Már 2009-ben eldöntötték, hogy elárasztják Európát "menekültekkel" - Szerintük hazánkban még elfér 83 millió ember!
Megtervezett, tudatos akció áll az Európai Unió menekültpolitikája mögött, egy tanulmány szerint ugyanis már 2010-ben kvóta alapján akarták elosztani a migránsokat az európai tagállamok között. Ez az anyag éppen a világgazdasági válságot követően készült el, de még jóval azelőtt, hogy a szíriai háború miatt menekültek százezrei vették volna célba a kontinens nyugati országait. A tanulmány készítői Magyarország befogadóképességét 83 millió főben állapították meg, az élelmiszer-termelési lehetőségeink és a lehetséges "helykihasználás" alapján.
JURÁK KATA - BÁLINT BOTOND - PestiSrácok.hu
Elfelejthették - vagy még inkább valószínűbb, hogy elhallgatták - az uniós döntéshozók, hogy már 2010-ben készült egy tanulmányEurópa befogadóképességére vonatkozóan, vagyis arról, hogy mennyi afrikai, illetve arab országból érkező embert tudnának a tagállamokba betelepíteni. Ezeket az embereket már akkor "védelmet élvezőkként" aposztrofáltak. A tanulmány "A nemzetközi védelmet élvezők áthelyezési mechanizmusának megvalósíthatósági tanulmánya" (Study on the feasibility of establishing a mechanism for the relocation of beneficiaries of international protection) címmel jelent meg; a készítők névsorában Jeney Petra, a CEU oktatója is felbukkan (nem lepődtünk meg).
Az Európai Bizottság számára készített 144 oldalas dokumentumban egyebek mellett arra a következtetésre jutnak, hogy az Európai Unióban, ahol már mintegy 500 millió ember él, még legalább 3,8 milliárd ember számára van hely.
A számok első rátekintésre nem tűnnek reálisnak. De ha azt nézzük, hogy a tanulmány készítői csak az élelmiszertermelés lehetőségeit, valamint az adott ország területét vették figyelembe, és minden egyéb következménytől eltekintettek, akkor bizony érdekes szándékokat fejez ki ez a megközelítési mód.
Az európai őslakosság csak erőforrás
Az őslakosokra - tehát ránk - csupán "erőforrásként" gondolnak, akik majd megtermelik a migránsok, betelepülők, menedékkérők, védelemre jogosultak, védelmet élvezők számára az élelmet, és biztosítják számukra az európai színvonalú élet feltételeit. Arra viszont nem térnek ki, hogy az ő forgatókönyvük alapján mennyire maradna élhető mondjuk Magyarország 40-50 milliónyi új, muszlim lakóval. Illetve azt sem tekintik fontosnak hogy végiggondolják a közszolgáltatások teljesítőképességét egy ilyen helyzetben, például azt, hogy a normális ivóvízellátást meddig lehetne biztosítani egy ilyen létszámú népességnek Európában.
A tanulmány a négyzetkilométerenkénti lakosság száma alapján határozza meg, hogy mennyi bevándorlót képes az adott ország befogadni. Németország esetében 192 millió emberrel számolnak, Ausztriában több, mint 60 millióval, míg a svédeknél, ahol az ország területéhez képest alacsony a népsűrűség (9 millió ember), további 400 millió főt állapítanak meg. Az EU egyébként a legnagyobb potenciált Svédországban látta, de a spanyolok sem "szomorkodnának", hiszen a jelenlegi 44 millió lakos további 460 millió emberrel élhetne együtt az országukban. Magyarországra pedig további 83 millió embert suvasztanának be a jelenlegi, közel tízmilliós népesség mellé.
Tény, hogy ha a dokumentumban foglaltaknak akár a tizede is valaha megvalósulna, a mai Európából szó szerint semmi sem maradna. Nem is ennek a "tanulmánynak" a hihetetlen alacsony színvonala a lényeg, hanem a benne megtestesülő gondolkodásmód, hiszen az északi Svédország és Magyarország mezőgazdasági lehetőségei össze sem hasonlíthatóak. Csak humán képzettségű, városi, liberális idióták gondolhatják, hogy ilyen "számolgatások" alapján bármilyen értelmes eredményre lehet jutni. Az a lényeg, hogy ilyen színvonalú emberek ilyen minőségű anyagokat készítenek Európa vezetőinek.
