Timmermans és Weber is parkolópályán, új politikai harc kezdődött a csúcspozíciókért Brüsszelben
Konkrét nevekről, csúcsjelöltekről nem, csak az Európai Bizottság leendő elnökének kiválasztási folyamatáról tárgyaltak tegnap az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői a keddi rendkívüli, nem hivatalos brüsszeli csúcstalálkozójukon. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csúcs után azt mondta: az uniós bizottság elnökének megválasztása nem szabad, hogy automatikussá váljon. Emmanuel Macron francia elnök is azt hangsúlyozta, hogy a csúcsjelölti rendszer nem vezethet automatizmushoz, miközben Angela Merkel német kancellár ismét kiállt Manfred Weber csúcsjelöltsége mellett. A munkavacsora előtt a V4-országok vezetői, köztük Orbán Viktor miniszterelnök a francia elnökkel, Emmanuel Macronnal, majd Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével egyeztettek.
Az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői keddi rendkívüli, nem hivatalos brüsszeli csúcstalálkozójukon az Európai Bizottság következő elnökét illetően konkrét nevekről nem tárgyalt, csak a kiválasztás folyamatáról - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csúcs után. A múlt heti európai parlamenti választások értékelésére összehívott csúcsértekezletet követő sajtótájékoztatóján Tusk hangsúlyozta: az uniós bizottság elnökének megválasztása nem szabad, hogy automatikussá váljon. Az uniós szerződések egyértelműen fogalmaznak: a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács javaslatot tesz, az Európai Parlament pedig megválasztja a jelöltet - szögezte le Tusk. A jelöltnek meg kell szereznie mindkét testület többségének szimpátiáját és szavazatait, és olyan megoldást kell találni, amely biztosítja a megkívánt földrajzi, demográfiai, politikai, nemek közötti megoszlást figyelembe vevő egyensúlyt - közölte.
Angela Merkel német kancellár nyilatkozatában aláhúzta: az Európai Néppárt (EPP) jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára továbbra is Manfred Weber, akinek az Európai Parlamentben szerzett ismereteit nélkülözhetetlen politikai tapasztalatnak kell tekinteni, noha többen vezetői politikai jártassághoz kötnék a poszt betöltését. A kancellár "nagyon erős üzenetnek" nevezte, hogy az Európai Parlament, amely július elején esedékes plenáris ülésén dönt majd az uniós bizottság új elnökének személyéről, támogatja a csúcsjelölti rendszert. A keddi találkozón a vezetők egyetértettek abban, hogy a következő, június végén tervezett csúcstalálkozón megpróbálnak jelöltet állítani az Európai Bizottság elnöki tisztségére - közölte. "Felelősségünk van a szavazóinkkal szemben, ezért mindenkinek toleranciát és a kompromisszumra való hajlandóságot kell mutatnia az uniós bizottság elnöke kiválasztásának folyamatában" - fogalmazott.
Emmanuel Macron francia elnök újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az Európai Unió tagországainak vezetői egyetértettek abban, hogy a csúcsjelölti rendszer alkalmazása nem vezethet automatizmushoz, az uniós szerződések szerint az Európai Parlament nem javasolhat senkit sem az Európai Bizottság elnöki posztjára, az a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács feladata. Mint hangoztatta, az Európai Bizottság következő elnökének elismert, vezető politikai tapasztalattal rendelkező, erős egyéniségnek kell lennie. Hozzátette: véleménye szerint az uniós intézmények vezető tisztségeire fele-fele arányban kellene karizmatikus nőket és férfiakat választani. A francia elnök elismerte, hogy "vannak nevek", és "talán mások is megjelennek a következő napokban és hetekben", de elsődleges céljának mondta, hogy a legképzettebb embereket válasszák. Hartwig Löger ideiglenes osztrák kancellár kijelentette: Ausztria támogatja a csúcsjelölti rendszert, és Manfred Weber jelölése mellett áll az uniós bizottság elnöki posztjára.
A brüsszeli csúcstalálkozó egyetlen napirendi pontjaként a tagországok állam-, illetve kormányfői egyeztetést folytattak az előző napokban lezajlott európai parlamenti (EP-) választások eredményéről, illetve a küszöbönálló európai uniós tisztújításról. Az EP-választáson legtöbb szavazatot szerző Európai Néppárt listavezetője a német Manfred Weber. A hivatalos joganyagban mindazonáltal a csúcsjelölti rendszer sehol nem szerepel, és ezért több vezető már korábban jelezte, hogy nem ért egyet az alkalmazásával. Az Elnökök Értekezlete kedden megerősítette a csúcsjelölti rendszer támogatását, hangsúlyozva: mindenképp olyan személynek kell kapnia a brüsszeli testület vezetését, aki valamelyik pártcsalád képviseletében Európa-szerte megismertette magát és programját a polgárokkal.
Szakemberek szerint ugyanakkor közel sem vehető biztosra, hogy végül valóban az EP-frakciók listavezetőinek egyike töltheti majd be a legfontosabb uniós posztot, az Európai Bizottság elnöki tisztségét, amely ráadásul egyfajta "csomag" része lehet, mivel idén új vezetőről kell megállapodni az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Központi Bank élére is, illetve dönteni kell az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő személyéről. A sokismeretlenes egyenlet első eleme akkor válik ismertté, amikor megválasztják a bizottság elnökét, és ez a többi poszt elosztására is hatással lesz.
Az Origo brüsszeli értesülései szerint az EU-csúcson "félretették" a csúcsjelölteket. A portál kedd este azt írta: ez azt jelenti, hogy nem automatikusan ők a jelöltek az Európai Bizottság elnöki posztjára, vagyis Manfred Weber és Frans Timmermans, az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje helyett új jelöltet keresnek.
Vezető kép: Orbán Viktor magyar, Peter Pellegrini szlovák, Mateusz Morawiecki lengyel és Andrej Babiš cseh miniszterelnök, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, 2019. május 28-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
