A lítium ma már olyan fontos, mint a kőolaj
A lítium ma már olyan alapvető nyersanyaggá vált, mint a kőolaj, hiszen az elektromos autók akkumulátorának alapanyaga. Úgy tűnik, hogy a világ legnagyobb készletei az Andokban vannak, az Atacama-sivatag környékén, amely területen Chile, Argentína és Bolívia osztozik. A világpolitikában ezt a területet lítium-háromszögnek nevezik. Az se meglepő, hogy a világ összes nagyhatalma szeretné az ellenőrzése alá vonni ezt a régiót és felügyelni a lítiumbányászatot.
A kevés karbantartást igénylő lítium-ion akkumulátorok a "zöld" erőfeszítések kulcsfontosságú részei. A Financial Times szerint a globális lítium- és akkumulátor-iparág részvényei az elmúlt egy évben körülbelül 170 százalékot erősödtek.
A lítium
A lítium egy nagyon reaktív és gyúlékony fém, főleg magmás kőzetekben és lítium-klorid-sókban található vegyületekben található. Az Egyesült Államok Földtani Intézete (USGS) szerint nagyjából 80 millió tonna azonosított tartalék van világszerte. Csak néhány ország büszkélkedhet hatalmas lítiumkészletekkel, elsősorban Bolívia (21 millió tonna), Argentína (17 millió tonna), Chile (9 millió tonna), az Egyesült Államok (6,8 millió tonna) és Ausztrália (6,3 millió tonna). Az első három az úgynevezett "lítium-háromszöget" alkotja, amely a világ fémkészleteinek több mint felét adja. Ez a terület az Atacama-sivatag az Andokban, ahol sóoldatokban található meg a lítium. Bányászata tulajdonképpen nem nehéz, mert a talajszinten található az ásvány. A feldolgozása azonban nagyon technológiaigényes és felettébb környezetszennyező. A lítium-háromszög három országa valójában a lítiumásvány nagy tartalékaival van megáldva, de ez nem azt jelenti, hogy ők lesznek a földjük szerencsés gazdagságának haszonélvezői. A történelem azt mutatja, hogy azok az országok, amelyek névlegesen birtokosai voltak ilyenféle gazdagságnak, nem igazán profitáltak belőlük. Ennek az az oka, hogy ha valaki ilyen kincseken ül, akkor annak képesnek kell lenni megvédenie, mert különben elveszti. Az említett országok nem rendelkeznek olyan ipari kapacitással, vagy tudományos alapokkal, hogy ezt képesek legyenek hasznosítani. A kitermeléshez mindenképpen nemzetközi segítségre van szükségük, és csak az a kérdés, hogy melyik nagyhatalomhoz forduljanak támogatásért?
Egy autóba 30 kg lítium van beépítve
A lítium elengedhetetlen a nagy teljesítményű akkumulátorok gyártásához. Az autóipar, a szórakoztató elektronika, a számítógépipar évről évre több lítiumot igényel. Becslések szerint a világtermelés 2024-re eléri a 60 milliárd dollárt. 1 tonna lítium ára pedig az 5 évvel ezelőtti 350 dollárról 3000 dollárra emelkedett. Egy-egy elektromos személyautó 30 kilogramm lítiumot igényel, és ha cserére szorul az akkumulátorpakk, akkor az újabb 30 kiló nyersanyagot jelent.
Kína a legnagyobb gyártó
A világ vezető agytrösztjei azon törik mostanság a fejüket, hogy kinek lesz lehetősége a globális nagyhatalmak közül a "zöld" fém kitermelésére és hasznosítására. Ma a lítium-ionos akkumulátorok legnagyobb gyártója Kína, de ott van még Oroszország is, amely rendelkezik a fejlett bányászati és ipari technológiával. A másik oldalon az USA, Németország, Ausztrália érdeklődik, de bármilyen furcsa, Lengyelország és Magyarország is szerepel a listán. Méghozzá azért, mert az elmúlt évek befektetéseinek köszönhetően ezen két kelet-európai ország vezető akkumulátorgyártóvá vált.
USA–Kína konfliktus
Az USA jelenleg le van maradva, és mint a globális világ vezető hatalma, alapvetően érdekelt a lítium-háromszög sorsának alakításában. Emlékezzünk csak a 2019-es bolíviai puccsra, amelyet sajtóhírek szerint az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság kormánya támogatott. Kínának meglehetősen nagy lítiumtartalékai vannak, ám ezt nem nagyon termeli ki, és jelenleg inkább Ausztráliától vásárol, de a két ország viszonya az elmúlt években ellenségessé vált, ezért Peking intenzíven keres más beszerzési forrásokat. Azonban nem valószínű, hogy Washington tolerálni fogja majd Kína megjelenését a saját hátsó udvarának kezelt Latin-Amerikában. Könnyen elképzelhető, hogy Kína és az USA ebben a régióban is nagyon keményen összecsap majd.
Bolívia szerepe a nagyhatalmi játszmákban
Bolíviában már megkezdődött ez a geopolitikai csata. Tavaly eltávolították a hatalomból Evo Morales elnököt, egy furcsa puccs keretében. Morales a latin-amerikai baloldali hagyományok alapján következetes USA-ellenes politikus volt. Természetesen ellenezte az angol és amerikai cégek részvételét a lítium kitermelésben és Kínával és Németországgal barátkozott. Helyette a Jeanine Áñez nevű hölgy lett az elnök, aki egyből megengedte az amerikai cégek tevékenységét az országban. Ám mivel demokrácia van, ezért kénytelenek voltak elnökválasztást tartani Bolíviában, amelyen 2020 novemberében Morales barátja, a szintén szocialista Luis Arce fölényesen megnyert. Vagyis ismét Kína-barát erők kerültek hatalomra. Ők a tervek szerint egy kínai konzorciumnak kívánják odaadni a lítiumbányászat irányítását. A jelek szerint Bolívia egyik szomszédja, Argentína szintén ezt szeretné, míg a harmadik fél Chile inkább az USA-val szimpatizál.
