Pesti Srácok

Befut-e a varsói gyors Varsóban? Elnökválasztás Lengyelországban

Befut-e a varsói gyors Varsóban? Elnökválasztás Lengyelországban

Tulajdonképpen irigyelhetnénk a lengyelek problémáit, hiszen a mai elnökválasztáson egy konzervatív és egy polgári jelölt mérkőzik egymással, a széttöredezett, megsemmisült baloldal pedig nemhogy az oldalvonal mellől nem tud bekiabálni, de a választók már a stadionba sem engedték be őket. Mintha Magyarországon a hivatalban lévő és a kormányszíneket képviselő KDNP-t a Fidesz hívná ki. Papíron így néz ki, de mégsem ennyire tökéletes a valóság.

Lengyelországban nekikezdtek az elnökválasztás második fordulójának, ahol a kormánypártok jelöltje, a csőkonzervatív Andrzej Duda jelenlegi államfő és Rafal Trzaskowski, a Polgári Platform politikusa, Varsó polgármestere vív egymással ki-ki meccset. A Polgári Platformot ugyan a magyar balliberális cselédmédia szívesen festi át liberálisnak, de csak a PiS-hez képest az, ahogy a Fidesz is liberális a KDNP-hez képest, nem mellesleg az Európai Néppártban foglalnak helyet, nem pedig a Momentummal aggódnak közösen a tibeti meleg bálnákért, a ténylegesen liberális pártokkal összeérintett könyökkel. Persze a lengyel politikai is folyamatos mozgásban van, ahogy a Jog és Igazságosság (PiS) elkezdte kisajátítani a jobboldalt, úgy sodródott a Polgári Platform a baloldal irányába, de ez a sodródás még csak a kiüresedett centrumpozícióig ért el, liberálisnak semmiképpen sem nevezhető a PO.

Ha nagyvonalúak vagyunk, akkor a hamiskártyás pozícióját megítélhetjük nekik, hiszen – a közép-európai térségre, a posztszocialista országokra jellemző urbánus-vidék ellentétre építve – egyszerre játszik konzervatív húrokon a falusi, kisvárosi Lengyelországban és visz tipikusan városi, idülten liberális témákat Varsóban és a nagyvárosokban.

Rafal Trzaskowski egyszerre vett részt a varsói Pride-on és ígérte meg a választóknak a melegházasság alkotmányos tilalmát.

PestiSracok facebook image

Az elnökválasztásnak kettős tétje van. Egyrészt a lengyel alkotmányos berendezkedés - köszönhetően a közvetlen választásnak-, igen erős jogosítványokkal ruházza fel az államelnököt, egyszemélyben képes botot dugni a törvényhozás küllői közé vétójogával. Az eddig egypárti kormányzást, amennyiben a kihívó Trzaskowski győz, felváltja egy konszolidáció-kényszeren alapuló kormányzás, amikor a PiS kénytelen lesz az ellenzéket képviselő elnökkel minden egyes kérdésben kompromisszumra jutni. Másrészt a jövőről is szól a választás, hiszen most teszik azt a fát a varsói gyors kazánjába, aminek érkezését olyannyira kívánja a budapesti haladó baloldal: amikor településeken felépített közös ellenzéki jelölt képes győzni országos választáson.

A két jelölt politikája között, noha társadalmi kérdésekben többé-kevésbé egybevágó, jobboldali álláspontot képviselnek, a legnagyobb különbséget a térséghez és az Európához való viszony jelenti. Duda közép-európai lokálpatrióta és szuverenista, míg Trzaskowski a simulékony, engedelmes gyarmati mentalitást képviseli, aki tanulni akar a Nyugattól és szívesen veszi, ha Brüsszelből magyarázzák el neki, mitől megy a villamos. De a kampány során roppant okosan nem erre helyezte a hangsúlyt, gyakorlatilag nem vette fel a kesztyűt a PiS-nek fontos társadalmi kérdésekben,- szinte a Medgyessi Pétertől ellesett módszerrel dolgozik-, vagyis az összes “megosztó” kérdésben arra az álláspontra helyezkedik, amit az aktuális hallgatóság vár tőle, csak a jó dolgokat még jobban akarja csinálni, a rossz dolgokat pedig ő sem szereti.

Az elemzők fej-fej melletti küzdelem után minimális, néhány tízezer szavazaton múló kormánypárti sikerrel számolnak. Minden azon fog eldőlni, hogy a város-vidék párosból honnan mennek el többen szavazni. Az első fordulóban Duda a szavazatok 43,5 százalékát kapta, míg Trzaskowskit a szavazók 30,5 százaléka támogatta, ám a kiesett jelöltek tábora valószínűleg az ellenzék jelöltjéhez áll a második fordulóban. A közvélemény-kutatások mindkét jelölt mögött 47,3-47,9 százalékos támogatottságot mérnek, naponta váltogatva, hogy kinél van az előny.

Az urnákat, amelyekhez közel 30 millió választásra jogosult állampolgárt várnak, este hatkor zárják.

Cikkünk frissül.

(Nyitókép: Adam Stepien / Agencja Gazeta)

Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.