Szerdán kitör a háború, megtámadják az ukránokat - Zelenszkij nyilatkozata komoly pánikot keltett
Volodimir Zelenszkij a Facebookon közölte, hogy szerdán megtámadják Ukrajnát, ezért a lakosságnak fel kell készülnie a háborúra. Beszédében arra is felszólította a külföldre menekült közszolgákat, hogy huszonnégy órán belül térjenek haza. A Fehér Ház rendkívüli sajtótájékoztatót tartott a témában erre reagálva, ahol bejelentették, hogy "küszöbön az orosz invázió". A FoxNews riportere az eseményen felszólalva mindezt megkérdőjelezte, hozzátéve, hogy az orosz fél semmilyen katonai mozgást nem tett a napokban, mint ahogyan azt állítják. Erre a kérdésre Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője kitérő választ adott, így egyre többen gondolják úgy, hogy az USA generálja a konfliktust. A hisztérikus háborús propaganda célja egy olyan válság létrehozása, mely alkalmas Oroszország elszigetelésére, démonizálására és végső soron kisebb egységekre való feldarabolására - vélekednek a nemzetközi sajtóban a geopolitikai elemzők. Közben Kanada bejelentette: jelentős katonai segélyt ad Ukrajnának, ezek között szerepelnek mesterlövész puskák, géppuskák, pisztolyok, karabélyok, valamint lőfegyverek irányzékai 7,8 millió dollár értékben, mindezeket pedig 500 millió dolláros kölcsönnel is megtoldják.
Ukrajna kezdetben azt az álláspontot képviselte, hogy nem igazak az orosz támadásról szóló hírek, majd miután több ország is tudni vélte, hogy már a dátumban is biztosak (2022. február 16.), vasárnap Kijevben közel húszezer ember tüntetett, azt hangoztatva: megölik azokat, akik megpróbálják az ukrán szuverenitást veszélyeztetni. Majd hétfőn este az elnök, Volodimir Zelenszkij a Facebookon közzétett videóüzenetében arról beszélt, hogy már őt is informálták a tervezett szerdai, támadásról és azt hangsúlyozta, hogy
az ukrán nép harcolni fog a szabadságáért, és hogy az ukrán hadsereg nagyon erős
A támadás lehetséges napját munkaszüneti nappá, a Nemzeti Egység napjává nyilvánította, Ukrajnát szerdáig fellobogózzák és felkészítik a harcra. Az elnök felszólította az épp külföldön tartózkodó közszolgákat, hogy 24 órán belül térjenek haza. Az ukrán parlament nem tudta megtartani a hétfői ülését, mert a több mint 400 képviselőből csak 24 jelent meg. A rendkívüli állapot bevezetéséről kellett volna dönteniük. Pletykák szerint nagyon sok képviselő külföldre menekült, azért nem lehetett megtartani az ülést. A két ország határának orosz oldalára már október óta telepítettek katonákat, ahogy a 2014-ben elfoglalt Krím-félszigetre is. Ezen egységek közül jónéhány azóta még közelebb ment a határvidékhez - ezt azonban cáfolják az orosz híradások.
Összefoglaló az elmúlt napok eseményeiről - beindult a hisztérikus háborús propaganda
Ukrajna vasárnap bejelentette, hogy 48 órán belül tárgyalásokat akar folytatni Oroszországgal és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagjaival. Dmitro Kuleba külügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország figyelmen kívül hagyta a csapatok felépítésének magyarázatára irányuló hivatalos kéréseket, bár azt az oroszok tagadják. Joe Biden amerikai elnök vasárnap telefonon beszélt Zelenszkijjal, megismételve, hogy Washington támogatja Ukrajnát . A két vezető egyetértett a diplomácia és az elrettentés folytatásának fontosságában. Olaf Scholz német kancellár hétfőn Kijevben találkozott Zelenszkij elnökkel, kedden Moszkvába utazik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaljon. A német vezető vasárnap arra sürgette Moszkvát, hogy oldja fel az ukrajnai ellentétet, és figyelmeztette Oroszországot, hogy "azonnal" szankciókkal kell szembenéznie, ha megtámadja szomszédját.
