Pesti Srácok

Orosz bankkártya, amerikai rakéták, „besértődött” németek és visszavonuló ukránok

Orosz bankkártya, amerikai rakéták, „besértődött” németek és visszavonuló ukránok

A VISA és a MasterCard kivonulása Oroszországból, valamint az orosz bankok kizárása a SWIFT-rendszerből nem tette egyszerűvé a készpénzfelvételt és a fizetést, főleg most, amikor sok orosz utazik szabadságra. A Mir (Béke) bankkártya viszont egyre elfogadottabb lesz külföldön.

Georg Spöttle írása

A Mir bankkártyákat jelenleg 10 országban fogadják el, köztük Törökországban, Vietnamban, Örményországban, Üzbegisztánban, Fehéroroszországban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban, Dél-Oszétiában és Abháziában. A törökországi elfogadás talán a legfontosabb, hiszen Egyiptom és Thaiföld mellett Törökország az orosz turisták legkedveltebb desztinációja. Korábban Olga Szkorobogatova, az Orosz Nemzeti Bank elnökhelyettese a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórum (SPIEF) alkalmával újságíróknak elmondta, hogy a Mir kártyákat hamarosan további négy országban fogadhatják el. Nem kétséges, hogy a nyugati hitelkártyacégek is óriásit buknak a szankciókon.

Miközben sok orosz nyaralni készül, tovább folynak a harcok a Donbaszban. Az ukrán hadsereg feladta Szeverodonyecket és visszavonulást rendelt el a város térségéből. Ezen nem is lehet meglepődni, hiszen a nehéztüzérségi arány egy a tizenöthöz az oroszok javára. A veszteségek is nagyon súlyosak ukrán oldalon. Az orosz erők légi, rakéta- és tüzérségi csapásai az éjszaka folyamán több mint 650 ukrán nacionalistát, 17 harckocsit és más felszerelést semmisítettek meg – közölte csütörtökön Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

PestiSracok facebook image

Megérkeztek Ukrajnába az első nagyobb hatótávolságú, High Mobility Artillery Rocket System (HIMARS) típusú, precíziós rakétarendszerek – jelentette be Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Twitteren. Üzenetében a tárcavezető köszönetet mondott az Egyesült Államoknak és amerikai kollégájának, Lloyd Austinnak a „nagy erejű fegyverekért”, és „forró nyarat” ígért az „orosz megszállóknak”.Ez természetesen attól is függ, hogy a rakétarendszerrel elérik-e a frontot, illetve a támadási hatótávolságot. Ezt az orosz légierő nyilván minden erejével meg fogja akadályozni. Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége – az Ukrajinszka Pravda szerint – közölte, hogy az ukrán hadsereg maga határozhatja meg, hogy hol, milyen célpontok ellen alkalmazza a fegyvert. Félő, hogy ez azt is jelenti, hogy stratégiai célpontokat terveznek támadni az Orosz Föderáció területén. A HIMARS hatótávolsága 300 km, tehát alkalmas mélyebben támadni Oroszországot, vagy a Luhanszki és Donyecki Népköztársaságokat.

A német pénzügyminisztérium vizsgálja az Északi Áramlat–2 gázvezeték országon áthaladó szakaszainak államosításának lehetőségét – jelentette pénteken a Der Spiegel című lap forrásokra hivatkozva. Az újonnan épített orosz gázvezeték eddig még nem üzemelt, mert Németország az ukrajnai konfliktus előtt leállította az engedélyezését. A terv az, hogy a Németországi szakaszt leválasszák az Északi Áramlat–2 többi részéről és összekössék azt egy LNG- (cseppfolyósított földgáz) terminállal. Mivel itt egy orosz–német közös befektetésről van szó, nyilvánvaló, hogy Moszkva jogi lépésekkel fog élni az államosítás ellen. Érdekes, hogy „besértődött” a berlini kormány, mivel a Gazprom 40 százalékkal csökkentette a szállítást. Scholz kancellár szerint „Putyin támadást indított Németország ellen”. A német fegyverszállítások tényén, amellyel orosz életeket oltanak ki, szerényen átsiklottak a Bundestagban. „Sértődékeny májas hurka”, ahogy Andrij Melnyik ukrán nagykövet mondta nemrég. Lehet, hogy igaza volt?

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.