Pesti Srácok

Továbbra sincs csatlakozási céldátum a nyugat-balkáni országok számára

Továbbra sincs csatlakozási céldátum a nyugat-balkáni országok számára

A nyugat-balkáni térség az európai családhoz tartozik, közösek az értékek, és a sorsok is. Erről beszélt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke a szlovéniai Brdóban megtartott EU–nyugat-balkáni csúcstalálkozón. Ennek ellenére sem fogadták el a balkáni államok 2030-as csatlakozási céldátumát – hangzott el a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

– mondta Guszton András újvidéki politikai elemző. Von der Leyen elmondta: a Nyugat-Balkán országainak helye az EU-n belül van, és fontos, hogy a régióban tudják, az EU figyel rájuk – hangoztatta, majd hozzátette: az EB harminc milliárd eurós gazdasági és befektetési terve nagyon fontos a térség gazdasági felzárkóztatásának szempontjából. Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke a csúcstalálkozó során megköszönte az Európai Uniónak mindazt a támogatást, amit a hat nyugat-balkáni országnak – köztük Szerbiának – nyújtott, a jövőt illetően pedig csak annyit mondott:

PestiSracok facebook image

Az elemező tájékoztatott: Angela Merkel, leköszönő kancellár a csúcstalálkozón úgy fogalmazott, hogy amikor a hat ország teljesíti a csatlakozási feltételeket, akkor potenciálisan fel lehet őket venni az unióba. A szakértő leszögezte: egyik oldal sincs kellően felkészülve a bővülésre. Az Európai Unió egyelőre nem döntött, sem saját reformjairól, sem arról, hogy merre fog haladni, ugyanakkor a hat csatlakozni kívánó ország is nagyon különböző fázisban ugyan, de igencsak messze vannak a csatlakozástól. Albánia, Észak-Macedónia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Montenegró a hat ország, amely csatlakozni szeretne a tömbhöz, az EU-tagállamok nézetei azonban eltérnek a kérdésben.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI/EPA/AFP/John Thys

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.