Az ukrán hadsereg lőállásokat rekvirálhat a panellakásokban, de garantálják a vagyontárgyak biztonságát
Kijev minden nap tartogat meglepetéseket; most ukrán ismerőseim küldtek telefonnal készített fotókat, hogy mire kéri őket a hadsereg. Harkov megyében a hadsereg a lakóházakra a következő cédulákat ragasztotta ki: „Kérjük, ne zárja be lakása ajtaját, hogy adott esetben a hadsereg ott lőállásokat alakítson ki. Vagyontárgyai biztonságát garantáljuk.”
Georg Spöttle írása
Ha megnézzük a háborús felvételeket, gyakran látjuk, hogy panelekben, bérházakban egyes lakásokon belövések nyomait látjuk, ám vannak olyanok, ahova láthatóan aknagránát vagy rakéta csapódott be. Nyilván legtöbbjük nem elvétett célpont, hanem tudatos megsemmisítés volt. Zelenszkij ukrán elnök a háború első napjaiban elkezdte felfegyverezni a lakosságot. Fiatalok, még szinte gyerekek vettek át AK–47-es Kalasnyikov gépkarabélyokat és RPG–7-es tankelhárító páncélöklöket. Az ő szemszögükből ez hősies tett volt, hiszen hazájukat szerették volna megvédeni, ám harcászati szempontból előrelátható volt a katasztrófa.
Sok fiatal srác és lány lakása ablakából vette tűz alá az orosz csapatokat. Tény, hogy számos településen meg is akasztották az Orosz Föderáció katonáinak benyomulását, ám súlyos árat fizettek ezért. A katona, ha viszonoz egy támadást, akkor nem a személyt látja, hanem egy lőállást, torkolati tüzet vagy a nyomjelző lövedékek útját. Röviden mérlegeli a válaszcsapást: ha egy lövész van, akkor azt egy mesterlövész is kiiktathatja, amennyiben van az egységben, ha nincs, akkor komolyabb tűzerőt, például géppuskát vagy akár aknagránátot alkalmazhatnak.
Még a laikusok is sejthetik, hogy ekkor mindenki az életét veszítheti, aki az adott lakásban tartózkodott. A vagyontárgyak meg ugye mit érnek a gazdájuk nélkül? Ahonnan lőnek, oda a másik fél is lőni fog. A nyugati sajtó többször azzal vádolta Oroszországot, hogy civil célpontokat, például bevásárlóközpontokat is támadott. Ez igaz, de van miértje is. Az ukrán hadsereg gyakran plázák tetejére vitt fel légelhárító fegyvereket. Ezt sokan lefotózták, kiposztolták Facebookra, Instagramra vagy a VK-ra. Ezek a posztok nyilván nem kerülték el az orosz titkosszolgálat figyelmét és azonnal reagáltak is, legtöbbször levegő–föld rakétákkal. Nem a civilek voltak a célpont, hanem az üteg, a rakéta vagy a gépágyú. A lakosságot bevonni a háborúba felelőtlenség. A harc a katonák dolga, nem a kiképzetlen civileké.
Az említett harkovi térségben komoly harcok folynak és az orosz egységek már majdnem az egész Donbasz-régiót uralják. A visszavonulási lehetőségtől elvágott ukrán katonák nem akarják letenni a fegyvert; ezt feltehetően Kijev parancsára teszik. Az elmúlt órák érdekessége viszont, hogy két ukrán oldalon harcoló amerikai állampolgárt, Alexander Drueke-t és Andy Huynh-t katonai veteránként azonosították. Washington sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta a hírt. John Kirby, a Pentagon korábbi szóvivője, aki jelenleg az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács stratégiai kommunikációért felelős koordinátora, ígéretet tett arra, hogy Washington felhasználja befolyását a szabadon bocsátásuk érdekében, amennyiben a hírekben megjelent elfogás megerősítést nyer.
A médiajelentések szerint Drueke 39 éves, az alabamai Tuscaloosából származik. 9/11 után jelentkezett az amerikai hadseregbe, és törzsőrmesteri rangban szolgált Irakban. Édesanyja a Telegraphnak elmondta, hogy poszttraumás stressz szindrómában szenvedett. Huynh 27 éves, az alabamai Hartselle-ből, aki korábban négy évig szolgált az amerikai tengerészgyalogságnál, de nem rendelkezett harci tapasztalattal, mielőtt Ukrajnába ment. Márciusban jegyezte el magát, mielőtt Európába utazott volna.
Kiemelt képünkön nagyjából a kövezkező szöveg olvasható: 15-étől a Teroborona (területvédelmisek – a szerk.) számára biztosítsák a szabad bejárást a lakásokba. Amennyiben lehetséges, szereljék le az ablakokok előtti torlaszokat (azt gondoljuk, itt arról lehet szó, hogy ha rácsozott vagy redőnyös, vegyék le, esetleg a bedeszkázást távolítsák el – a szerk.) azért, hogy garantálhassuk a biztonságukat.