Az Európai Bizottságnak készített tanulmányhoz természetesen az NGO-k véleményét vették alapul
A GFSI értékelése alapján Magyarország egyébként az európai országokat tekintve az 5. helyen áll a természeti erőforrások meglétét illetően, ezen belül az ivóvízkészleteket és a termőföldeket illetően a 13., illetve a 10. helyet foglalja el. Ennek ellenére kevésbé "pozitív" számukra azonban a kép, ha az ország alkalmazkodóképességének értékelését nézzük, ugyanis itt Magyarország csak a 21. helyen áll a 26 európai ország között. Nem tudjuk, mit érthetnek "alkalmazkodóképesség" alatt, de csak ilyen nyomai vannak annak, hogy az Európai Bizottság és a "szakértői" egyáltalán foglalkoztak azzal, hogy az adott tagállamok népességét milyen módon érintené, ha tömeges betelepítés venné kezdetét országukban. A tanulmány célja ugyanis az volt, hogy részletes útmutatást adjon az Európai Bizottságnak arról, hogy az "áthelyezés" milyen jogi, pénzügyi és társadalmi következményekkel jár. Ehhez a készítők "elsődleges és másodlagos adatokat gyűjtöttek". Ezekből kiderül, hogy több munkaértekezletet tartottak "tíz kulcsfontosságú érdekelt féllel", velük az áthelyezés lehetséges alternatíváit vitatták meg. További esettanulmányokat is készítettek; kilenc tagállamban (Ciprus, Franciaország, Németország, Olaszország, Málta, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság), ahol nemzetközi kormányzati képviselőket (UNHCR, IOM), nem kormányzati szervezeteket (NGO-k) és "más érdekelt feleket" kérdeztek meg a témával kapcsolatban - összesen 44 alkalommal. Arról is olvasni, hogy telefonos interjúkat is folytattak a többi tagállamban kormányzati képviselőkkel és/vagy nem kormányzati szervezetek és más érdekelt felek képviselőivel, összesen 35 alkalommal. Természetesen a brüsszeli nemzetközi szervezetek képviselőivel (IOM, UNHCR, ECRO) és az IOM Közép- és Délkelet-Európai Hivatala, valamint "egy meg nem nevezett taggal" is tárgyaltak az Európai Parlament részéről, így sikerült ezt a 144 oldalas hatástanulmányt kellő gondossággal elkészíteniük. Talán nem meglepő, hogy a "nem kormányzati szervezetek" ugyanazon állásponton voltak több kérdésben is. A dokumentumban részletezik a 2009-es máltai betelepítés-programot, melyet ún. "pilot-projektként" tartanak számon. Ekkor Franciaország volt az élenjáró a máltai menekültek áthelyezésében; 2009 júliusában az áthelyezett személyek befogadására három ideiglenes befogadó központot létesítettek, három különböző régióban. Franciaország célja az volt, hogy a többi tagország szolidaritási hajlamát növelje. A tanulmányban arra is kitérnek, hogy az általuk "áthelyezésnek" aposztrofált betelepítés költsége több lesz, mint 4000 euró személyenként, ezt pedig majd a tagállamoknak kell finanszírozni. Annak nem leltük nyomát, hogy az érintetteket, ezen országok lakosságát megkérdezték volna arról, hogy szeretnének-e néhány százalékos etnikai és vallási kisebbségként élni az országukban.
Az Európai Bizottságnak nem az európai lakosság érdekeit kellene képviselnie?
