Nagy vita várható az EU-csúcson, Párizs lehet a mérleg nyelve
Az Európai Unió tagországainak vezetői a 2021-ben kezdődő hétéves EU-költségvetésről és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagról tárgyalnak ma Brüsszelben.
Az Európai Bizottság Új Nemzedék EU (Next Generation EU) néven 750 milliárd eurós csomagot mutatott be. A hétéves költségvetésre épülő pénzalapból finanszíroznák az uniós szakpolitikákat, továbbá hitelgaranciaként szolgálna a tagállamok számára, és beruházásaikat is ösztönöznék belőle. A 2021–2027-es uniós költségvetésre vonatkozóan Charles Michel, az állam-, illetve kormányfőket magába foglaló Európai Tanács elnöke a múlt héten mutatott be új javaslatot; 1074 milliárd eurót javasolt az EU hosszú távú célkitűzéseinek megvalósítása és a helyreállítási terv teljes egészének megőrzése érdekében. A tanácsi elnök a költségvetési szabályozás részeként "arányos intézkedések" meghozatalát helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. Michel a tagállamok vezetőinek küldött meghívólevelében kiemelte, hogy a megállapodás megkötése kemény munkát és politikai akaratot igényel.
Működőképes megoldásokat kell találni, és lehetőleg még a hét vége előtt közös nevezőre kell jutni az unió teljes lakosságának érdekében
– szögezte le az Európai Tanács elnöke.
Orbán Viktor: A magyarok pénzéről a magyaroknak kell dönteni
A magyarok pénzéről a magyaroknak kell dönteni
– hangsúlyozta a miniszterelnök a Facebook-oldalán az EU-csúcs előtt, csütörtökön közzétett videoüzenetében. Orbán Viktor közölte: Európa történetében példátlanul nagy közös gazdasági csomagot állítanak össze a koronavírus-járvány következményeinek enyhítése érdekében.
Ehhez mi is hozzátesszük a magunkét
– fogalmazott a miniszterelnök, jelezve: indul Brüsszelbe, ahol "komoly és férfias" tárgyalások várnak Magyarországra. Mint mondta, vita van arról, hogy ki döntsön ezeknek a pénzeszközöknek a felhasználásáról.
A magyar álláspont világos: a magyarok pénzéről a magyaroknak kell dönteni
– szögezte le Orbán Viktor, megjegyezve: vannak erre más jelentkezők is, "különösen a brüsszeli bürokraták".
A parlament föltarisznyázott. Világos döntéseket hoztak, amiknek érvényt kell szereznem
– utalt a kormánynak az uniós hitelcsomag támogatásához feltételeket szabó, kedden elfogadott kormánypárti országgyűlési határozatra a miniszterelnök, azt is kiemelve, hogy a magyarok jövőjéről csak a magyarok dönthetnek.
A francia gazdaság számára a túlélést jelenti a javaslat elfogadása
Mentőalap nélkül a francia gazdaság lehetetlen helyzetbe kerül, mert már tavaly nagyon eladósodott, ezért Macron elnök győzte meg a németeket a közös segítségről; ez kulcsfontosságú lehet a ma kezdődő EU-csúcson
– vélekedett Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a Növekedés.hu-nak adott interjúban. Kifejtette: az elmúlt fél évszázadban befogadott és a társadalom szélére szorult menekültek, illetve leszármazottaik lázadása miatt amúgy is komoly társadalmi kihívásokkal küszködő francia kormány helyzetét tovább nehezítette a koronavírus-válság. Egyre többen követelnek határozott lépéseket a terjedőben lévő bűnözéssel szemben, illetve megnyugtató megoldást a koronavírus-járvány megfékezésére. Ezért is váltotta le az elnök a kormányfőt.
Egy ilyen megoldás nélkül a francia gazdaság lehetetlen helyzetbe kerül. 2019 végén ugyanis a francia államadósság a bruttó hazai termék (GDP) száz százaléka közelében, de alatta volt
– fogalmazott a szakértő. Kiemelte:
Macron számára az ügy annyira fontos, hogy személyesen igyekezett meggyőzni a fukar államok egyikének vezetőjét, a holland kormányfőt, hogy ne akadályozzák a Macron–Merkel-terv megvalósulását. Ha ehhez arra van szükség, hogy személyesen járjon el a többi fukar állam – Ausztria, Dánia, Svédország – vezetőinél, akkor arra is hajlandó.
Fejérdy Gergely úgy véli, hogy Macron helyzetét tovább nehezíti, hogy a koronavírus-válság az olaszok és a spanyolok mellett a franciákat érintette legsúlyosabban egészségügyi, de különösen gazdasági tekintetben.
Merkel szerint nem biztos, hogy sikerrel zárul a hétvégi csúcstalálkozó
Nem biztos, hogy sikerül megállapodásra jutni az Európai Unió (EU) pénteken kezdődő rendkívüli csúcstalálkozóján a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozását szolgáló helyreállítási alapról és az EU következő hétéves költségvetéséről
– mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn, a Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után, a szövetségi kormány Berlin melletti vendégházában. Angela Merkel kiemelte, hogy hosszú még az út a megegyezésig, és "hidakat kell építeni" a tagországok között.
Az a legfontosabb, hogy nagyszabású és erőteljes csomagot állítsanak össze, mert a koronavírus-járványból eredő kihívás "hatalmas", és nem lehet "törpe" léptékű megoldással válaszolni rá. Giuseppe Conte aláhúzta, hogy gyorsan kell cselekedni, mert a járvánnyal együtt járó válság a belső piac és az egész EU széttöredezéséhez vezethet, ami a járványt legkevésbé megszenvedő országoknak sem lenne jó.
