Mint egy IKEA-bútor – Kormány-kirakós játék Svédországban
Példátlan belpolitikai dráma közepébe csöppentünk Svédországban, amelynek története során először vont meg bizalmat kormánytól a parlament. Stefan Löfven miniszterelnök hetedik éve vezeti az országot, rendkívüli válságokat túlvészelve, mégsem a bevándorlás vagy a koronavírus okozta helyzetbe bukott bele, hanem abba, hogy a kormány módosítani akarta az albérleti törvényt. A vitatott javaslat az új építésű társasházakat kivonta volna a bérleti díjak központi szabályozása alól azzal, hogy lehetővé tette volna a bérbeadónak és a bérlőnek, hogy a bérleti díjról közvetlenül egyezzenek meg egymással.
Hétfőig kellett várni Svédország első kormánypuccsára, amikor a Svéd Demokraták nevű jobboldali párt – szövetkezve a többi ellenzéki párttal – megbuktatta a Stefan Löfven vezette svéd kormányt. A benyújtott bizalmatlansági indítványt a háromszáznegyvenkilenc tagú törvényhozás száznyolcvanegy igen, százkilenc nem szavazat ellenében fogadta el, ötvenegy tartózkodás mellett. Löfven bejelentette, hogy a jövő héten tesz bejelentést arról, előrehozott választást kezdeményez-e, vagy lemond valaki javára. A törvények értelmében Löfvennek két lehetősége van: vagy lemond, és akkor a parlament elnökének kezében van a labda, hogy kormányt alakítson, vagy előrehozott választást kezdeményezhet.
Érdekesség, hogy már hosszú hónapok óta kritizálják a stockholmi vezetést annak pocsék járványügyi védekezése miatt, valamint a bevándorlási válság során tanúsított elégtelen magatartása miatt, azonban nem ebbe buktak bele. A kormányfő a mostanra elhíresült albérlet-gate-be bukott bele, amelynek lényege az volt, hogy lehetővé teszi az új építésű ingatlanok esetében, hogy a bérleti díjról közvetlenül a bérbeadó és a bérlő egyezzen meg egymással. Ez is mutatja, hogy a fontos dolgok nem nagyon mozgatják meg a svéd politikát, ám ez igen.
Kezelheted akármilyen rosszul a járványt, Svédországban nem abba fogsz belebukni
A koronavírus szinte összes hullámát rosszul kezelte a stockholmi vezetés. Stefan Löfven miniszterelnök feltétel nélkül megbízott Anders Tegnell virológusban, aki a hőn áhított nyájimmunitást akarta elérni, így hetekig korlátozó intézkedések nélkül lehetett élni Svédországban az első hullám alatt, aminek az lett az eredménye, hogy a kórházak már nem bírták a terhelést, és az orvosoknak olyan tragikus döntéseket kellett meghozniuk, hogy melyik beteg maradjon életben. Stockholmban a gazdaság fontosabb volt az emberi életnél; minél tovább nyitva akartak mindent tartani, hogy ne omoljon össze a gazdaság, ami tavaly tíz százalékot zuhant. Tegnell terve az volt, hogy csak az időseket korlátozzák, a fiatalokon majd könnyen végigmegy a vírus és mindenki boldog lesz – hát nagyon nem így lett. Mára azonban ezt minden bizonnyal megbánták, ugyanis a virológus már tavaly úgy nyilatkozott, hogy ha ismét ilyen helyzettel szembesülnének, Svédország vélhetően szigorúbban járna el, mint korábban, ám kevésbé szigorúan, mint a többi ország, valahol a kettő között. Anders Tegnell az interjúban elismerte azt is, hogy az országban magasabb a Covid-19-betegségben elhunytak száma a szomszédos országok adataihoz képest.
Ám még ez sem ingatta meg a Löfven-kormányt, amelynek amúgy számos ellensége van a svéd törvényhozásban. Az egyik legharcosabb ellenzéki pártnak, a bevándorlásellenes jobboldali Svéd Demokratáknak (SD) oroszlánrésze volt abban, hogy Löfvent június 21-én eltávolítsák a hatalomból. Az SD csütörtökön nyújtott be bizalmatlansági indítványt a miniszterelnök ellen, miután a Baloldali Párt is közölte, hogy nem támogatja többé Löfven kormányát, mivel a kormányfő szerintük nem teljesítette a negyvennyolc órás ultimátumot az albérletekről szóló, vitatott törvénytervezettel kapcsolatban. A javaslat egyebek között lehetővé tenné, hogy az új építésű ingatlanok esetében a bérleti díjról közvetlenül a bérbeadó és a bérlő egyezzen meg egymással. Az egykori kommunisták azt kérték, hogy vonják vissza a tervezetet, vagy kezdjenek tárgyalásokat a bérlők egyesületével.
Löfven hétfői sajtótájékoztatóján leszögezte: tárgyalásokat szorgalmaz a héten, hogy kormányon maradhasson, ám az eddigi koalíciós partnerei, mivel elárulták, nem lehetnek a kormány tagjai. A miniszterelnök szociáldemokrata pártja eddig kisebbségben kormányzott a zöldekkel együtt, illetve a Baloldali Párt és két kisebb, jobbközép párt támogatását élvezte azóta, hogy több hónapnyi kemény tárgyalásokat követően ebben sikerült megállapodniuk egymással a 2018-as általános választásokat követően. Svéd politológusok szerint nincs sok esély arra, hogy új választások legyenek; amennyiben a házelnök kezd tárgyalásokat az új miniszterelnök személyéről, nem zárható ki Löfven újbóli jelölése sem.
A 2014 óta miniszterelnökként tevékenykedő Löfven a 2015-ös bevándorlási hullám óta veszít folyamatosan népszerűségéből. Az országba érkező illegális bevándorlókat korlátozás nélkül beengedik. Komoly balhét kavart továbbá az is, hogy a svéd állam azoknak is folyósította a segélyeket, akik az Iszlám Állam által megszállt szíriai és iraki területekre mentek harcolni a dzsihád nevében.
Forrás: PS, MTI, Breitbart, SVT. Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Anders Wiklund
