Ki próbálja majd megszorongatni Trumpot az ősszel és egyáltalán van-e esélye rá?
A republikánus térfélen egyelőre minden egyértelmű, Trump megszilárdította hatalmát a párton belül, míg a Demokrata Pártban egyre nagyobb a széthúzás, ez pedig nem segíti őket a kampányban - hangzott el azon a mai konferencián, amit a Külügyi és Külgazdasági Intézetben tartottak, Szuperkedd után: amerikai elnökválasztási körkép és esélylatolgatás címmel. Az előadók között szerepelt Pintér Károly, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, Csizmazia Gábor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa és Baranyi Tamás Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese. A beszélgetést Varga Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója moderálta. A konferencia fő témája az amerikai belpolitika és annak kihatásai a világpolitikára volt. Természetesen a legtöbb szó az idén év végén megrendezendő elnökválasztásról, valamint az azt megelőző elnökjelölt-jelölő szisztémáról esett.
Varga Gergely köszöntőjében emlékeztetett, hogy már javában zajlik a tengerentúlon az elnökválasztási és elnökjelölti kampány, múlt kedden tartották az első szuperkeddet, mikor is 14 amerikai tagállamban és egy tengerentúli területen voksoltak előválasztáson az amerikaiak. Úgy fogalmazott, hogy jelenleg nagyon izgalmas a küzdelem, azonban eldőlni látszik, hogy Donald Trump kihívója Joe Biden lehet, aki körülbelül a sírból hozta vissza kampányát. Míg a Demokrata Pártban július közepén derül majd ki, ki lesz a hivatalos elnökjelölt, addig a Republikánus Pártban ez augusztus közepére várható, azonban utóbbinál sok izgalom nem várható, Donald Trump helye biztos, így borítékolható, hogy ő lesz az elnökjelölt.
A legjelentősebb államokban tartottak múlt héten előválasztást, ami kisebb meglepetéssel zárult. Az addig befutónak tűnő Bernie Sanderst már csak az tartja életben, hogy ő nyerte meg a baloldal bázisának számító Kalifornia államot.
Március 10-én tartják a szuperkedd második felvonását, ahol többek között Michiganben adhatják le voksaikat az ottaniak, kit is látnának szívesen elnökjelöltként.
Michigan a főnyeremény a mai napon mindkét jelölt számára"
– mondta a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.
Ezek után Varga Gergely azt a kérdést tette fel a meghívott szakértőknek, hogy a Demokrata Párt versenyben maradt kihívőjelöltjei elég erősek-e Donald Trump ellen, és ha igen, ki lehet a befutó, és vajon ki lenne a legkönnyebb ellenfele Donald Trumpnak?
Erre először Pintér Károly válaszolt, aki szerint a demokraták körében nagy az aggodalom amiatt, hogy a párt radikális baloldali szárnyához tartozó Bernie Sanders lesz a befutó, mivel szerintük az agg politikus biztos elbukna Donald Trumppal szemben.
Nem merek biztosan kijelenteni semmit, nem mondom, hogy Sandersnek nincs semmi esélye, de szélsőbaloldali fordulat sokaknak nem jön be a demokraták körében, így ő a kevésbé esélyes elnökjelölt a párton belül. Az a kulcskérdés, hogy az el nem kötelezett választók ki mellé állnak majd. A demokraták úgy kalkulálnak, hogy a Joe Biden-féle mérsékelt politika nagyobb eséllyel indul majd Donald Trump ellen, azonban Biden rendkívül támadható karakter, sok problémával"
– mondta az egyetemi docens.
Csizmazia Gábor szerint Biden legnagyobb hátránya, hogy folyamatosan bakizik, valamint sokan a kora miatt sem szavaznának rá, ráadásul a Demokrata Párt egyre jobban radikalizálódik.
Bernie Sanders csak egy volt a sok közül, Elizabeth Warren a másik"
– említett a párt szélbalos politikusai közül párat Pintér, aki szerint a párton belül a volt alelnököt azzal is sokan vádolták, hogy vannak olyan témák, amelyekben sokszor együtt mer működni a republikánusokkal.
Ennek ellenére úgy tartja, hogy Biden a favorit a megmaradt jelöltek közül, mivel visszafogott a személye és tanult Hillary Clinton hibáiból. Úgy fogalmazott, hogy Hillary Clinton azért veszített 2016-ban, mert túlságosan radikális és túl erős karakter volt, ami sokak szemében túl nagy szálkának minősült.
Donald Trump, azonban bármely demokrata jelöltnek nagyon komoly ellenfél lesz, mert nem annyira rossz, mint amennyire a sajtó megpróbálja beállítani, az amerikai gazdaság stabil, ráadásul külpolitikai válsághelyzet sincs. Egy nézet szerint az idei választás Trump teljesítményéről és személyéről fog szólni"
– mondta az NKE munkatársa.
Baranyi Tamás Péter vette át ezután a szót, aki azt mondta, négy éve arról volt szó, hogy a két nagy párt átalakulóban van és nem tudnak egységesen beállni egy jelölt mögé, azonban ez mára megváltozott, mert míg a Demokrata Pártban megmaradt a széthúzás, addig a republikánusok egységet mutatnak.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese szerint, a két nagy demokrata elnökjelölt-aspiráns közül Bident elkezdte szeretni és építeni a média, népszerűsége pedig növekszik, az előbbieket viszont nem lehet elmondani Sandersről.