Minél előbb meg kell állapodni, mert a legjobb megoldás sem jó, ha későn érkezik
– mondta az olasz kormányfő. Egyaránt hangsúlyozták, hogy sok a közös elem a német és az olasz kormány elképzeléseiben, és mindketten üdvözölték az Európai Tanács elnöke, Charles Michel minapi javaslatait a 750 milliárd eurósra tervezett helyreállításai alapról és a 2021-ben kezdődő hétéves időszakra szóló, hozzávetőleg ezermilliárd eurós költségvetésről.
A közösségi támogatások felhasználását világos szabályokhoz kell kötni, és rendszeresen ellenőrizni, monitorozni kell, de az Európai Bizottságnak nem szükséges minden egyes részkérdés eldöntésében részt vennie
– szögezte le Giuseppe Conte. A támogatások és a jogállamiság elveinek lehetséges kapcsolatáról szólva Angela Merkel kijelentette, hogy figyelembe kell venni a 27 tagország elképzelései és érdekei közötti különbségeket, de "bizonyos elvekből nem lehet engedni". Giuseppe Conte hozzátette, hogy a megállapodásnak nem lehet az ára a közös értékek feladása. Ugyanakkor arról is gondoskodni kell, hogy ne keletkezzék kelet-nyugati és észak-déli megosztottság a tagállamok között.
Íme, az új helyreállítási terv
Az EU vezetőivel folytatott kétoldalú megbeszéléseket követően Michel elnök meghatározta a lehetséges „megállapodás alapját képező hat elemet”.
1. A többéves pénzügyi keret mérete
Michel elnök 1074 milliárd eurót javasolt az EU hosszú távú célkitűzéseinek teljesítéséhez és a helyreállítási terv teljes kapacitásának megőrzéséhez. Ez a javaslat nagyrészt a februári javaslaton alapul, amely a tagállamok közötti kétéves megbeszéléseket tükrözi.
2. Árengedmények
Az átalányösszegű árengedményeket Dánia, Németország, Hollandia, Ausztria és Svédország fenntartanák.
3. A behajtási alap mérete
A Bizottság felhatalmazást kapna akár 750 milliárd euró kölcsön felvételére saját forrásokról szóló határozat révén. Ezeket az alapokat felhasználhatják kölcsönös kölcsönökre és a többéves pénzügyi keretprogramjain keresztül finanszírozott kiadásokra.
4. Hitelek és támogatások
Michel elnök javasolta a hitelek, garanciák és támogatások közötti egyensúly megőrzését, hogy elkerüljük a túl magas adósságú tagállamokat.
Ez kulcsfontosságú az egységes piac jövője szempontjából, valamint a nagyobb széttöredezettség és az egyenlőtlenségek megelőzése szempontjából
– mondta.
5. A helyreállítási és ellenálló képességi eszköz (RRF) elosztása
Ez a javaslat biztosítja, hogy a pénzt azoknak az országoknak és ágazatoknak juttatják el, amelyeket a válság leginkább sújt: a helyreállítási és ellenálló képességi eszköz 70 százalékát 2021-ben és 2022-ben kössék le a Bizottság elosztási kritériumai szerint. 30 százalékot fordítanának 2023-ra 2023-ban, figyelembe véve a GDP visszaesését 2020-ban és 2021-ben. A teljes borítékot 2026-ig kell kifizetni.
6. Irányítás és feltételesség
A javaslat alapján a tagállamok az európai szemeszterrel összhangban - különösen az országspecifikus ajánlásokkal összhangban - elkészítik a 2021–2023 közötti nemzeti helyreállítási és ellenálló képességi terveket, melyeket 2022-ben felülvizsgálják majd. E tervek értékelését a Tanács minősített többségi szavazással hagyja jóvá a Bizottság javaslata alapján. Másodszor, a finanszírozás 30 százaléka éghajlattal kapcsolatos projektekre irányul. A többéves pénzügyi keret és a következő generációs EU költségei megfelelnek az EU 2050-ig tartó éghajlat-semlegesség-célkitűzésének, az EU 2030-ra vonatkozó éghajlati célkitűzéseinek és a Párizsi Megállapodásnak - olvasható az Európa Tanács ismertetőjében. Az elnök által javasolt harmadik feltétel a jogállamisághoz és az európai értékekhez kapcsolódik.
Kulcsfontosságú lépést teszünk a jogállamiság és az értékek rögzítéséhez európai projektünkben, ezért javaslom a szoros kapcsolatot a finanszírozás, valamint a kormányzás és a jogállamiság tiszteletben tartása között
– mondta Michel elnök.
Visszafizetések és saját források
Az elnök javaslata szerint a visszafizetések 2026-ban kezdődnének, és ez a kötelezettségvállalás fokozza az új saját források bevezetésének nyomását. 2021-től kezdődően új saját forrás lenne a műanyaghulladék felhasználásával kapcsolatban. A Bizottság 2021 első felében javaslatot terjeszt elő a szén-dioxid-kiigazítási intézkedésre, és 2021 végére bevezetnék a digitális illetéket. A Bizottság ezután visszatér egy ETS-re vonatkozó felülvizsgált javaslattal, és végül folytatja a munkát egy pénzügyi tranzakciós mechanizmus projektjén. Az elnök javaslatot tett egy 5 milliárd eurós Brexit-tartalékra is, amely ellensúlyozná az előre nem látható következményeket a leginkább érintett tagállamokban és ágazatokban. A Bizottság javaslatával összhangban a COVID-19-re és annak következményeire adott válaszban is növekedni fog az egészségügy finanszírozása.
Forrás: PS/MTI; Fotó: MTI
