A világ még ma is érzi a szeptember 11-i terrortámadások hatásait
Sokan a berlini fal leomlásától, illetve a Szovjetunió összeomlásától számítják a XX. század végét, pedig 2001. szeptember 11-e az a nap, amelyet az új világrend, az új, már nem az Egyesült Államok dominálta évszázad kezdetének nevezhetünk. Ez volt az a nap, amikor az abban az időben folyamatosan csendesülő világpolitika egy pillanat alatt felforrósodott és izzó, fegyveres konfliktusok sorozatává vált, miután reggel nyolc és kilenc között 19 arab terrorista eltérített négy amerikai utasszállítót. A gépek közül az AA 11-et a World Trade Center északi, az UA 175-öt a WTC déli tornyának vezették. Az AA 77-essel a Pentagonra zuhantak, az UA 93-ast az utasok megkísérelték visszafoglalni, ezért a géprablók szándékosan földbe csapódtak Pennsylvaniában. A világ egy pillanat alatt megváltozott: Bushék onnantól kezdve számos olyan dolgot megtehettek, amit addig nem, ezzel teljesen megváltoztatták a mindennapokat, a hatásokat pedig a migrációs nyomás, a korlátlan megfigyelés és a kereskedelmi háború formájában mi magunk is érezzük.
A szeptember 11-i terrorista támadás hatása a világ nagyvárosainak reptereitől kezdve a Közel-Keletig jól érzékelhető a mai napig is, de az Európai Unióban is érzékelteti a hatását. Magának a támadásnak lett a közvetlen következménye az afganisztáni háború, ami szintén a 18. évébe lép, és így a leghosszabb ideig vívott amerikai háború lett. A 2001. szeptember 11-i események Irak 2003-as lerohanásához is hozzájárultak. A terrorakció kitervelőjeként Oszama bin Ladent azonosították, akit jóval később, majdnem egy évtized múlva likvidáltak amerikai kommandósok egy pakisztáni rajtaütés során. De a területi konfliktusok mellett a terrorizmushoz való viszonyunk is teljesen megváltozott: a történelem legvéresebb, mintegy háromezer ember (90 ország állampolgárai) életét követelő merényletsorozata után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen. A merényletsorozatért az Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat 2004-ben vállalta a felelősséget. George W. Bush amerikai elnök a támadásokat követően televíziós beszédében nem csupán terrortámadásról, de háborús cselekményről beszélt. A dolog pedig innentől kezd igazán érdekessé válni.
Új amerikai évszázad
Az amerikai agytrösztök már a Szovjetunió szétesésekor beszéltek egy bizonyos “új amerikai évszázadról”, amit Bushék “új világrendnek” is neveztek, akinek az elnöksége alatt egyébként megvalósulhatott az, ami évtizedekig nem tudott, mert hiányzott hozzá a katalizátor. A szeptember 11-i terrortámadás tökéletes eszköz volt arra, hogy az amerikai agytrösztök által már jóval korábban megfogalmazott terveket megvalósítsák, és olyan intézkedéseket vezessenek be, amelyeket korábban nem fogadott el az amerikai nép: ilyen például a lakosság totális ellenőrzése a terrorizmus elleni harc jegyében, a gyanúra történő letartóztatások és megfigyelések lehetősége. Az ikertornyok leomlása után az amerikaiak önként egyeztek bele mindenbe, hiszen Pearl Harborhoz hasonlóan ez esetben is amerikai földön érte támadás az amerikai népet. Ez persze csak az egyik fele a terv végrehajtásának, hiszen elég látványos lépés volt az is, hogy a NATO-t a területén kívül kezdték el bevetni, holott a katonai szervezetnek valójában a saját területének megvédése lenne a feladata, így azonban a szövetséget defenzívről egy kimondottan támadó, expanzív erővé alakították. Emellett egy új ellenségképet is sikerült kreálni: a Szovjetunió összeomlásával a kommunisták hagytak maguk után egyfajta ellenség-vákuumot, amelybe tökéletesen belefértek ezek után a terroristák. Ennek következtében a katonai ipari komplexum ezután is képes volt dollármilliárdokat elnyelni.
Közvetetten szeptember 11-e is befolyásolta napjaink migrációs válságát
Az új amerikai évszázad persze arról is szólt volna, hogy át kell rendezni a közel-keleti erőviszonyokat, ami azt jelenti, hogy elkezdtek bizonyos országokat demokratizálni. Ilyen volt Irak és Líbia is. A probléma és az Európát ostromló migrációs válság egy évtizeddel később annak a következménye lett, hogy ez a terv nem jött be, és a nyugati típusú vezetők hatalomra segítése helyett elhúzódó, megnyerhetetlen konfliktusok alakultak ki.
A demokráciaexport megbukott, és éppen ez volt a hiba
– mondta portálunknak Kiszelly Zoltán. A politológus szerint nemcsak az Egyesült Államok és a terrorizmus elleni harc tehet a tömeges bevándorlásról, hanem Brüsszel is, akik végig azt sugallták, hogy nyugodtan, akadályok nélkül lehet jönni Európába.
Trump máshogy gondolkozik
Donald Trump azért is különleges, mert nem fér bele az amerikai agytrösztök által korábban kialakított tervbe. Trump egy teljesen más doktrínát követ, amely fegyveres konfliktusok helyett a gazdasági háborúkban hisz. Többek között ezért is rúgta ki éppen most John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadót, akinek a demokráciaexport, illetve a szerinte nem demokratikus vezetőinek megdöntése volt az elsődleges geopolitikai stratégiája.
Trumpnak Amerika az első; célja, hogy megtartsa az ország vezető szerepét, de úgy, hogy kivonná a csapatokat a Közel-Keletről, mert nem akar olyan háborúkat vívni, amiket nem tud megnyerni
– magyarázta Kiszelly Zoltán. A szakértő kifejtette: Trumpnak a legfőbb ellensége Kína, és éppen ebből adódik az, hogy békejobbot nyújtana a táliboknak, hiszen ezzel Afganisztánt ki tudná venni Kína mögül, ennek pedig azért van jelentősége, mert Afganisztán a kínai selyemút fontos útvonala. Ugyanez a helyzet Iránnal is, hiszen Kína Irán egyik fő kereskedelmi partnere, és ezt a célt szolgálja az is, hogy az amerikai elnök fel akarja rúgni az atommegállapodást Iránnal, mert ezzel korlátozhatja a kereskedelmi lehetőségeket.
A hazafiasság napja
Bush elnök 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak, a hazafiság napjának, 2009-ben Barack Obama elnök a szolgálat és emlékezés napjának nyilvánította. Az összedőlt ikertornyok helyén a merényletek tizedik évfordulóján emlékzuhatagot alakítottak ki, a vízesés falának peremére felírták a terrortámadások áldozatainak nevét. A részben föld alatti nemzeti emlékmúzeum 2014 májusában nyílt meg, szomszédságában, az utcaszint fölött hét és fél méterrel alakították ki a Liberty parkot, itt kapott helyet az ikertornyok összedőlését csodával határos módon épségben túlélt A gömb nevű szobor. 2017 májusa óta áll a NATO brüsszeli központjának kertjében a terrortámadások áldozatainak emlékműve, az egyik leomlott ikertorony egyik vasbeton darabja. Az áldozatok tiszteletére Arlingtonban és Shanksville-ben is emlékművet állítottak, a tavalyi évfordulón utóbbi helyszínen, a szeptember 9-én felavatott emléktoronynál mondta el beszédét Donald Trump amerikai elnök.
Forrás: PS/MTI; Vezető kép: Twitter
