Pesti Srácok

Befut-e a varsói gyors Varsóban? Elnökválasztás Lengyelországban

Befut-e a varsói gyors Varsóban? Elnökválasztás Lengyelországban

Tulajdonképpen irigyelhetnénk a lengyelek problémáit, hiszen a mai elnökválasztáson egy konzervatív és egy polgári jelölt mérkőzik egymással, a széttöredezett, megsemmisült baloldal pedig nemhogy az oldalvonal mellől nem tud bekiabálni, de a választók már a stadionba sem engedték be őket. Mintha Magyarországon a hivatalban lévő és a kormányszíneket képviselő KDNP-t a Fidesz hívná ki. Papíron így néz ki, de mégsem ennyire tökéletes a valóság.

Lengyelországban nekikezdtek az elnökválasztás második fordulójának, ahol a kormánypártok jelöltje, a csőkonzervatív Andrzej Duda jelenlegi államfő és Rafal Trzaskowski, a Polgári Platform politikusa, Varsó polgármestere vív egymással ki-ki meccset. A Polgári Platformot ugyan a magyar balliberális cselédmédia szívesen festi át liberálisnak, de csak a PiS-hez képest az, ahogy a Fidesz is liberális a KDNP-hez képest, nem mellesleg az Európai Néppártban foglalnak helyet, nem pedig a Momentummal aggódnak közösen a tibeti meleg bálnákért, a ténylegesen liberális pártokkal összeérintett könyökkel. Persze a lengyel politikai is folyamatos mozgásban van, ahogy a Jog és Igazságosság (PiS) elkezdte kisajátítani a jobboldalt, úgy sodródott a Polgári Platform a baloldal irányába, de ez a sodródás még csak a kiüresedett centrumpozícióig ért el, liberálisnak semmiképpen sem nevezhető a PO.

Ha nagyvonalúak vagyunk, akkor a hamiskártyás pozícióját megítélhetjük nekik, hiszen – a közép-európai térségre, a posztszocialista országokra jellemző urbánus-vidék ellentétre építve – egyszerre játszik konzervatív húrokon a falusi, kisvárosi Lengyelországban és visz tipikusan városi, idülten liberális témákat Varsóban és a nagyvárosokban.

Rafal Trzaskowski egyszerre vett részt a varsói Pride-on és ígérte meg a választóknak a melegházasság alkotmányos tilalmát.

PestiSracok facebook image

Az elnökválasztásnak kettős tétje van. Egyrészt a lengyel alkotmányos berendezkedés - köszönhetően a közvetlen választásnak-, igen erős jogosítványokkal ruházza fel az államelnököt, egyszemélyben képes botot dugni a törvényhozás küllői közé vétójogával. Az eddig egypárti kormányzást, amennyiben a kihívó Trzaskowski győz, felváltja egy konszolidáció-kényszeren alapuló kormányzás, amikor a PiS kénytelen lesz az ellenzéket képviselő elnökkel minden egyes kérdésben kompromisszumra jutni. Másrészt a jövőről is szól a választás, hiszen most teszik azt a fát a varsói gyors kazánjába, aminek érkezését olyannyira kívánja a budapesti haladó baloldal: amikor településeken felépített közös ellenzéki jelölt képes győzni országos választáson.

A két jelölt politikája között, noha társadalmi kérdésekben többé-kevésbé egybevágó, jobboldali álláspontot képviselnek, a legnagyobb különbséget a térséghez és az Európához való viszony jelenti. Duda közép-európai lokálpatrióta és szuverenista, míg Trzaskowski a simulékony, engedelmes gyarmati mentalitást képviseli, aki tanulni akar a Nyugattól és szívesen veszi, ha Brüsszelből magyarázzák el neki, mitől megy a villamos. De a kampány során roppant okosan nem erre helyezte a hangsúlyt, gyakorlatilag nem vette fel a kesztyűt a PiS-nek fontos társadalmi kérdésekben,- szinte a Medgyessi Pétertől ellesett módszerrel dolgozik-, vagyis az összes “megosztó” kérdésben arra az álláspontra helyezkedik, amit az aktuális hallgatóság vár tőle, csak a jó dolgokat még jobban akarja csinálni, a rossz dolgokat pedig ő sem szereti.

Az elemzők fej-fej melletti küzdelem után minimális, néhány tízezer szavazaton múló kormánypárti sikerrel számolnak. Minden azon fog eldőlni, hogy a város-vidék párosból honnan mennek el többen szavazni. Az első fordulóban Duda a szavazatok 43,5 százalékát kapta, míg Trzaskowskit a szavazók 30,5 százaléka támogatta, ám a kiesett jelöltek tábora valószínűleg az ellenzék jelöltjéhez áll a második fordulóban. A közvélemény-kutatások mindkét jelölt mögött 47,3-47,9 százalékos támogatottságot mérnek, naponta váltogatva, hogy kinél van az előny.

Az urnákat, amelyekhez közel 30 millió választásra jogosult állampolgárt várnak, este hatkor zárják.

Cikkünk frissül.

(Nyitókép: Adam Stepien / Agencja Gazeta)

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)