Pesti Srácok

Európa érdeke a Nyugat-Balkán segítése – Interjú Várhelyi Olivérrel

Európa érdeke a Nyugat-Balkán segítése – Interjú Várhelyi Olivérrel

Európának járványvédelmi és gazdasági újraindítási érdeke is a Nyugat-Balkán országainak segítése oltóanyaggal – mondta az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja a térségben tett látogatása után. Várhelyi Olivér a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorának vendége volt.

A hirado.hu idézve Várhelyi Olivér szavait arról ír: a vakcinaszállítmányok segítséget jelentenek a Nyugat-Balkánnak, így ez nem vakcinadiplomácia. Egy olyan segítség, amely a mi érdekünkben is áll, hiszen a gazdaságaink lassan összenőnek és rengetegen dolgoznak a nyugat-balkáni országokból az unióban, továbbá az újrafertőződés ellen is hatékony ez a segítség. A régió továbbra is Európa-irányultságú, a lakosai is Európában szeretnék látni magukat. Vannak más nagyhatalmak, melyek jelen vannak a térségben, de a Nyugat-Balkán csak Európára tud számítani, ha segítségre van szüksége, a mindennapokban Európa van ott.

Az észak-macedón csatlakozás bolgár blokkolása kapcsán igyekszünk közvetíteni a felek között, ugyanis a jószomszédi viszony minden csatlakozás alapja – fejtette ki Várhelyi. Amennyiben a konfliktust nem sikerül megoldani, lehetséges, hogy Albániával kezdenek csatlakozási tárgyalásokba. Az EU jövőjét alapvetően meghatározza a csatlakozási kérdés és a nyugat-balkáni bővítés az öt legfontosabb ügy egyike. A régió felosztásáról szóló sajtóhíreket nem lehet komolyan venni, hiszen az háborút eredményezne a térségben. Várhelyi szerint ez a papír, amely a Nyugat-Balkán felosztásáról szól, nem más, mint dezinformáció.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

PestiSracok facebook image

Forrás: hirado.hu, Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)