Pesti Srácok

Sok hűhó semmiért – Nem valószínű a Fidesz kizárása a nyugati sajtó szerint

Sok hűhó semmiért – Nem valószínű a Fidesz kizárása a nyugati sajtó szerint

Miközben Manfred Weber ultimátumától hangos a nemzetközi sajtó, addig a Fidesz képviselői nyugalomra intenek. Ha figyelmesen olvassuk a megjelent cikkeket, kiderül: a Fidesz kizárása nem valószínű. Legalábbis az EP-választások előtt semmiképpen sem.

Mint ismert, Manfred Weber az EPP csúcsjelöltje három feltételt szabott, hogy a Fideszt ne zárják ki a Néppártból. Az első feltétel az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azonnal és végérvényesen állítsa le kormánya Brüsszel elleni kampányát. A második, hogy a Fidesz bocsánatot kérjen az EPP tagpártjaitól. A harmadik pedig, hogy a Közép-európai Egyetem megmaradása Budapesten biztosított maradjon.

- mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője a PAP lengyel hírügynökség szerdán közzétett cikkében.

PestiSracok facebook image

– szögezte le a néppárti csúcsjelölt. Weber ultimátumát megerősítette több nyugati politikus is.

– írta Sebastian Kurz kancellár, Johannes Hahn bővítési biztos és Ottmar Karas osztrák EP-képviselő közös nyilatkozatában. A plakátügyben érintett Juncker is megszólalt:

– nyilatkozta a ZDF-nek, majd újra hazugságok terjesztésével vádolta a Fideszt.

A németek szava lesz a döntő

Nem eszik azonban olyan forrón a kását Deutsch Tamás szerint. A Fidesz EP-képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elmondta, hogy csak 13 tagpárt jelezte, hogy kizárnák a Fideszt, az EPP-nek pedig 79 tagpártja van. A német Die Zeit hosszan foglalkozik a Fidesz esetleges kizárásával, amiről az EPP a tagállami vezetők e havi csúcstalálkozóját megelőzően, március 20-án fog tárgyalni, de pontosan nem tudni, hogy a választmány miről szavaz majd – írta a német lap. Bedobták, hogy a kizárás mellett az a lehetőség is felmerült, hogy a párt tagságát ideig­lenesen, bizonyos feltételek mellett függesszék fel. A döntést a pártcsalád mintegy 260 főt tömörítő választmányának kell eldöntenie. Tudni kell azonban, hogy egy döntően németek dominálta csoportról van szó. A Fidesz kizárásáért agitáló skandináv és a Benelux-államokhoz tartozó kis pártok szava tehát itt kevesebbet számít. Mivel a Kereszténydemokrata Unió az EPP legnagyobb tagja, értelemszerűen ők delegálják a legtöbb választmányi tagot – írja a Die Zeit. Az is igaz ugyanakkor, hogy a németekre nem biztos, hogy úgy számíthat a Fidesz, mint néhány évvel korábban. A CDU-CSU pártszövetség frakcióvezetője nemrég kijelentette, hogy nem tartja elvetendő ötletnek, hogy 2030-ra muszlim vezetője legyen a kereszténydemokratáknak és az országnak.

– fogalmazott Ralph Brinkhaus az Idea evangélikus hírügynökségnek. Németországban is változnak tehát a dolgok.

Az EPP lábon lőné magát a Fidesz kizárásával

Az osztrák Der Standard arról ír, hogy az Európai Néppárt vezetői az EP-választás előtt nem akarják kizárni a Fideszt a pártcsaládból. A lap szerint a pártvezetés attól tart, hogy a Néppárt annyi mandátumot fog veszíteni a májusi EP-választáson, hogy a Fidesz nélkül nem lesz elég szavazatuk a bajor CSU-s Manfred Weber bizottsági elnökké választásához. Feltehetőleg arról van csak szó tehát, hogy az Európai Néppárt egyes nyugati politikusai úgy érzik, a Fidesz egzecíroztatásával több szavazatot szerezhetnek hazáikban, mint azzal, ha békén hagyják a magyar tagpártot. Orbán Viktor is valami hasonlóra utalt a Welt am Sonntagnak adott interjújában:

– nyilatkozta a német lapnak a magyar miniszterelnök. Az EPP nyugati politikusai is feltehetőleg tudják tehát, hogy a Fidesz plakátkampánya igenis hoz a konyhára. A miniszterelnöki interjú után a Die Welt megkérdezte olvasóit, hogy mit gondolnak a magyar miniszterelnök bevándorlási politikájáról. A lap olvasóinak döntő többsége épp Orbán Viktor migrációs javaslatának adott igazat. Tegnap délutánig a lap internetes felületén szavazók 82 százaléka értett egyet egy schengeni belügyminiszteri tanács felállításával. A Néppárt tehát nem valószínű, hogy elkövetné azt a hibát, hogy kizárja azt a tagpártját, amelynek politikáját a jobboldali szavazók támogatják nyugaton is. Erre utalt Deutsch Tamás is, amikor kifejtette, hogy az Európai Bizottság által készített felmérés azt mutatja, hogy a 27 – ebbe nem számolják már bele az Egyesült Királyságot – EU-s ország 300 milliónál is több választópolgárának 75 százaléka szerint a legfontosabb kérdés a migrációs válság. Márpedig a bevándorlásról Orbán Viktor beszél a legmarkánsabban a Néppárton belül. Májusban pedig választások lesznek, így az EPP-nek szüksége van a magyar miniszterelnök révén megszerezhető szavazatokra nyugaton és Magyarországon is.

Forrás: Die Zeit, Die Welt, Der Standard, PAP, Idea, Magyar Nemzet, 888.hu, Azonnali.hu; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.