"Az Ukrajna elleni katonai agresszió esetén, amely veszélyezteti területi integritását és szuverenitását, szigorú szankciók lesznek, amelyeket gondosan előkészítettünk, és amelyeket NATO- és európai szövetségeseinkkel együtt azonnal életbe léptethetünk" - mondta Scholz.
Vajon kinek az érdeke egy háború kirobbantása a térségben?
Ukrajna Washington „választott fegyvere” az Északi Áramlat megtorpedózására, és éket ver Németország és Oroszország közé. A stratégia az Egyesült Államok külpolitikai kézikönyvének első oldaláról származik: "Oszd meg és uralkodj." Washingtonnak azt a benyomást kell kelteni, hogy Oroszország biztonsági fenyegetést jelent Európára. Ez a cél - vélekednek a geopolitikai szakértők, hozzátéve: ezt úgy akarják elérni, hogy Putyint vérszomjas agresszorként mutatják be, kicsiny jóindulattal, akiben nem lehet megbízni.Ennek érdekében a média azt a feladatot kapta, hogy újra és újra elismételje: „Oroszország azt tervezi, hogy megtámadja Ukrajnát”. Ami kimaradt, az az, hogy Oroszország egyetlen országot sem támadott meg a Szovjetunió felbomlása óta, és hogy az Egyesült Államok több mint 50 ország rezsimjét támadta meg vagy döntötte meg ugyanazon idő alatt, és hogy az USA több mint 800 katonai bázist tart fenn országokban szerte a világon. A média ezekről nem számol be, ehelyett a „gonosz Putyin” áll a középpontban, aki becslések szerint 100 000 katonát gyűjtött össze az ukrán határ mentén, azzal fenyegetve, hogy egész Európát újabb véres háborúba sodorja. A hisztérikus háborús propaganda egésze azzal a szándékkal jött létre, hogy olyan válságot hozzanak létre, amely felhasználható Oroszország elszigetelésére, démonizálására és végső soron kisebb egységekre való feldarabolására. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője többször is kijelentette, hogy „küszöbön áll az orosz invázió”. Hozzászólásait követte Nick Price, a külügyminisztérium képviselője, aki arról beszélt, hogy az Intel ügynökségei közölték vele egy állítólagos, oroszok által támogatott művelet részleteit, melyre a közeljövőben számítanak Kelet-Ukrajnában. Price figyelmeztetését vasárnap reggel követte Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, aki azt állította, hogy orosz invázió bármikor megtörténhet, talán „még holnap is”. Ez néhány nappal azután történt, hogy a Bloomberg hírügynökség bejelentette: "Oroszország megszállja Ukrajnát”. Oroszország tagadja, hogy inváziót tervezne, hisztériával vádolja a Nyugatot.
Kanada fegyverekkel és félmilliárd dollár kölcsönnel segíti az ukránokat
Kanada úgy döntött, fegyvereket küld Ukrajnának , és további félmilliárd kanadai dollár kölcsönt ad Kijevnek az Oroszországgal szembeni háború veszélye miatt, erről a CBC News számolt be Justin Trudeau miniszterelnökre hivatkozva.
"A helyzet súlyosságára való tekintettel, és az ukrán partnereinkkel folytatott beszélgetéseket követően jóváhagytam 7,8 millió dollár értékű halálos felszerelést és lőszert" - mondta Justin Trudeau miniszterelnök. Hozzátette, hogy a fegyverszállítás Kijev konkrét kérésére történt. A kanadai kormány emellett 500 millió kanadai dollár új hitelt is kíván biztosítani Ukrajnának. Ez kiegészíti az Ottawa januárban bejelentett 120 millió dolláros hitelsegélyét.
Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki hivatal
