Területek átadása lehet a béke feltétele
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Finnországban tartott beszéde egybecseng Henry Kissinger, az USA volt külügyminiszterének gondolatmenetével Davosban. Mindkét politikus úgy látja, hogy a kijevi kormány előbb-utóbb kénytelen lesz kompromisszumokra, még akkor is, ha NATO-tagországok ellátják őket fegyverekkel és titkosszolgálati információkkal. Henry Kissinger is csak a Donbasz-régióról való lemondásban látja a béke zálogát. Sőt, az erősen liberális The Hill washingtoni napilap is felvetette a Luhanszki és Donyecki Népköztársaságokról való lemondást, mint szinte az egyetlen lehetőséget a háború befejezésére.
Georg Spöttle írása
Stoltenberg nem tett javaslatot arra, hogy Ukrajna milyen feltételeket fogadjon el a békéért cserébe, mondván, hogy „ezt azok fogják megítélni, akik a legmagasabb árat fizetik” – itt értelemszerűen Ukrajna kormányára gondolt. A főtitkár nem támogatta közvetlenül az ukrán területek átengedését, de felhozta Finnország példáját, amely a második világháború idején egy békeszerződés részeként feladta Karéliát a Szovjetuniónak. Stoltenberg a finn–szovjet megállapodást „az egyik oknak nevezte, amiért Finnország független, szuverén nemzetként kerülhetett ki a második világháborúból”.
Eközben a NATO és a Nyugat továbbra is fegyvereket szállít az ukránoknak, hogy megerősítsék a pozíciójukat, amikor végül tárgyalásokat folytatnak a rendezésről – tette hozzá beszéde végén a főtitkár. Igaz, a fegyverek szállítása is kezd problémás lenni, mivel több ország jelezte, hogy már a stratégiai tartalékaik határáig értek Ukrajna megsegítése miatt. Ez pedig azt jelenti, hogy saját védelmi képességeik csökkentek. Lengyelország is aggódva figyeli a számára beígért Leopard páncélosok sorsát, mivel Berlin cserébe az ukrán hadseregnek átadott páncélosokért német technológiát ígért Varsónak. Hogy fegyverzeti deficitjüket csökkentsék, a lengyel kormány 250 darab M1 A2 Abrams SEPv3 harckocsit rendelt az USA-tól. A 4 milliárd 740 millió dollár értékű, korszerű páncélozott harceszközökkel a Lengyelország keleti részében állomásozó lengyel 18. gépesített hadtestet szerelik fel. Az első 28 harckocsit még idén leszállítják Lengyelországba kiképzés céljából, a teljes ügyletet 2026-ig bonyolítják le.
Tegyük hozzá, Berlin valóban nem kapkod a fegyverszállításokkal – erre már az Ukrajinszkaja Pravda is felhívta a figyelmet pár héttel ezelőtt. A magazin állítása szerint Németország szövetségi biztonsági tanácsa már több mint egy hónapja blokkolja 100 darab Marder gyalogsági harcjármű leszállítását Ukrajna részére. A Marder (nyest) típusú járművek mellé még Leopard 1-es harckocsikat is igért Olaf Scholz kormánya, ám ezek is csak ígéret stádiumban vannak. Igaz, Melnyik ukrán nagykövet már kritizálta a tankokat, hogy elavultak és hogy nekik a Leopard 2-es kellene. Christina Hoffmann német kormányszóvivő azonban kijelentette, hogy szó sincs a fegyverek blokkolásáról, és Németország továbbra is rengeteg lőszert és fegyvert küld Kijevnek. A szóvivő asszony azonban ügyesen kerülte a Marder és a Leopard szavakat.
Pár napja nagy port vert fel a Bild német napilap cikke, amelyben – milyen meglepő – Melnyik nagykövet is nyilatkozott. A diplomata elmondta, hogy Németország június 22-én leszállítja országának a 7 darab Panzerhaubitze 2000 önjáró üteget, amelynek a lőtávolsága 54 km. A német katonai elhárítás, az MAD majd kiugrott a bőréből, hogy Melnyik egy napilapnak kotyogta ki a fegyverszállítás időpontját, mivel az Orosz Föderáció légiereje csak pontos információkra vár, hogy kilőhessék a modern német ütegeket és az azokat kezelő hét főnyi személyzetet, akik a napokban fejezték be kiképzésüket németországi bázisokon. A fegyver darabja 4,5 millió euró, ami szintén nem elhanyagolható, főleg az adófizetőknek, akik már eddig is komoly árat fizettek Zelenszkij követelései miatt.
Vezető kép: érdeklődő az 59. Velencei Képzőművészeti Biennálé ukrán pavilonjában 2022. április 22-én. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