Az mostanra már teljesen nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy nemcsak néhány millió bevándorlóval kell számolnia Európának, hanem több százzal. A most előbukkant tanulmány viszont arra is rámutat, hogy egy gigantikus áttelepítési program megvalósulásához asszisztálunk. Mintha az Európai Bizottság és egyesuniós tagállamok kormányai is egy Európa-ellenes tervben játszanának aktív szerepet, miközben teljesen figyelmen kívül hagyják az európai államok és népek szuverenitását. Az ENSZ és az emberi jogok égisze alatt egyfajta lakosságcsere zajlik, persze úgy, hogy maguk az európaiak azt érezzék: nekik kötelességük segíteni a migránsokat. Minden ellentétes tapasztalat ellenére hirdetik, hogy ezek a menekültek gyorsan integrálódnak és a munkaerőpiacon új erőforrásként jelennek meg,vagyisEurópa fejlődéséhez járulnak hozzá. Tették mindezt úgy, hogy közben már a kezdetektől tisztában voltak azokkal a következményekkel, amelyek a kontinens őslakossága számára visszafordíthatatlan katasztrófát jelenthetnek.
A megvalósult álom - Az ENSZ elfogadta a migrációs paktumot
Tavaly decemberben fogadták el a marokkói Marrakesben megrendezett kétnapos ENSZ-konferencia keretében a "Globális megállapodás a biztonságos, rendezett és szabályos migrációról" című egyezményt, amely nem kisebb ambíciókat tűzött ki maga elé, mint hogy totálisan átrajzolja a világnak a migrációhoz való viszonyát. A folyamat egyik legfontosabb szereplője a 2016-ban ENSZ-főtitkárrá választott António Guterres, aki a globális szervezet vezetőjeként nemegyszer nyilvánvalóvá tette: Európának kell a migráció.
Magyarország a továbbiakban nem vesz részt az ENSZ migrációs csomagjának az előkészítésében, és ha az ENSZ-közgyűlés elé kerül a dokumentum, akkor nemmel szavaznak majd
- ezekkel a szavakkal jelezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly júliusban, hogy Magyarország kilép az elfogadási folyamatból. A tárcavezető azzal indokolta meg a döntést, hogy az elfogadott csomag ellentétes a magyar érdekekkel, hiszen az egy migrációt ösztönző dokumentum, aminek az az alapállása, hogy a migráció jó és kivédhetetlen jelenség. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy
az ENSZ globális migrációs csomagja Európa elárulása.
Magyarország az elsők között jelezte, hogy nem vesz részt az ENSZ menekültügyi paktumának előkészítésében, és nem is fogadják el azt. Magyarországhoz csatlakozott az Egyesült Államok és Ausztrália is, később pedig Ausztria, Dánia, Svájc, Csehország, Horvátország és Lengyelország, Izrael, Olaszország, Szlovákia, Bulgária és Lettország is a migrációs csomag elutasításáról döntött. A belga kormánykoalíció pedig a kérdésben kialakult nézeteltérés miatt bomlott föl.
A legmegdöbbentőbb az, hogy tanulmányt mernek íratni az eltüntetésünkről
Ennek a gondolkodásmódnak az a legszörnyűbb tulajdonsága, hogy meg sem próbál úgy tenni, mintha érdekelné őket az európai emberek sorsa. Magától értetődőnek veszi, hogy néhány évtizeden belül eltűnünk innen. A tanulmány készítőit, tudósnak, szakembernek nem nevezhető elkövetőit nem érdekli, hogy mondjuk Magyarország már húszmillió embert is csak a jelenlegi életszínvonal töredékén tud eltartani, hogy ehhez intenzív környezetkárosító mezőgazdaság kell, az erdőterületek eltüntetése. Hogy ennek a "csak" húszmillió embernek a döntő többsége India és Dél-Amerika nagyvárosi nyomornegyedeihez hasonló gettókban élne, annak minden ismert következményétől szenvedve. A józan ész keretein belül mindezt persze teljes joggal gondoljuk értelmetlennek, lehetetlennek, elképzelhetetlennek. Csakhogy Németországban és másutt is elkezdték felmérni az üresen álló lakásokat, ahogy azokat is, amelyek túl nagyok a jelenleg ott élőknek. Az államok egyelőre még fizetnének a tulajdonosoknak az ingatlanukért, hogy aztán "menekülteket" költöztessenek beléjük.
A fent leírtak alapján is egyértelmű, hogy "soha nem volt még ekkora tétje az EP-választásnak". Mert most valóban Európa megmaradása, azaz a "lét a tét". Már vasárnap.
Fotó: AP
