Újra simán leszavazta Theresa May brexitalkuját a brit alsóház - Bizonytalan a folytatás

Theresa May ismét csatát vesztett, hiszen a brit alsóház újra - ezúttal 149 szavazattal - elutasította a miniszterelnök által kialkudott brexitmegállapodást. Annak ellenére nem ment át a paktum, hogy Theresa May brit kormányfő és Jean-Claude Juncker hétfő éjszakai strasbourgi találkozóján jogilag kötelező erejű biztosítékokat fogadott el a brit belpolitikai konfliktus alapját képező ír-északír pótmegoldás, az ún. backstop ügyében. Hétfő éjjel Juncker úgy nyilatkozott, hogy egyeztetett az ír miniszterelnökkel, aki közölte: kormánya kész támogatni a megállapodást, illetve beszélt Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével is, és arra kérte, hogy amennyiben Londonban megszavazzák az egyezményt, terjessze fel jóváhagyásra a március 21–22-ei EU-csúcson. A backstop-megállapodást elvileg úgy változtatták meg, hogy annak élesítése esetén bármelyik félnek joga lenne egyoldalúan kilépni az egyezményből, amennyiben a másik fél rosszhiszeműen jár el.

− mondta Juncker, egyértelműen nyomásgyakorlási szándékkal. Angela Merkel is keményen fogalmazott, érzékeltetve, hogy nem lesz új, kedvezőbb EU-s ajánlat:

May hétfőn hajnalban pozitívan értékelte a feljavított megállapodást, azonban arról is beszámolt, hogy kormánya emellett egyoldalú nyilatkozatot is kiad, amelynek értelmében a szigetországot semmi nem akadályozhatja meg abban, hogy adott esetben deaktiválja a backstop-záradékot, amennyiben nincs esély annak kiváltására egy új szerződéssel. Hozzátette: az efféle nyilatkozatok gyakoriak az államok közötti nemzetközi szerződések ratifikációjánál. Ez nyilván a keményvonalas brexitpárti képviselőknek szóló üzenet volt. May leszögezte azonban: az új biztosítékok önmagukban is garantálják, hogy az Európai Unió ne próbálhassa tartós vámuniós viszonyrendszerbe kényszeríteni az Egyesült Királyságot. Amennyiben ezt teszi, akkor az ország választottbírósághoz fordulhat, s ha ez megállapítja a szerződésszegést, az ország beszüntetheti a pótmegoldás végrehajtását. A választottbíróság kérdése is különösen fontos volt a brexitvitákban, hiszen az Európai Bíróság fennhatósága alól mindenképpen ki akartak kerülni a brexitet támogató brit politikusok.

A jogi főtanácsos szerint nem volt elég biztonságos az alku

A kiegészített megállapodást kedden értékelte Goeffrey Cox, a brit kormány jogi főtanácsosa. Szerinte az EU-val elért új megállapodás csökkentette, de nem szüntette meg annak a kockázatát, hogy az Egyesült Királyság − akarata ellenére − határozatlan ideig az ír-északír határellenőrzés megakadályozását célzó tartalékmegoldás, a backstop hatálya alatt maradjon. A főtanácsos hozzátette: a backstop-mechanizmusból eredő jogi kockázatok azonban nem változtak abban az értelemben, hogy ha egy ilyen helyzet nem a szerződő felek bármelyikének felróható okból, hanem egyszerűen feloldhatatlan nézetellentétek miatt keletkezik, akkor az Egyesült Királyságnak nem lennének nemzetközi jogi erővel rögzített eszközei a kilépésre a backstop-mechanizmus hatálya alól. Márpedig ez azt jelenti, hogy az unió szimpla időhúzással is kitolhatna a britekkel, s ennek az EU-s bürokraták vitathatatlanul nagy mesterei. A főtanácsos nyilatkozata meg kellett volna győzze az északír unionistákat, akik May kisebbségi kormányának külső támogatói, és különösen aggódnak az Egyesült Királyság területi és gazdasági integritásáért. A brexitet támogató keményvonalas konzervatív képviselők számára is a backstop a kritikus pont, és nemigen tiltakozhattak volna tovább, ha egy, még az északírek számára is elfogadható konstrukcióról kellett volna szavazniuk. Az északír DUP azonban már a szavazás előtt bejelentette, hogy nem tudják elfogadni a megállapodást, mert nem érzik garantáltnak, hogy az Egyesült Királyság kikecmereghetne a brexitkonstrukcióból, amennyiben az aktiválásra kerül. Ezután már a brexitpárti konzervatívok jelentős része számára is egyértelmű volt, hogy leszavazzák a megállapodást.

Munkáspárti szavazatokért is kuncsorgott May

Theresa Maynek tehát a reálisan várhatónál lényegesen több munkáspárti átszavazó képviselőre lett volna szüksége, de ennek elérése lehetetlen küldetésnek bizonyult. Pedig korábban May a munkáspárti átszavazásokért is keményen lobbizott. Bejelentett egy 1,6 milliárd fontos intézkedéscsomagot, amely szegény, munkáspárti választókörzetek felzárkóztatására vonatkozik.Az Egyesült Királyságban mindenki vesztegetési kísérletnek vélte az intézkedést, hiszen a helyi közösségek dönthettek volna a források felhasználásáról. May számításai azonban láthatóan nem jöttek be.

Az újabb súlyos vereség után további szavazgatás jöhet

Az alsóház 391 szavazattal, 242 ellenében ismét leszavazta a brexitmegállapodást, tehát 75 voks hiányzott a kormányfőnek. A szavazás után Theresa May kijelentette, hogy továbbra is úgy gondolja, az a legjobb, ha az Egyesült Királyság megállapodással távozik, és továbbra is úgy látja, hogy az általa kialkudott megállapodás a lehetséges legjobb alku. A miniszterelnök ugyanakkor tartja magát az ígértekhez. May korábban vállalta, hogy ha a ház kedden újból elveti a brexitegyezményt, a kormány szerdán azt a kérdést terjeszti be szavazásra, hogy a parlament hozzájárul-e a megállapodás nélküli, rendezetlen kilépéshez. Ha az alsóház a megállapodást és a megállapodás nélküli brexitet egyaránt elutasítja, a kormány csütörtökön lehetővé teszi a képviselőknek a szavazást arról, hogy London kérje-e az EU-tól a kilépés március 29-i határidejének elhalasztását. Mivel a szerdai szavazáson a no-deal opciót szinte biztosan leszavazza a ház, további bizonytalanság, parttalan vita és csúszás következhet.

Forrás: Spectator, BBC, The Telegraph, gov.uk, MTI; Fotó: PS