Pesti Srácok

Bevonná az embereket a döntéshozatalba az Európai Unió

Bevonná az embereket a döntéshozatalba az Európai Unió

Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság vezetői még március 10-én aláírták az Európa jövőjéről szóló konferenciáról a közös nyilatkozatot. Ezzel hivatalosan is útjára indították az európaiak bevonásáról szóló vitasorozatot, legalábbis ez a deklarált cél – hangzott el a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.

Halkó Petra, a Századvég vezető elemzője elmondta: két oldalról érdemes megközelíteni a kezdeményezést. Egyrészt az európai polgárok részéről régen fennáll egy ilyen jogos elvárás, hogy közvetlenül beleszólhassanak az Európai Uniót érintő kérdések eldöntésébe, egy ilyen járványhelyzetben pedig kiemelten fontos lett az európaiak számára, hogy elmélkedhessenek az unió jövőjével kapcsolatban. Az uniós polgárok 92 százaléka vélekedik úgy, hogy az emberek számára nagyobb beleszólást kell biztosítani az uniós ügyekbe. Másfelől érdemes megvizsgálni a múlt eseményeit is, hiszen például a Minority Safe Pack kezdeményezés mögött is óriási támogatás állt az uniós polgárok részéről, a bizottság pedig egyszerűen lesöpörte ezt az asztalról. A múltban inkább csak negatív példákat láthatunk arra vonatkozóan, hogy az uniós döntéshozatal mennyire támaszkodott az emberek véleményére. Az unió három fő intézményének vezetői határozták meg a nyolc fő kategóriát, melyekben az emberek véleményt mondhatnak. Ezek olyan kérdések, melyek az unió jövőjében kulcsfontosságúak, a konferencia történései azonban nem vonnak maguk után jogi kötelezettségeket. A bevándorlás kérdése továbbra is fontos ügy az európai emberek számára és a konferencia keretein belül is minden bizonnyal fel fog bukkanni, ha nem is közvetlenül. Az emberek arról is elmondhatják a véleményüket, hogy mit gondolnak egy föderális, Egyesült Európáról, vagy inkább a nemzetállami Európa koncepcióját érzik magukhoz közelebbinek. A Századvég Európa Project kutatásának eredményei azt mutatták, hogy válsághelyzetben az emberek a nemzetállami kormányokban bíznak inkább, míg az uniós intézményekbe vetett bizalom kisebb.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

PestiSracok facebook image

Forrás: hirado.hu ; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.