Pesti Srácok

Európa vagy Amerika, kapitalizmus vagy szocializmus? 

Európa vagy Amerika, kapitalizmus vagy szocializmus? 

Anglia földrajzi értelemben Európa része, a polgárai azonban ezt nem így gondolják. Évek óta tartott a Brexit-huzavona; a politikai elit egy része mindent elkövetett, hogy elszabotálja a népszavazás eredményét és valahogy benntartsa az országot az unióban, de az angolok ismét kiálltak a Brexit mellett a múlt hét végi parlamenti választásokon. Most úgy tűnik, hogy Anglia 2020 januárjában elhagyja az uniót. Nagy-Britannia – ahogy a történelme során annyiszor – Európa helyett az óceánon túli világot, Amerikát, Afrikát, Ázsiát, és nem utolsó sorban Ausztráliát választotta.

Nagy-Britannia egy hagyományosan globalista nemzet, és az egyetlen EU-tagállam, amely nagyobb kereskedelmet bonyolít le a blokkon kívül, mint belül. Tagságáért cserébe le kellett mondania a hagyományos amerikai, vagy ausztrál kapcsolatainak egy részéről. Most, hogy Boris Johnson elsöprő győzelmet aratott, megnyílt a lehetősége annak, hogy a világ legnagyobb gazdaságával rendelkező Egyesült Államokkal szabadkereskedelmi megállapodást kössenek.

Ennek legnagyobb akadálya idáig az volt, hogy az amerikaiak meg akarták venni a Brit Állami Egészségügyi Szolgáltatót (NHS), de Trump már elfogadta azt a tényt, hogy nem eladó. Kijelentette, hogy neki akkor sem kell az NHS, ha "ezüsttálcán kínálják".

Egyébként Trump szerint egy szabadkereskedelmi egyezmény sokkal nagyobb hasznot eredményez a szigetországnak, mint a mostani EU-tagság. Trumpnak is fontos egy megállapodás, hiszen a 2020-as választásokon sikerként tudná felmutatni.

PestiSracok facebook image

Kapitalizmus vagy szocializmus?

A mostani választásoknak azonban volt egy másik nagy tétje a Brexit mellett: a kapitalizmus és a szocializmus harca. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke egy marxista beállítottságú politikus, aki hisz az állami gondoskodás kiterjesztésében, így például ingyenes internetet ígért. Egy olyan platformot képviselt, amely magában foglalta a közművek és a vasutak államosítását; ijesztő kilátás azok számára, akik emlékeznek az 1970-es évekre, amikor Nagy-Britanniát túszul tartották az országos szakszervezetek.

És bármily meglepő, a munkáspárti szavazók nagy tömegben szavaztak a kapitalista és konzervatív Boris Johnsonra.

Vajon miért döntöttek így? Talán mert úgy érzik, hogy az EU-tagsággal járó szabad bevándorlás miatt elvesztik a munkahelyeiket, a munkaadó cégek pedig a piacaikat. Ha pedig nincs munkájuk, akkor mit segít nekik a megélhetésben az ingyenes wifi? Ők nem szocializmust akarnak, hanem jól működő kapitalizmust, ahol van munkájuk. Ez egy nagy tanulság, mivel egész Európában és Amerikában reneszánszukat élik a szocialista eszmék, még akkor is, ha éppen zöld köntösbe bújva jelennek is meg.

Angliában most a kapitalista párt kiütéssel nyert. De jövőre lesz az angolszász világban egy másik sorsdöntő választás, az amerikai elnökválasztás. Úgy tűnik, hogy ott is a kapitalizmus kontra szocializmus kérdésében kell majd dönteniük a választóknak. A konzervatívok a választásokat nemcsak a Brexittel nyerték meg, hanem azzal az ígéretükkel, hogy északon beruháznak az infrastruktúrába: tervbe van véve a Londont Skóciával összekötő gyorsvasút megépítése például.

Az Európai Unió nem enged

Azt ma még senki se tudja, vajon miként fognak alakulni az unió és Anglia kapcsolatai. A formális kilépés akár jövő januárjában megtörténhet, ám ez még nem a végleges szakítás lesz. Az áruk szabad mozgása egy vagy két évig még fennmaradhat; addig nem kell majd vámot fizetni a határokon. Hogy utána mi lesz, azt azonban még nem tudni. Vélhetően létrejön valamiféle kereskedelmi megállapodás a két fél között, de tisztán szabadkereskedelem ma nehezen képzelhető el. Arra csak úgy volna lehetőség, ha Nagy-Britannia továbbra is befizető lenne a közös költségvetésbe és alkalmazkodna az uniós joghoz. Ebbe feltehetőleg Boris Johnson nem menne bele, Brüsszel pedig nem fogad el más feltételeket a szabadkereskedelemért cserébe.

Magyar részről, ami nekünk igazán fájhat, az a mezőgazdasági termékek exportja. Vélhetően az uniós agrártermékek nagy hátrányba fognak kerülni a brit piacon – főleg akkor, ha az amerikai termékek beömlenek az idáig előlük elzárt piacra.

A City örül

A tőke pozitívan reagált az eseményekre, és a font árfolyama a választásokat követő napokban megugrott. Az ingatlanpiac fellélegzett, hiszen a Munkáspárt a nagy vagyonok megadóztatására készült. A Londonban letelepedett gazdagok, orosz, indiai és arab milliárdosok pedig komolyan foglalkoztak azzal, hogy kitelepülnek az országból, ha Angliában baloldali kormány alakul.

A mostani parlamenti választás egyik eredménye az, hogy a miniszterelnök szinte bármit megtehet. A Konzervatív Párt DNS-e megváltozott: most többségbe kerültek a munkáskerületekből jövő képviselők. Azok a területek, amelyek elvesztették a gyáraikat, magukat az uniós tagság áldozatának tartják. Vagyis Boris Johnson olyan döntéseket hozhat, amelyek évtizedekre meghatározzák Nagy-Britannia sorsát.

Ez a zaklatott viselkedésű ember, aki mégis meg tudja magát kedveltetni, olyan lehetőséget kapott, amelyet utoljára talán Margaret Thatcher.

Fotó: MTI/EPA/Dylan Martinez

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Elviselhetetlen igazságtalanság, börtönévek, kegyelem és szabadulás - Budaházy György és öt társa a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2023 május 5.
Nem mindennap láthat a néző olyan műsort, mint a legutóbbi másfél órás Polbeat, amelyben Budaházy György és a Hunnia-ügy négy másik vádlottja, Szász Endre, Nagy Zoltán, Dr. Szücsi Frigyes és Fábián Róbert szólalt meg, a kegyelmükért és szabadulásukért talán legtöbbet tevő jogvédővel, Gaudi-Nagy Tamással együtt. Vendégeinkkel a Novák Katalin államfő által a Szentatya látogatása alkalmából kihirdetett kegyelem után beszélgetett Füssy Angéla oknyomozó újságíró és Huth Gergely főszerkesztő, akik rákérdeztek a szabadulás körülményeire, a börtönélet mindennapjaira, a köztörvényes rabtársak viszonyulására, a fegyőrök viselkedésére éppúgy, mint ahogy arra is: volt-e, amit megbántak, vagy ma már másképp csinálnának, mint akkor, 2002 és 2006 között, a Hunnia Mozgalom névre keresztelt ellenállási hálózatukban?