Biden szerethetőbb figura, az Obama-érában ő volt a kedves, barátságos figura, akivel sikerült a fehér középosztályt megszólítani. Érdekes kérdés, hogy a jelenleg polarizálódó pártban képes lesz-e megszólítani a párt balszárnyát"
– közölte.
Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa úgy jellemezte Joe Bident, mint a legkisebb közös többszöröst, aki a billegő államokban erős, pont azokban, amelyeket Trump négy éve elvitt, így őt látja az esélyesebb kihívónak. Donald Trumpot egy erős pozícióból induló elnöknek jellemezte, aki elnöksége első szakaszában Obama-ellenes üzeneteket bombázott rendszeresen, elkezdte használni az Obama-hagyaték kifejezést, ami mostanra azért lett fontos, mert Barack Obama alelnöke volt Joe Biden, könnyen össze lehet vele kötni, ez pedig ellenszenvet kelthet bizonyos szavazókban és gyengítheti a demokrata aspiránst, aki egyfajta tűzoltás lehet a párt számára, hiszen egy bőven nyugdíjaskorú politikusra hosszútávon nem építhetnek.
A Republikánus pártban Trump ural mindent, ő egy erős vezető, de a kérdésem az lenne, hogy vajon a párton belül megszilárdulhat-e a Trump-által végrehajtott populista irányvonal, ha egyszer már ennyire bejött?"
– tette fel újabb kérdését Varga Gergely.
Erre Pintér Károly azt válaszolta, hogy a párton belül van egy kisebbségben lévő értékkonzervatív csoport, akik csípőből elutasítják Donald Trump harsány személyiségét, azonban még ők is elismerik, hogy Trump nem egy sikertelen elnök.
Figuraként nem szeretik, de elismerik, ez pedig nagy erőssége az elnöknek"
– mondta.
A moderátor kérdésére Mártonffy Balázs úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok történetében eddig 16-szor sikerült regnáló elnöknek újráznia és nagy kérdés, hogy Trumpnak sikerül-e majd, mivel teljesen megjósolhatatlan a kimenetel, ahogy az is, mennyire veszi át Trump ideológiáját és narratíváját az egész párt a jövőben.
Jelenleg az a kérdés a republikánusoknál, hogy a populizmus arra irányul-e, hogy új szavazókat szerezzenek vagy, hogy a már meglévőket mobilizálják.
Trumpnak hiába alacsony a személyes népszerűsége, a bázisa sziklaszilárd. Sanders a fiatalok körében népszerű, csak ők nem feltétlen mennek el szavazni. Egy lájk nem biztos, hogy egy szavazat"
– ismertette Csizmazia Gábor.
Az Egyesült Államokban élő kisebbségek aktivitására és pártszimpátiájára vonatkozó kérdésre Baranyi Tamás Péter azt válaszolta, hogy a Trump-adminisztráció azzal a narratívával próbálja megfogni a latino kisebbséget, hogy az illegális migránsok előlük fogják elvenni a munkát, ez pedig hatásos üzenet.
Jelenleg ott tartunk, hogy számos Trump-fanatikus spanyol-ajkú latino él az Egyesült Államokban és a számuk növekszik"
– mondta.
Ezután azzal folytatta, hogy törések lehetnek a Demokrata Pártban is, ugyanis 2016-ban sok demokrata-szimpatizáns fekete nem ment el szavazni, mivel egyik jelölt sem volt számukra szimpatikus. A Trump-jelenségről a szakértő kifejtette, hogy ez bevált, az elnök karaktere nagyon működik. Példaként hozta fel, hogy míg korábban a demokraták rengeteg pénzt elköltöttek arra, hogy felépítsék Jeb Bush-t, addig most jön Donald Trump, aki Twitter-üzeneteivel mindent letarol.
Azért imádják Trumpot, mert egyedi. Trump annyira botrányos, hogy mindig címlapon lesz és a jövőben is megmaradhat ez a formula, de félő, hogy a jövőben majd nem találnak majd hozzá hasonló nagy karaktert, akiből jelölt lehet. A trumpizmus valószínűleg maradni fog majd Trump után is, a párt stabilabb lesz, hiszen megtalálták a sikert hozó irányvonalat"
– mondta a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese.
A koronavírus, mint bizonytalansági faktor
Érdekes, de az elnök újraválasztásánál felvetül egy új szempont is, még pedig a koronavírus. A járvány egyelőre úgy tűnik, elkerüli az Egyesült Államokat és környékét, azonban ott is érezhető, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kap a téma, Donald Trump pedig eddig Varga Gergely szerint bizonytalan megnyilvánulásokat tett.
Baranyi Tamás Péter szerint óriási kockázatot jelent a jelenlegi járvány, hiszen látni mit tett Kínával. Elmondása szerint, amennyiben az amerikai gazdaság lelassul vagy leáll egy kis időre, az nagyon súlyos pénzügyi helyzetet, válságot teremthet.
Trump azért van előnyben, mert a gazdaság nagyon jó állapotban van"
– közölte.
Csizmazia Gábor úgy folytatta, hogy egyelőre nem tudni, milyen hatásai lesznek a járványnak a gazdaságra. Az állam érdeke, hogy a gazdaság ne lassuljon be, Donald Trump pedig jelenleg azon van, hogy elsimítsa az ügyet és bizonygassa nincs probléma az országban.
Amennyiben visszaesés lesz a járvány miatt, az fekete pont lehet az elnökségében"
– fogalmazott.
