Ausztria nyitáskényszer alatt? - Mekkora biztonságot jelent a korlátozások feloldása a nyugati államokban?
Májusi teljes nyitással sokkolta a közvéleményt Sebastian Kurz osztrák kancellár, aki lényegében pusztán reményét fejezte ki (!), hogy addigra a 65 éven feletti idősek, a tanárok és a rendőrök oltása befejeződhet. A vírushelyzetbe szinte naponta belebukó kis hazánkban az óvatos nyitást is komoly vakcinációs hullám előzte meg, ezért élünk a gyanúperrel, hogy Ausztria a nyitáskényszernek és a turizmus felélesztése szükségességének engedve egyfajta hazárdjátékba kezdett. A nyári kiruccanásokat tervező magyar családoknak érdemes gondosan utána járni, mekkora biztonságot is jelent, ha egy megbízható, demokratikus nyugati tagállam elérkezettnek nevezi az idő a nyitáshoz...
Bár az MTI hír már korábban kijött, mégis meglepő volt visszahallgatni a Kossuth Rádió hírolvasójának prezentációjában a hírt, hogy Ausztria májusban tervez nyitni, lehetőleg minél szélesebb fronton. A bemondó hanghordozásából Sebastian Kurz osztrák kancellár bejelentése abszolút pozitív hírként jelent meg, miközben Kurz lényegében pusztán reményét fejezte ki, hogy az említett, nem pontosított határidőre befejezhetik a hatvanöt év felettiek, valamint a pedagógusok és a rendőrök oltása. Mint fogalmazott,
Ausztria májusra tervezi a teljes nyitást, tehát egy időben nyitnak majd meg a hónapokkal ezelőtt a koronavírus-járvány megfékezése érdekében bezárt éttermek, hotelek, kulturális és sportlétesítmények is.
Érdemes elidőznünk itt egy percig, hiszen Bezzegausztria, nyugati követendő mintaképünk a hírek alapján is belátható módon lényeges lemaradásban van az átoltottság tekintetében, mint sokat átkozott, a koronavírus-járvány kezelésében naponta megbukó kis hazánk, ehhez képest igen bátran csapnak bele a lecsóba májusban. Nyilván a nyitáskényszerbe belejátszik, hogy Ausztria gazdaságát is jelentősen megropogtatta a koronavírusjárvány, a turizmus visszaszorulása, így az átoltottság tekintetében lényegesen felkészületlenebb ország nagy hazárdjátékba kezd. Ha nyitnak is az osztrákok, nem lesz túlságosan biztonságos átruccanni hozzájuk.
Májusi remények
Sebastian Kurz a bejelentés kapcsán azt is elárulta, miből ered feltétlen optimizmusa. Egyrészt a stabilizálódó járványügyi mutatókból indul ki, amelyek többek között annak köszönhetőek, hogy konkrétan lezártak tartományokat, ami Magyarországon ismeretlen szigorúságú hatósági fellépés volt, óvatosan fogalmazva annak gyanúja is felmerül, hogy Ausztria esetleg kozmetikázza járványügyi adatait. Az osztrák kancellár másik reménysége, hogy a Biontech/Pfizer gyógyszergyártó a második negyedévre előrehozott európai uniós szállítmányából Ausztria plusz egymillió adag vakcinához jut. Ebből reméli befejezni az idősek, a tanárok és a rendőrök beoltását, ugyanakkor a tényleges védettség megszerzéséhez szükséges hosszú hetek ismeretében az is könnyen belátható, hogy ha most beérkezne az ígért egymillió vakcina, és azokat azonnal be is oltanák, az a májusi nyitásig igen halvány védettségi eredményeket jelentene.
Ne felejtsük el megjegyezni, hogy Sebastian Kurz volt az, aki kiverte a balhét az Európa Bizottságnál a késlekedő uniós vakcinabeszerzés miatt, és ő volt az, aki elég bátor volt az oroszoktól is berendelni az oltásból. Bár a sajtótájékoztatón erre külön nem tért ki, nyilván a nyitáshoz a keleti vakcinák is szükségeltetnek. A jelen állás szerint miközben tehát Magyarországon a fokozatos nyitás a lakosság 100 főre jutó vakcinaszáma 63 százalékos aránya mellett folyik, addig ez a szám jelenleg Ausztriában 34. Sebastian Kurz országának ezen állapotában vág neki a teljes nyitásnak, annak üteméről a héten dönthetnek majd a szakértők.
Nyitásdömping idején...
A nyitáskényszer osztrák példája óvatosságra kell intse mindazokat, akik már nyári nyaralásaikat, rokonlátogatásaikat tervezgetik valamelyik európai országba, hiszen Ausztria esetében is kijelenthető, hogy gazdasági szükségszerűség felülírja azt az óvatosságot, amelyet különben a magyar társadalom Magyarországgal szemben elvár. Bár portálunk is utalt már korábban arra, hogy a magyarországi ellenzék által előszeretettel a kormány bűneként előcitált magas halálozási arányok vélhetően más országban sem alacsonyabbak, vagy legalábbis korrekcióra szorulnak a kozmetikázott adatok. A lényegi különbség, hogy míg hazánkban egy koronavírussal megfertőződött betegnél a halál okát a vírusfertőzéshez számolják, más országok esetében pedig a sok esetben a fertőzés ellenére az alapbetegségekhez. Fontos tény azonban, hogy a statisztikai adatokkal való játszadozást már az Index is megpedzegette, amikor arról írt, „ha aszerint vizsgáljuk az EU-tagállamok statisztikáit, hogy a 2020-as a 2019-hez hasonlított többlethalálozás hány százalékát teszi ki, mekkora hányadát magyarázza a Covidban elhunytak száma, igencsak nagy szórást fogunk látni”. Mint kiemelik, vannak olyan országok, ahol a tapasztalt halálozási többletnek pusztán egyharmadát tulajdonítják a vírusnak.
Az EU-ban összesítve a 11,5 százalékos halálozási többletnek csak a 69,5 százaléka magyarázható a lejelentett Covid-halálesetekkel (Írország adatai még nem állnak rendelkezésre). Hét országban (Bulgária, Románia, Ciprus, Lengyelország, Észtország, Szlovákia és Litvánia) a halálozási többlet felét sem éri el a jelentett Covid-esetek száma, és még nyolc országban a tapasztalt többlethalálozás 75 százaléka alatt van a kimutatott, elismert, vírussal összefüggő halálesetek száma (Németország, Hollandia, Finnország, Csehország, Olaszország, Spanyolország, Málta és Portugália). Magyarország esetében ez az adat 84,4 százalék – ez az EU-ban a hetedik legmagasabb érték, csak Dánia, Luxemburg, Svédország, Franciaország, Belgium és Ausztria mutatója van ezen érték felett
– írja a portál.
Az EU-ból érkező teljes nyitásokról szóló hírek és a megtévesztő statisztikák alapos megfontolásra kell késztessen bennünket, ha Magyarországon lesz is nyár, nem biztos, hogy azt más országokban is ugyanolyan biztonsággal élvezhetjük majd, bármilyen mutatókat is csillogtassanak a szemünk előtt.
Vezetőkép: MTI
