A chileiek nem eléggé haladók és nemet mondtak a népszavazáson az új, liberális alkotmányra
Hosszú cikkben kesereg a 24.hu, miután Chilében az emberek döntő többsége nemet mondott az új alkotmány tervezetére. A dél-amerikai ország lakosainak nem tetszett, hogy az új alaptörvény a többi között biztosította volna az identitás szabad megválasztásához (beleértve a nemi identitást és és önkifejezést) való jogot. Továbbá az alkotmány lehetővé tette volna a terhességmegszakítást, és persze előírta volna a nemek közti egyenlőséget a kormányban. Nem is meglepő, hogy a teljes woke étlap bekerült a szavazásra bocsátott szövegbe, mert az alkotmányozó nemzetgyűlésben valahogy ügydöntő többségbe kerültek a liberális és balos szélsőségesek. Azonban a szavazók másképp gondolták.
Vasárnap meghozta gyümölcsét a chileiek három éve tartó küzdelme: a dél-amerikai országban népszavazáson dönthettek az új alkotmányról. A 2019-ben kirobbant, harminc halálos áldozatot követelő tiltakozási hullám nyomására még a Sebastián Piñera vezette jobbközép kormány egyezett ki a tüntetőkkel abban, hogy a jövőben új alkotmány fogja garantálni a társadalmi igazságosságot. Az egy évig szövegezett új alkotmány, amely több jogot biztosított volna az állampolgároknak, mint bármilyen más alaptörvény a Földön, a chileiek szerint viszont, úgy látszik, túl messzire ment a jogkiterjesztésben.
Nem kértek a chileiek az LMBTQ-jogokból és a woke-ból
A vasárnapi népszavazás végeredménye az új alkotmány elutasítása mellett kampányoló jobboldali ellenzék várakozásait is felülmúlta. A választók a baloldali, progresszív kormány által propagált alaptörvényre az előzetes várakozásoknál sokkal nagyobb arányban mondtak nemet: a kötelező részvételű referendumon a 15 millió regisztrált szavazó közel kétharmada, 61,9 százaléka utasította el az új alkotmányt – írja cikkében a 24.hu.
Az alkotmány rögzítette volna a többi között a szabadidőhöz, a testmozgáshoz, az ételhez, a vízhez, a tiszta levegőhöz, a szexuális felvilágosításhoz való jogot, továbbá a chileiek polgárjogot szerezhettek volna az identitásuk szabad megválasztásához – beleértve a nemi identitást és önkifejezést –, valamint a terhesség önkéntes megszakításához. Az abortusz alaptörvényben rögzített legalizálása óriási változást jelentett volna, hiszen annak minden formája tilos volt egészen 2017-ig, amikor is az eljárást nemi erőszak, életképtelen magzat vagy az anya életét fenyegető veszély esetén engedélyezték.
Az alkotmány egyik legegyértelműbb azonnali változása az lett volna, hogy az állami szerveknek és az állami vállalatoknak meg kell teremteniük a nemek közti egyenlőséget, ami az első ilyen kitétel lenne bármilyen alkotmányban. Ehhez hasonlóan az őslakosok is népességarányos kvótát kaptak volna valamennyi választott testületben, országos, regionális és önkormányzati szinten egyaránt. Sok szavazó különösen is ellenezte azt, hogy Chilét többnemzetiségű államként határozzák meg.
Önreklámozásra használták az alkotmányozási folyamatot a balos aktivisták
A fiatal, 36 éves elnök, Gabriel Boric szomorú az alkotmány elutasítása miatt, ugyanakkor úgy véli, hogy az emberek egyértelműen kifejezték véleményük, amit el kell fogadni. Az alapörvényt támogató politikusok, szakértők a kudarc okaként azt jelölik meg, hogy az új alkotmányt megszövegező nemzetgyűlésben összességében kétharmados többségbe kerültek a baloldaliak, akik teljes mértékben átvették az irányítást a folyamat felett. Emellett sokakban az a benyomás alakult ki, hogy a tagok nem veszik elég komolyan az alkotmányozási folyamatot, miután előfordult, hogy egy nő félmeztelenül tartott beszédet, egy férfi pedig az egyik távszavazáson bekapcsolva hagyta a kameráját zuhanyzás közben.
Forrás: 24.hu; Vezető kép: Ellenzéki szimpatizáns ünnepel a chilei fővárosban, Santiagóban 2022. szeptember 4-én, miután nyilvánosságra hozták az új alkotmány tervezetéről tartott aznapi népszavazás eredményét. Fotó: MTI/EPA/EFE/Alberto Valdes
