Pesti Srácok

Több ezer fekete életébe került a rendőrség „visszafogása” az USA-ban

Több ezer fekete életébe került a rendőrség „visszafogása” az USA-ban

Két éve, 2020. május 26-án történt Minneapolisban, hogy igazoltatás közben egy fehér rendőrtiszt olyan erőszakosan lépett fel az afro-amerikai George Floyddal szemben, hogy az intézkedés alá vont férfi az életét veszítette. Az esetről videofelvétel is készült, amely hatalmas médiavisszhangot gerjesztett és óriási felháborodást váltott ki világszerte. A történtek utáni napokban hatalmas tüntetési és lázongási hullám kezdődött Minneapolisban és további több mint száz nagyvárosban a világ minden táján. Ezek eleinte békések voltak, később viszont erőszakos incidensekbe és összetűzésekbe csaptak át. Egy évvel később a demokrata többségű Minneapolis vezetősége a rendőrségtől – többek között a radikális baloldali BLM nyomására – megvonta a finanszírozásának egy részét, és állományának nagy részét leszerelte. Ugyanez történt egyébként többek között Portlandben és New York Cityben is. A társadalmi kísérlet azonban a várost elborító bűnügyi káoszhoz vezetett.

Szegő Miklós írása

2014-ben a Missouri állambeli Fergusonban, egy rendőrökkel folytatott tűzpárbajban halálos lövést kapott Freddy Gray és Michael Brown, két afro-amerikai bűnöző. Ott is sajtó- és hisztériakampány indult; a helyi rendőrség az őket ért vádak miatt kénytelen volt „visszavonulni”, csökkenteni a bűnmegelőzési tevékenységét, többek között a feketék lakta környékeken. Ennek következtében, nem meglepő módon hirtelen megnőtt az erőszakos bűncselekmények száma, ami természetesen a fekete lakosságot érintette a leginkább. Ezt a jelenséget rendőri körökben „Ferguson-effektusnak” nevezték el: tulajdonképpen arról volt szó, hogy egyszerre érvényesül a „haladó” sajtó nyomása és a felheccelt közösség rendőrellenessége. A rendőrség ennek hatására, pontosabban a helyi politikusok döntése alapján kevesebbet járőrözik, nem igazoltatja a gyanús embereket, tulajdonképpen nemcsak békén hagyja a lakosságot, hanem magára is hagyja őket.

Úgy tűnik, ez az effektus létezik másutt is. A napokban jelent meg az FBI jelentése arról, hogy 2020 végéig összesen hány fehér, illetve afro-amerikai veszítette életét erőszakos cselekmények miatt országos szinten. Az adatsorokból világosan látható, hogy Gray és Brown 2014-es halála után egy évvel, 2015-ben csaknem ezerrel több afro-amerikai áldozatot követeltek a különféle összecsapások. George Floyd halálának évében az év végéig 9941 feketét gyilkoltak meg, azaz csaknem kétezer-ötszázzal többet, mint egy évvel korábban (2019-ben 7484 embert). Ugyancsak 2020-ban az FBI adatai szerint 7043 fehér embert gyilkoltak meg, ami azt jelenti, hogy 2898-cal több feketét öltek meg, mint fehéret, pedig a népszámlálási adatok szerint a fehér amerikaiak a lakosság hetvenhat százalékát teszik ki, míg a fekete amerikaiak csak tizenhárom százalékot képviselnek.

PestiSracok facebook image

Mindezek alapján Minneapolisban a tavalyi év végén a fejükhöz kaptak a város vezetői. Hosszas viták után úgy döntöttek, hogy ettől az évtől visszaállítják a rendőrség tekintélyét, háromszáz új rendőrt vesznek fel és húszmillió dollárral megemelik azt az összeget, amelyet 2019-ben, a Floyd-gyilkosság előtti évben adtak a testületnek. Egy 2021 nyarán közzétett statisztika szerint ugyanis a George Floyd halálát követő egy évben az erőszakos bűncselekmények száma tizenhét százalékkal megemelkedett Minnesotában, beleértve a gyilkosságokat is.

A bűnözési ráta általában sokkal magasabb volt az állam nagyvárosi területein, mint a vidéki Minnesotában. A gyilkosságok és gépjárműlopások száma tízszer annyi, a rablásoké pedig tizennégyszer annyi volt ugyanebben a relációban. A gyilkosságok száma ugyanis száznyolcvanötre emelkedett, ami ötvennyolc százalékkal több, mint 2019-ben volt, a gyújtogatások száma ötvennégy, a tulajdon elleni bűncselekmények pedig ötvenöt százalékkal növekedtek. Az Állami Bűnüldözési Hivatal (Bureau of Criminal Apprehension, BCA) statisztikai adatai szerint a vizsgált egy éves időszakban az ügyeletes rendőrtisztek elleni támadások száma is jelentően, hatvankét százalékkal emelkedett meg Minnesota állam városi övezeteiben.

Vezető kép: MTI/EPA/Craig Lassig

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.