Átalakulóban a dohánypiac: közeledik a cigarettás világ vége?
Teljesen füstmentes lesz a tokiói olimpia, betiltják a cigaretta árusítását Beverly Hillsben, közeledik a cigarettás világ vége és eljöhet a nap, amikor a világ második legnagyobb dohányipari vállalata már nem fog cigarettát gyártani – négy fontos és pozitív hír az elmúlt időszakból, amelyek azt mutatják, hogy forradalom és teljes átalakulás előtt áll a világ dohánypiaca. Ugyancsak jó, bár meglepő hír, hogy éppen a dohányosokból, a dohánypiacból élő és egymással versengő, de a fejlesztésre és kutatásra is áldozó nagy vállalatok lehetnek azok, amelyek megreformálhatják a piacot és új technológiákat bemutatva alternatívákat ajánlhatnak a fogyasztóknak. A dohányzás visszaszorítása azért is kulcskérdés, mert ezáltal nemcsak a demográfiai és népegészségügyi mutatók javulnának, de a nemzetgazdaságra is pozitívan hatna.
SZARVAS SZILVESZTER – Tokió
Az Európai Dohánytermesztők Szövetsége szerint az elmúlt öt évhez hasonlóan 2017-ben is tovább csökkent a világ cigarettatermelése: a csúcsot jelentő 2012-es adatokhoz képest akkor mintegy 500 milliárd darabbal kevesebb, összesen 5894 milliárd darab cigarettaszálat állítottak elő a világon, így az adatok még mindig sokkolóak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kimutatása szerint jelenleg nagyjából egymilliárd ember, vagyis a világ népességének csaknem hetede tartozik a dohányzók közé. Kína a világ legnagyobb dohányfogyasztója: az 1,3 milliárd fős lakosságból csaknem 315 millióan dohányoznak, ami a globális cigarettafogyasztás több, mint egyharmadát teszi ki. A cigarettaeladások értéke éves szinten több, mint 680 milliárd dollár (185 ezer milliárd forint). A világ dohányosai körülbelül 5,7 ezer milliárd cigarettára gyújtanak rá évente, ami percenként csaknem 11 millió cigarettát jelent.
Magyarországon a kutatások szerint összességében 3 millió ember fogyaszt valamilyen rendszerességgel dohányterméket, több, mint 80 százalékuk naponta többször is, igaz, a 3 millió több, mint fele, majdnem 60 százaléka megpróbálkozott már a leszokással, és félmillió magyar kíván megszabadulni a káros szenvedélyétől. A magyarországi dohánytermék-kiskereskedelmi forgalom 2015-ben 25,8 milliárd forinttal, majd 2016-ban 26,6 milliárd forinttal növekedett, ami mindkét évben 5 százalékot megközelítő bővülést jelent az előző évi eladásokhoz képest. 2017-ben ez a növekedés meghaladta a 6 százalékot is, ami az összes eladás 37,2 milliárd forintos növekedését jelenti.
Füstmentes technológia
A problémát és a dohányzás okozta óriási veszélyeket és kockázatokat a dohányipari vállalatok is felismerték, amelyek egyre inkább a piac megreformálásának élére állnak és olyan technológiákat fejlesztenek ki, amelyek füstmentesek, vagyis kevesebb káros anyag keletkezhet használatukkor. A dohányipari előrejelzésekkel foglalkozó Euromonitor International szerint a füstmentes technológiák kategóriája lehet az elkövetkező évek leggyorsabban növekvő szegmense.
Japánban már "hasít" a füstmentes technológia, amely akkora siker, hogy öt évvel ezelőtti indulása után már a dohánypiac harminc százalékát teszi ki. A dohánypiac átalakításába pedig japán cégek is bekapcsolódtak. A szállítmányozással foglalkozó Fuji Transport Co., Ltd. például füstmentessé tette a kamionjait és gépjárműveit, sofőrjeik hagyományos cigarettát egyáltalán nem szívhatnak a kamionkabinban, a füstmentes technológiákkal ugyanakkor élhetnek. A cég azt üzeni alkalmazottainak, hogy a dohányzás káros, és ha valaki dohányzik, az szokjon le minél előbb, de ha ez nem megy gyorsan, akkor ismerje meg a füstmentes technológiákat.
