Betiltanák az ukránok a magyar himnuszt
Betiltaná a magyar himnuszt az ukrán elnök pártja, az erről szóló magyarellenes passzust a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításába csempésznék bele – minderről a vasarnap.hu írt részletesen. Mint arról korábban beszámoltunk: a múlt héten ukrán szélsőségesek vérontással fenyegették meg a kárpátaljai magyarságot és Szijjártó Pétert, a magyar külügyminiszter neve egyébként korábban felkerült egy ukrán halállistára. Mindezek ellenére a magyar delegáció Kijevbe utazott, hogy rendezzék a két ország közötti viszonyt, de úgy tűnik, az ukránok továbbra sem hagynak fel a feszültségkeltéssel.
Egyre nagyobb a magyarellenes hangulat Ukrajnában, ahol most éppen a magyar himnuszt tiltatnák be helyi rendeleteken keresztül. A vasárnap.hu beszámolója szerint Anatolij Kosztyuh, a Nép Szolgája párt (melynek vezetője Volodimir Zelenszkij ukrán államfő) kárpátaljai parlamenti képviselője a Legfelső Tanácsban egy olyan módosító tervezetet nyújtott be a helyi önkormányzatokról szóló törvényhez, amely megtiltaná a külföldi állami himnuszok éneklését és lejátszását a tanácsüléseken. Ez pedig azt is jelenti, hogy a magyar himnuszt sem engednék felcsendülni. Az ungvári illetőségű ukrán politikus módosító javaslata szerint a „községi, nagyközségi, városi, városi kerületi, járási és megyei tanácsok plenáris üléseinek Ukrajna állami himnuszaival kell kezdődniük és befejeződniük", ez alól pedig csak az lehetne kivétel, ha azon külföldi állami küldöttség is részt vesz.
tilos a külföldi állami himnuszok éneklése (és lejátszása) a községi, nagyközségi, városi, városi kerületi, járási és megyei tanácsok ülései során, kivéve azokat az eseteket, amikor az üléseken külföldi állami küldöttség, csoport vagy tisztségviselők vesznek részt.
A tervezet egyébként elsősorban két kisebbséget, az oroszokat és a magyarokat érintheti hátrányosan.
VÉRONTÁSSAL FENYEGETNEK AZ UKRÁNOK
Komoly aggodalomra adott okot a múlt héten az, hogy a magyarok vérének kiontásával fenyegették meg a magyar külképviseleteket Ukrajnában, de Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert sem felejtették ki a felsorolásból. A fenyegető levélben úgy fogalmaztak:
Utoljára figyelmeztetünk: hagyjátok abba a tevékenységeiteket Ukrajnában, máskülönben a magyarok a saját vérükben fognak megfulladni
A nem túl kedves hangvételű anonim levelet a magyar külképviseletekhez és az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központhoz is megküldték. Mindezt azzal a hivatkozással, hogy a magyarok megsemmisítenék biztonságukat és el akarják foglalni földjeiket.
Szijjártó Péter magyar (b) és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter sajtótájékoztatót tart Kijevben 2021. január 27-én. Fotó: MTI/KKM/Borsos MátyásKiállunk a kárpátaljai magyarok érdekeiért, ha ez az ukránoknak nem is tetszik
A magyar külügyminiszter és csapata a fenyegetések ellenére kiutazott Ukrajnába, hogy tárgyaljanak a két ország közötti kapcsolatról.
A szélsőséges elemeket, megnyilvánulásokat ki kell iktatni a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatokból
– hangsúlyozta Szijjártó Péter azon a sajtótájékoztatón, melyet ukrán kollégájával folytatott. A magyar külügyminiszter aláhúzta: abban a reményben érkezett, hogy őszintén és nyíltan beszéljenek a két ország közötti kapcsolatról, amely az elmúlt időszakban nem jó irányba fejlődött.
Ukrajnában tudjátok, hogy nekünk fontos a kárpátaljai magyar közösség, de mi erre a közösségre úgy tekintünk, mint egy összekötő kapocs, egy erőforrás a két nemzet együttműködése és jó kapcsolata szempontjából. Ezért, amikor mi támogatjuk a kárpátaljai magyar nemzeti közösséget, azzal mi a hitünk szerint erősítjük a magyar–ukrán együttműködést
– hangsúlyozta Szijjártó, hozzátéve, hogy a magyar állam mindig kiállt Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, ami értelmetlenné teszi a kárpátaljai közösségre irányuló szeparatizmussal kapcsolatos vádakat. A külgazdasági és külügyminiszter kitért arra is, hogy a magyar–ukrán kapcsolatokban az elmúlt években feszültséget keltő oktatási törvényt illetően egy oktatási munkacsoport felállításával közös munkába kezd a két ország. Kifejtette, hogy ha a munkacsoport konzultációja sikeres tud lenni, sok bizonytalansági tényezőt ki tudnak iktatni a kétoldalú kapcsolatokból, például azt, hogy mi lesz azzal a negyven, részben vagy teljes egészében magyar nyelvű középiskolával, amelyek ötvenezernél kevesebb lakosú településeken működnek, illetve a magyarnyelv-órák számáról is döntés születhetne. Szijjártó hangsúlyozta: ha ezeken az egyeztetéseken megoldást találnak, akkor „nagyon komoly teher kerülhet le” a kétoldalú kapcsolatokról.
Ukrán halállistán a magyar külügyminiszter
Nem az első alkalom, hogy Szijjártó Pétert megfenyegették: 2018-ban a külügyminisztérium bekérette az ukrán nagykövetet, mert egy szélsőséges honlap halállistáján már háromszáz olyan kárpátaljai magyar állami vagy önkormányzati tisztviselő adatai szerepelnek, akikről azt állítják, hogy kettős állampolgárok. Szijjártó Péter külügyminiszter is szerepel a listán. Ezen Ukrajna vélt ellenségeit sorolják és korábban volt arra példa, hogy akik erre rákerültek, gyilkosság áldozatává váltak. Ugyanakkor az ukrán parlament honlapjára állampolgári kezdeményezés nyomán felkerült egy petíció, amelyben az ukrán-magyar kettős állampolgárok kollektív deportálásához, kitoloncolásához gyűjtenek támogatást. De 2018-ban az is aggodalomra adott okot, hogy Ukrajna „katonai támaszpontot” hoz létre Kárpátalján, néhány kilométerre a magyar határtól, egyben a NATO és az Európai Unió határától. Magyar Levente államtitkár akkor úgy fogalmazott: mindennek nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy az ukrán hatalom a végletekig hajlandó elmenni a két ország közötti feszültség szításában, illetve annak érdekében, hogy a magyar kisebbség megfélemlítve és egzisztenciálisan is veszélyben érezze magát Kárpátalján.
Forrás: vasarnap.hu; kiemelt kép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
