Politikai öngólt lő Weber, ha kilép a Fidesz a Néppártból
Törcsi Péter. Fotó: MTI
Manfred Weber ugyan nemrég keményen megfenyegette Orbán Viktort - azzal, hogy kijelentette, nincs szüksége a Fidesz szavazataira ahhoz, hogy az EB elnöke legyen -, úgy tűnik, mégsem annyira biztos a bajor politikus jövője. A Weber által vélhetőleg lőtt politikai öngólról a PestiSrácok.hu Törcsi Pétert kérdezte. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója kifejtette: még mindig a Fidesz a legnépszerűbb tagpártja a néppártnak, így nem lenne szerencsés, ha az EPP elbukná a hazájában legnagyobb támogatással rendelkező magyar kormánypárt támogatását.
Önmagában a csúcsjelölti rendszer egyetlen hivatalos EU-s dokumentumban sem szerepel; ezt a németek találták ki azzal a céllal, hogy az emberek egy-egy személlyel tudják azonosítani a pártcsaládokat, hiszen korábban folyamatosan az volt a gond, hogy az EP túlzottan távol volt az emberektől
– fejtette ki portálunknak Törcsi Péter. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója elmondta: először 2014-ben választották meg ebben a rendszerben az EB elnökét, Jean-Claude Junckert, a németek pedig mindig igyekeztek olyan csúcsjelöltet állítani, aki hűséges a német politikai érdekekhez. Juncker luxemburgiként mindig is közeli kapcsolatot ápolt a német politikai elittel, vagyis úgy politizált, hogy ez Berlinnek tessen. Most pedig ugyanez a helyzet: az EPP egy bajor politikust választott csúcsjelöltnek, Manfred Webert. Törcsi kifejtette: a csúcsjelölti rendszer azért tudott népszerű lenni, mert a Lisszaboni Szerződés centralizálta az európai politikát.
Szükség volt arra, hogy a Bizottság elnöke is politikai szerepet vállaljon. Korábban sem a Bizottságnak, sem a Tanácsnak nem volt olyan olyan súlya, mint Lisszabon után; ezt megelőzően a tagállamok adták az Európai Tanács elnökét rotációs rendszerben
– mondta a szakértő. Törcsi Péter kifejtette: hiába vannak európai pártok, ezeknek az ernyőszervezeteknek a nemzeti pártok adják az erejét, vagyis elméletileg egy-egy pártcsaládnak az lenne az érdeke, hogy tagpártjai a saját hazájukban minél népszerűbbek és sikeresebbek legyenek.
A választási matek most arról szól, hogy az EPP a legerősebb frakció tud-e maradni. Évtizedek óta ez a helyzet: a néppárt a szocialistákkal egy nem hivatalos nagykoalícióban kormányozza az EU-t, egymás közötti megállapodások alapján kerülnek kiosztásra az intézményi pozíciók. A helyzet most úgy áll, hogy sokat csökkent az EPP tagpártjainak a népszerűsége az elmúlt időszakban, emiatt pedig a pártcsalád komoly mandátumvesztésre számíthat. A Fidesz-KDNP viszont még mindig a legnépszerűbb tagpárt, amelynek 50 százalék fölötti a támogatottsága. Ha a Fidesz kikerül a néppárt soraiból, akkor az EPP elveszítheti azt a 14-15 mandátumot, amire a Fidesz számíthat, így előfordulhat, hogy a szocialisták lesznek a legnagyobb frakció. Ismeretes, a szocialisták több országban is erősödni tudtak, Spanyolországban nemrég nyerték meg a választást, de Nagy-Britanniában is le kell vezényelni a Brexit körüli káosz miatt az EP-választásokat, a szigetországban pedig a Nigel Farage vezette Brexit párt után a Munkáspárt a második legnépszerűbb, amely a szocialisták tagpártja.
Ha nem marad bent a Fidesz az EPP-ben, azzal Weber veszélyezteti a pozícióit, és esetleg Timmermansról kell majd szavazni
– jelentette ki Törcsi Péter. A szakértő emlékeztetett, hogy Weber nem védte meg pártcsaládjának tagpártját, amikor megszavazta tavaly ősszel a Sargentini-jelentést, amely nyilvánvalóan hazugságokon alapult, így, ha a Fidesz jó eredményeket fog elérni az EP-választásokon, akkor az Webernek egy öngól lesz, hiszen az EPP legsikeresebb pártjával fordult szembe.
A papírforma szerint nem várható nagy áttörés, de mi van, ha nem jön be a papírforma? Emlékezzünk vissza: a Brexit megszavazására sem számított senki, illetve abban is biztos volt mindenki, hogy nem fogják megválasztani Donald Tumpot az Egyesült Államok elnökévé. Nem jött be
– mondta Törcsi. A szakértő szerint jót tenne azonban egy fordulat, amely felrázná a begyepesedett és emiatt döntésképtelen EU-t.
Van még egy lehetséges forgatókönyv: hogy sem a föderalista, sem a szuverenista erők nem tudnak nagy fölényre szert tenni, akkor pedig egy politikai patthelyzet alakul majd ki, ami megnehezíti az EU működését. Az egy jóval nehezebb helyzet lenne, hiszen az Unió viszonylag kiegyensúlyozott működéshez szokott hozzá a korábbi évtizedekben. De természetesen minden a választókon múlik: ők döntik el a következő EP összetételét
– mondta.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS
