Pesti Srácok

Az energiaválság kellős közepén se működik a németek agya és leállítják az atomerőműveiket

Az energiaválság kellős közepén se működik a németek agya és leállítják az atomerőműveiket

Az, hogy a háború és az amiatt meghozott megszorítások miatt egy energiaválság fenyeget kontinensünkön, mit sem zavarja Németország új, balzöld kormányát és tartják magukat ahhoz, hogy lekapcsolják az atomerőműveiket, a következményekkel mit sem törődve.

Energiabiztonsági szakértők csoportja élesen kritizálta Olaf Scholz német kancellárt, amiért az ragaszkodik eredeti tervéhez, miszerint leállítják a német atomerőműveket az év végéig. Mindezt annak tükrében, hogy a napokban jelentették be, újraindítják a szénerőműveiket – amelyek amúgy mindennél IS szennyezőbbek –, hogy így garantálják az ország energiaigényeit és ne legyenek kimaradások. Mint ismert, Oroszország drasztikusan csökkentette a Németországba irányuló földgáz mennyiségét, válaszul a szankciókra.

– jelentette ki a német atomenergiai szövetség szóvivője. A Der Spiegel szakértőkre hivatkozva közben arról írt, hogy még nem késő a német atomerőművek élettartamát meghosszabbítani, ami teljesen szembemegy Berlin iránymutatásával, amely szerint le kell állni az atomenergiával és át kell térni a zöld energiahordozók felhasználására. Németországban 17 atomerőműből már csak három működik jelenleg.

PestiSracok facebook image

– közölte a szóvivő. A szakértők szavait azonban Olaf Scholz kancellár nem hallotta meg; ő továbbra is azon az állásponton van, hogy a leállítási folyamatot folytatni kell, mivel Németország az Oroszországgal való rossz viszony miatt amúgy sem tudna a fenntartáshoz szükséges uránrudakat beszerezni.

Olaf Scholz német kancellár

– mondta a kancellár, aki teljes szívvel támogatja az atomenergia fokozatos kivonását, azonban a rendkívüli helyzetre való tekintettel engedné, hogy az erőművek élettartamát pár évvel meghosszabbítsák, bár szerinte jelenleg ez nem opció.

Markus Söder, a jobbközép CSU vezetője "teljes hülyeségnek" titulálta Scholz szavait. Véleménye szerint így is gázhiány van, nem érti, hogy a kancellár miért nem tesz meg mindent az energiabiztonság érdekében. Söder nonszensznek minősítette azt is, miszerint az uránrudak hiánya miatt ne lehetne meghosszabbítani az atomerőművek működését.

– fogalmazott a jobboldali politikus.

Forrás: Spiegel; Kiemelt kép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.