Világmárkák profitálnak Európa iszlamizációjából
Az iszlám gazdaságtanán alapuló pénzügyi szolgáltatások az elmúlt két évtizedben évente 10-12 százalékkal növekedtek - ez a szektorban kiemelkedő -, és mintegy 2,5 milliárd fontnyi tőkével rendelkeznek. Ezek működéséhez persze muszlim közösségre van szükség, amely elég nagy ahhoz, hogy tartós fogyasztói bázist jelentsen – olvasható a Századvég Migrációkutató Intézet elemzésében. Az iszlám pénzügyi és egyéb termékeinek a piacon való megjelenését a nyugat-európai országok egy része – mint például Nagy-Britannia – lelkesen, más részük – ilyenek Németország és Franciaország – vonakodva fogadta el.
A Migrációkutató Intézet elemzése szerint Nagy-Britannia álláspontja abban a meggyőződésben gyökerezik, hogy az iszlám finanszírozás hatalmas beruházásokat, fogyasztást és transznacionális piacokat jelent. Miután a nyugati országokban megjelenő iszlám bank a helyi piacba fektet be, vonzza a muszlim országok ügyfeleit, sőt, új piacokat nyit meg az iszlám világban az adott európai ország számára. A szigetországban öt, engedéllyel rendelkező, teljesen saríakompatibilis (az iszlám vallásjogi szabályozás szerint működő) bank működik, míg több, mint 20 olyan pénzintézet van, amely valamilyen iszlám pénzügyi terméket is kínál. Az iszlám gazdasági alapítványok tőkéje több, mint 500 millió font, a kamat nélküli kötvények (szukúk) összértéke pedig 35 milliárd font. Európában jelenleg 109 intézmény kínál iszlám gazdasági képzést, ezek 63 százaléka az Egyesült Királyságban működik.
Az iszlám közösség, az iszlám bank és a helyi üzlet közötti kapcsolat tovább illusztrálható Németország példáján keresztül, ahol az Al Baraka Turk, az Al Baraka Banking Group török leányvállalata Európában elsőként elindított egy digitális iszlám banki szolgáltatást a berlini székhelyű Fintech Solaris Bank AG-vel együttműködésben. Ezt a saría-kompatibilis szolgáltatást – amelyhez olyan, nem banki szolgáltatások is kapcsolódnak, mint például az imaidő-emlékeztetők – 5 millió muszlim használja Németországban. A halal - azaz az iszlám vallásjogi előírásoknak megfelelő - termékek globális piacának forgalma 2025-re várhatóan eléri a 739,59 milliárd dollárt a Grand View Research, Inc. jelentése szerint. A halal termékek legfőbb előállítói és exportőrei az Egyesült Államok, Brazília, Hollandia, Kína és Németország. A halal élelmiszerek legnagyobb globális előállítója a Nestlé (Svájc), amely évente több, mint 3 milliárd dollárnyi terméket értékesít iszlám országokban.
A franciaországi halal élelmiszerpiac francia források szerint 5,5 milliárd eurót tett ki 2010-ben. Évente 400 000 tonna halal húst értékesítettek, s a különböző agrárgazdasági vállalkozások – mint például a Socopa, a Doux, a Duc, a Soviba vagy a Charal –létrehozták halal részlegüket. A kereslet évente 10–15 százalékkal nő. A piac a szakosodott márkák (Isla Délice, Medina Halal) és a mega-agrárvállalkozások között oszlik meg, amelyek halal termékeket (Fleury Michon, Nestlé) és saját márkákat vezetnek be. A holland halal piacot 2013-ban 2,7 milliárd euróra becsülték. A vezető cég a Pure Ingredients, egy holland vállalkozás, amely fagyasztott halal élelmiszerekre és snackekre specializálódott. A vállalkozást Wout van Eeuwijk kereskedő és szupermarket-tulajdonos hozta létre 1993-ban Mekkafoods néven. A céget 2014-ben átnevezték Pure Ingredients-re; Hollandiában, Németországban, Belgiumban és Franciaország egyes részein több, mint 30 fagyasztott terméket kínál. A fogyasztókat, akiknek 50 százaléka nem muszlim, az alacsony ár és a kínálat vonzza.
A Global Islamic Economy 2016/17 becslése szerint a muszlimok részéről a ruházatra fordított kiadások 2021-ig elérik a 368 milliárd dollárt. A folyamatosan növekvő keresletet a nagy márkák mellett kisebb európai divatcégek, mint például a Gulshaan (Franciaország), az Al Mara Scarf (Németország), és az Under-Rapt (Egyesült Királyság) is megcélozták. A nagy márkák közül a Nike 2017 végén jelentette meg „Pro-Hijab” kollekcióját. A DKNY, a Zara, az Oscar de la Renta, a Dolce&Gabbana, a Jenny Packham és a Mango szintén részesedni kívántak a bővülő muszlim keresletből. A muszlim nők számára tervezett kollekcióikat először Ramadán hónapjára időzítve dobták piacra, s ezeket olyan viszonteladók, mint például a Net-a-Porter és a UNIQLO is elkezdték értékesíteni. A kínálatot később állandósították, és az év más időszakaiban is új kollekciókkal jelentkeztek. A saríakompatibilis ruházatot később átcímkézték, s a „szerény elegancia divatja” néven igyekeznek megszólítani nem muszlim európai hölgyeket is.
Az iszlám pénzügyet, az élelmiszer- és divatipart a vallásjog szabályozza, mert a gazdaság, a pénzügy és az öltözködés a saría részét képezi. A nyugat-európai országok ellenben nem félnek attól, hogy engedélyezzék és profitáljanak ezekből az ágazatokból. A saría azonban életmód, amelynek profithozó elemei nem választhatók le azon etikai, társadalmi és politikai aspektusairól, amelyek tagadják az európai életmódot és az értékeket. A saría-kompatibilis árucikkekből és szolgáltatásokból profitáló cégek számára a társadalmi kohézió felbomlása nem jelent visszatartó erőt. A növekvő profitot pedig csak a folyamatos migráció garantálja.
Forrás: Századvég Migrációkutató Intézet; Vezető kép: Medium.com