Kárcsökkentő hevítés
Fontos hangsúlyozni, hogy természetesen a füstmentes alternatívák sem kockázatmentesek, hiszen például ezek is nikotint juttatnak a szervezetbe, amely függőséget okoz, de tény, hogy miután ezek az eszközök nem égetik a nikotint és a dohányt, így lényegesen kevesebb káros anyagot szabadíthatnak fel, mint amit a cigaretta égésekor keletkező füst tartalmaz. Ezek a már elérhető technológiák égés és füst nélkül működnek. Az elektronikus cigaretta mellett már Magyarországra is betört az úgynevezett hevítéses technológia, amelynél a termék nikotint és dohányt is tartalmaz. A technológia lényege, hogy égés helyett olyan alacsony hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég a dohány- és nikotinpára felszabadulásához, de égés nem történik, a nikotin és a dohány a hevítés hatására alakul át párává. Persze a hevítéses technológia sem veszélytelen, hiszen nem küszöböli ki az ártalmakat teljes mértékben; a termék nikotint tartalmaz, ami függőséget okozó anyag, de kevésbé káros lehet, mint a hagyományos dohányzás.
A dohányzással kapcsolatos ártalmak megszűnésének legjobb módja, ha rá sem szokunk, vagy ha ez már megtörtént, akkor a dohányzás és a nikotin ártalmainak kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának abbahagyása biztosíthatja, és javasolt kerülni a passzív dohányzást is.
A hagyományos dohányzás végnapjai?
Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint már a világ országainak 56 százalékában hozzáférhetők a füstmentes termékek, így Magyarországon is, amely azoknak jelenthet megoldást, akik valamiért mégsem kívánnak lemondani káros szenvedélyükről. Az ártalmak csökkentése miatt éppen ezeknek a fogyasztóknak fejlesztették ki a füstmentes technológiákat. Elsőként a világ második legnagyobb dohányipari vállalata dobta piacra termékét, de hasonlóval próbálkozik a piacvezető is. A piaci második cég például olyannyira eltökélt a fogyasztási szokások átalakításában és a hagyományos cigaretta kivezetésében, hogy a cég nagy-britanniai főnöke ki is jelentette a BBC-nek, hogy ezáltal már eljöhet a nap, amikor a vállalat egyáltalán nem gyárt hagyományos cigarettát.
Szakemberek szerint a füstmentes technológiák teljesen átalakíthatják a dohánypiacot. A füstmentességet Magyarországon is jó lenne minél hamarabb elérni, mert hazánkban évente 128 ezer ember hal meg, közülük 20-22 ezren a dohányzás káros hatásai miatt. A tavaly elhunyt férfiak 27 százaléka, valamint a nők 14 százaléka a dohányzás következményei miatt halt meg. Magyarország élen jár a daganatos megbetegedésekben. Évente 38-40 ezer ember szenved valamilyen daganatos betegségben, amelyeknek 20 százaléka rosszindulatú tüdődaganat. Az 55-65 év közötti munkavállalók többsége daganatos vagy szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Hazánkban ezermilliárdokban mérhető az a kár, amelyért a dohányzás tehető felelőssé, hiszen az állam aránytalanul többet költ a dohányzás okozta károk enyhítésére, mint amennyit a jövedéki adóval nyer rajta. Számítások szerint Magyarországon emiatt társadalmi szinten 440 milliárd forint veszteség keletkezik, és a dohányzás okozta megbetegedések évente 70-75 milliárd forinttal terhelik a tb-kasszát.
Magyarországon a kormány is kiemelt célnak tartja a dohányzás visszaszorítását. Idehaza 2012-ben lépett hatályba a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása, amely a zárt légterű közforgalmi helyeken megtiltotta a dohányzást. Ezután lépett életbe a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény, amely drasztikusan csökkentette a kiskereskedelmi eladási helyek számát, és hatékonyabbá tette a 18 év alattiak hozzáférésének ellenőrzését, de a jövőben is további lépések várhatók a dohányzás visszaszorításának érdekében. A cigarettás világ vége és a füstmentes korszak elérkezése ugyanis mindenkinek az érdeke.
Vezető kép: MTI/EPA/Mark R. Cristino
