Pesti Srácok

Van az a GMO-s pénz, amiért az Európai Bizottság az állampolgárok egészségét is kockáztatná

Van az a GMO-s pénz, amiért az Európai Bizottság az állampolgárok egészségét is kockáztatná

Ha valakinek kételyei támadtak afelől, hogy az Európai Unió szervezetei nem az érdekek és a pénz mentén dönt bizonyos kérdésekben, akkor itt egy remek, ám mégis elszomorító példa arról, hogy mégis. Az Európai Bizottság ugyanis épp arról akarja meggyőzni a tagállamokat, hogy igenis kell nekik a gyomirtóknak is ellenálló, génmódosított kukorica. Teszik ezt annak ellenére, hogy a legtöbb tagállam – köztük Magyaroroszág is – elutasítja a génmódosított élelmiszerek termesztését, a többi között azért, mert nem lehet tudni, hogy a GMO-k hosszú távon károsítják-e az egészséget. Hazánkban az effajta növénytermesztést az alaptörvény is tiltja, ennek ellenére mi sem vagyunk biztonságban. És ez azon kevés témák egyike, ahol Magyarország és az EP sokszor nagyon zavarosan zöld liberális többsége is egyetért egymással.

Heves vitát vált ki az Európai Unió csúcsintézményei között a génmódosított növények engedélyezése – számolt be a Magyar Nemzet. Ugyanis a legtöbb tagállam és az Európai Parlament hallani sem akar a GMO-k uniós engedélyezéséről, az Európai Bizottság azonban az ellenkező álláspontot képviseli. Hogy miért? Mert Brüsszel jelenleg a Syngenta világvállalat egy génmódosítással előállított, a gyomirtóknak is ellenálló kukoricafajtáját akarja engedélyeztetni az EU területén. A génmódosított növények termesztésével a legtöbb tagállam azonban nem ért egyet, köztük Magyarország, Németország, Franciaország és Ausztria. Spanyolországban viszont már elterjedt a genetikailag módosított növények termesztése, ami nagy társadalmi vitát váltott ki.

Az egészség vagy a pénz fog győzni?

Az európai parlamenti képviselők ugyanakkor sokadjára szólítják fel a bizottságot, hogy ne adjon ki GMO-növénytermesztésre engedélyt addig, amíg nem kerül sor a maradékanyagokkal kapcsolatos egészségügyi kockázatok átfogó, egyedi kivizsgálására. A Klímapolitikai Intézet ugyanakkor helyzetjelentésében rámutatott arra, hogy mekkora lobbierejük van az Európai Bizottságon belül ezeknek a világvállalatoknak. A génmódosított vetőmaggyártás ugyanis a világ legnagyobb agrárvállalatainál koncentrálódik, az elsődleges célja pedig az iparszerű mezőgazdaság kiszolgálása. Tehát a technológia nem azt a célt szolgálja, hogy a világ legszegényebb régióinak élelmezését segítse. Brüsszelt továbbá annyira nem érdekli, hogy milyen problémákat okozhatnak ezek a növények, hogy már a korábban engedélyezett GMO-növényekkel kapcsolatos hatásvizsgálatot sem rendelte el, helyette beérte az amerikai vizsgálati eredményekkel, amik kevésbé szigorúak. Feltehetően azért, mert a világ legnagyobb génmódosított növénytermesztője az Egyesült Államok, ahol már a kilencvenes évek óta engedélyezik ezt a technológiát.

PestiSracok facebook image

Magyaroroszágon nincs szükség génmódosított növények termesztésére

A génmódosítás célja egyébként az, hogy a növény, egy másik faj, például egy baktérium génjének a beépítésével olyan tulajdonságokkal rendelkezzen, amellyel nagyobb lesz a terméshozam. Példaként említhető a génmódosított kukorica, amely már maga termeli meg a rovarölő szert, ezért nem szükséges a vegyszerezése vagy ellenáll a vegyszernek. Ám annak ellenére, hogy nincs igazolva, hogy ezek az élelmiszerek nem károsak-e hosszútávon, a világ vezető agrárvállalatai rengeteg pénzt fordítanak arra, hogy engedélyeztessék a technológiát.

A GMO-mentesség megőrzése viszont azért is fontos, mert a hagyományos termesztésű növényekben is kimutathatóak lesznek később a módosított növények jellemzői. Magyarország viszont biztoságban van, hiszen nálunk az alaptörvény tiltja a GMO-k termesztését. Hazánkban egyébként sincsen szükség a génmódosított növények termesztésére az ország adottságai miatt, ráadásul a GMO-mentes növények iránti kereslet is nagyobb, és ezek a növények magasabb világpiaci áron is kaphatóak. Sajnos azonban hozzánk is eljutnak a GMO-termékek, jellemzően a Brazíliában termesztett és nálunk takarmány-alapanyagként használt szója formájában. A magyar kormány azonban törekszik rá, hogy alternatív fehérjeforrással váltsa ezt ki, és a fogyasztók is meggyőződhetnek róla, hogy van-e génmódosított organizmus az adott élelmiszerben, hiszen ezt kötelező feltüntetni a csomagoláson.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Pixabay

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.