosan talán visszavonul a politikától. Nagy kérdés azonban, hogy ki lesz Merkel utódja. A verseny Friedrich Merz, Jens Spahn és Annegret Kramp-Karrenbauer között fog eldőlni, annak ellenére, hogy összesen 12-en jelentették be, hogy indulnak a pártelnöki tisztségért.
Angela Merkel utódjáról december 7-én dönt Hamburgban 1001 küldött titkos szavazással. A jó döntés a pártnak szó szerint élet-halál kérdése, hiszen a CDU 2015-ös, 40 százalékos támogatottságát három év leforgása alatt olyan mélyrepülésbe vitte az elhibázott migránspolitika, hogy már az SPD-vel együtt sem lenne meg a többségi kormányzáshoz szükséges támogatásuk. Mindeközben pedig a migrációellenes AfD egyre komolyabb tényezővé vált a német politikában.
Érdekes, hogy Merkel lemondásával saját magával is ellentmondásba került: többször hangoztatta ugyanis, hogy a pártelnöki pozíció és a kancellárság nem választható el egymástól. 2004-ben, amikor Gerhard Schröder lemondott az SPD elnöki tisztjéről, de kancellár maradt, először Merkel mondta ki, hogy ezzel Schröder kancellárságának vége. Schröder egyébként ennek ellenére még 22 hónapig kancellár maradt.
A pártelnöki pozícióra eredetileg 12-en jelentkeztek be, a pénteki verseny azonban három jelölt között fog eldőlni.
Nagy esélyes Merkel barátnője is
A verseny egyik legnagyobb esélyese Annegret Kramp-Karrenbauer (közkedvelt becenevén: AKK), aki Merkel bizalmi embere és egyben barátnője, akit a kancellár maga emelte ki a regionális politikából, és tette meg a párt főtitkárává 2017-ben. A Saar-vidék tartományból érkezett politikus 2011-től a tartomány miniszterelnöke volt, és azt vallja, hogy Angela Merkel távozásával véget ér ugyan egy korszak a CDU történetében, de szerinte “a vezetők mindig is az előző nemzedék munkájára építve dolgoznak, az "elődök vállán állnak”. AKK azért lehet befutó, mert bár a CDU sorsa bizonytalan, a párt tagjai – ahogy a németek általában – félnek a változásoktól.
AKK-val kapcsolatban az az érdekes, hogy jelen pillanatban ugyan Angela Merkel alatt helyezkedik a párthierarchiában, de ha elnyeri a CDU elnöki székét, akkor azzal a kancellár fölé fog kerülni. Ez pedig alapjában változtathatja meg a kettőjük viszonyát, és elképzelhető, hogy már rövid vagy középtávon ő fogja Merkelt követni a kancellári pozícióban. Az a nagy kérdés, hogy ez Merkel beleegyezésével vagy Merkel ellenére történik majd. Ez utóbbit Merkel egyébként maga is megérdemelné, azok után, hogy annak idején ő maga is úgy került hatalomra, hogy aljas módon hátba szúrta mentorát, Helmut Kohlt (Kohl családja nem is engedte Merkelnek, hogy jelen legyen a volt kancellár temetésén).
De jó esélyei vannak a határozottan Merkel-ellenes Friedrich Merznek is
A másik nagy esélyes a pártelnöki székre a CDU keresztény hagyományaihoz ragaszkodó Friedrich Merz, egy határozottan Merkel-ellenes politikus, ami egy régi sérelemre vezethető vissza. Merz Schröder kancellársága idején két éven át vezette ellenzékben a CDU–CSU-frakció parlamenti képviselőcsoportját, ebből a pozícióból pedig Angela Merkel taszította le a politikust, amikor úgy döntött, egy kézbe veszi a pártelnöki és a frakcióvezetői posztot, hogy a következő választáson ő szálljon harcba a kancellári székért. A kettejük viszonya pedig odáig fajult, hogy 2009-ben Merz még a képviselőségéről is lemondott, hogy inkább a BlackRock tőkepiaci tanácsadó céget vezesse.
Merz egy igazi keményvonalas konzervatív politikus, aki nem ért egyet a migránssimogatással és a Willkommenskulturral. Szerinte az alapértékek helyesek, nem kell mindent felforgatni, csak világosan meg kell határozni a párt profilját. A CDU-nak szerinte választ kell találnia a migráció, a globalizáció, a klímaváltozás és a digitalizáció kihívásaira, de szükség van a német nemzeti identitás és a hagyományokhoz való viszony egyértelmű definiálására is.
Merz egyik gyengesége egyébként a vagyona, hiszen a politikus évi egymillió euró fölött keres. Ez azért fontos, mert sokan úgy gondolják, hogy milliomosként nem tudja majd tisztességgel képviselni a német “kisembert”, mikor a német átlagkereset bruttó 2600 euró. Erre az apróságra – ami, úgy látszik, az egyetlen negatívum, amit fel tudnak ellene hozni – Merz úgy felelt, hogy 20 állása van, és ha győz, akkor ezekről természetesen le fog mondani.
Onnan lehet tudni, hogy Merznek nagyon is van esélye Angela Merkel barátnőjével szemben, hogy a politikus cégének müncheni és frankfurti irodáját megrohanták nemrég a rendőrök egy 2012-es üggyel kapcsolatos nyomozás miatt. Biztosan csak véletlen egybeesés. Wolfgang Schäuble, a Bundestag elnöke egyébként nyilvánosan a támogatásáról biztosította Merzet.
Katolikus, meleg és szélsőségesen migránsellenes a harmadik esélyes
Jens Spahn, aki jelenleg Merkel egészségügyi minisztere, szintén indul a pénteki megmérettetésen. A konzervatív, egyértelműen Merkel-kritikus jelölt 22 évesen került a Bundestagba, és az utóbbi időben komolyan bírálta a kancellár által meghirdetett Willkommenskulturt. Spahn mellett rengeteg érv szól, ennek egyik jele, hogy egyes kommentárok a német Sebastian Kurznak tartják, aki fiatalos lendülettel a CDU megújítását ígéri. Ha ő lenne a győztes, akkor az AfD-nek nehéz dolga lenne, hiszen kifogná a migrációs szelet az AfD vitorlájából.
Jens Spahn ellen egyetlen dolgot lehet felhozni, ami már most jól láthatóan nagyon sokat rontott az esélyein, méghozzá azt, hogy Spahn vállaltan homoszexuális. Valamiért a német társadalom nem tolerálja az ilyesmit a politikában, ezt pedig Spahnnak is tudnia kellett már akkor, amikor rátett még egy lapáttal erre azzal, hogy összeházasodott párjával, amikor engedélyezték Németországban a melegházasságot.
Az AfD is pártkongresszusra készül. Ennek napját a CDU decemberi kongresszusát követően, január első felére időzítették.
Vezető kép: MTI/EPA/Clemens Bilan
