Navracsics: uniós szinten nincs megegyezés arról, hogy mi az a jogállamiság
2004-ig az európai uniós tagság cél volt, 2004-től pedig eszközzé vált – kezdte a vitát Navracsics Tibor, egykori uniós biztos a Transparency International által szervezett vitán, amelyen hazánk EU-s tagságát, a tagsággal kapcsolatos előnyöket és hátrányokat boncolgatták Andor László MSZP-s politikussal, közgazdásszal.
Az utóbbi tizenhét év adta tapasztalat sok illúziótól és hiú ábrándtól szabadította meg a magyarokat Nyugat-Európával kapcsolatban. A sokat emlegetett nyugati életszínvonal víziójától a kétezres évek közepétől folyamatosan távolodtunk, majd a 2008-as globális, gazdasági válság magát az unió gerincét is megroppantotta. A 2010-es kormányváltás következtében Magyarország unortodox gazdaságpolitikája nem kis meglepetést okozott a térségben, de az orbáni migrációs politikával egyetemben sikeresnek volt mondható. Bár hazánk kilábalóban van a koronavírus-járvány okozta válságból, a valódi gazdasági fellendüléshez elengedhetetlen lesz a többi tagország gyors talpra állása is. Ugyanakkor az utóbbi évek krízisei rávilágítottak arra a problémára, hogy a tagországok jövőképei sem egységesek. Navracsics Tibor hangsúlyozta:
Az európai uniós tagság egy eszköz. Ahhoz, hogy egy eszközt jól tudjunk használni, pontosan kell látnunk a célt. Nemcsak a politikai elitben van egy nagyon éles törésvonal, hogy mi is az a cél, amihez a tagságot eszközként kell használni, de úgy látom, hogy a tágabb értelemben vett közélet is bizonytalan annak meghatározásában, hogy az uniós tagság milyen eszközt ad nekünk, és az mire jó.
Bizonytalan jövőkép, új szereplők megjelenése a világpiacon
A gazdasági és migrációs válság megmutatta az addig sebezhetetlennek hitt uniós stratégiák törékenységét, illetve az ázsiai és orosz piacok dinamikus fellendülése, hazánkat is gazdasági, és ideológiai váltásra kényszerítette. Az Orbán-kormány keleti nyitása kiváltotta ugyan Brüsszel nemtetszését, de garanciákat a prosperitásra – egységes jövőkép és gyors problémamegoldás hiányában – nem tudtak adni. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy az európai rendszert, habitust évszázadok óta ismerjük, éppen ezért lepett meg mindenkit Brüsszel teljesen elhibázott vakcinabeszerzési politikája. Andor László is elismerte, hogy az Európai Bizottság nem a volumenre, és a gyorsaságra koncentrált, hanem az árra, abban a helyzetben pedig nem ez lett volna a legfontosabb.
Jogállamiság, jogállamiság, óh te édes jogállamiság
Miközben a jogállamiság tézisét máig homály fedi, az unió előszeretettel támadja Magyarországot, Lengyelországot, manapság Máltát, Bulgáriát azzal, hogy a fékek és ellensúlyok nem megfelelően működnek. Miután a magyar jogrendszer mindenkire vonatkozik, nincsenek privilegizált társadalmi, gazdasági rétegek, ezért hazánkat azzal támadni, hogy nincs jogállamiság, teljesen felesleges. Navracsics szerint, ha nincs világos koncepció, hogy mit akar az Európai Unió, akkor nem tudja végrehajtatni az akaratát. Uniós szinten nincs megegyezés, hogy mi az a jogállamiság. A politikus szerint éppen ezért maga a mechanizmus egy politikai játszma része.
Ma az Európai Unió egyik tagállamának olyan miniszterelnöke van, aki ellen konkrét büntetőügy folyik európai források elsikkasztása, rossz felhasználása vádjával. Andrej Babišról van szó. Mindenesetre van a Bizottságban egy olyan alelnök – Věra Jourováról van szó – aki az ő pártjából jön. Én még nem hallottam, hogy Věra Jourová jogállamisági problémaként emlegette volna saját hazája miniszterelnökének ügyét. Dánia néhány évvel ezelőtt elkobozta a menekültek ékszereit, arra való hivatkozással, hogy abból fogja finanszírozni az ellátásukat. Ez nem jogállamisági probléma? Most, hogy Dánia úgy döntött, mindenkit hazapakol, az nem jogállamisági kérdés?
– sorolta a példákat Navracsics Tibor.
Mindenesetre hazánk tagsága és csatlakozása, illetve a modern kor kihívásai arra vezették rá Magyarországot, hogy egy gyorsan reagáló, logikus gondolkodású és szuverén állammá váljon, végképp lerázva magáról az egykori szocialista országokba beleivódott kishitűséget, pesszimizmust és megalkuvásra való hajlandóságot
– hangsúlyozta a politikus.
Forrás: Transparency International Magyarország; Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
