Íme a Jobbik véleménye: Nagyon helyesek a szankciók, majd alkalmazkodunk a következményekhez (videó)
"Diverzifikálni kell a forrásokat, mind a gáz, mind a kőolaj tekintetében, meg más energiák vonatkozásában. És hogy, ha szankciós politikát folytatunk Oroszországgal szemben, ami nagyon helyes, annak lehet egy olyan következménye, hogy az energia vonatkozásában lesz a kínálati oldalon egy visszaesés" - magyarázta Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke a párt N1TV nevű videócsatornáján. A PestiSrácok.hu-n többször is levezettük, hogy az uniós szankciók okozták a gáz- és más energiaárak brutális megnövekedését, a háború csak másodlagos szerepet játszott ebben.
A Jobbik elnöke Lánczi Richárddal beszélgetve úgy folytatta fent idézett fejtegetését az N1TV-csatornán:
Éppen ezért Németországban ez senkinek nem okoz meglepetést, amikor a kormány bejelenti azt, hogy például közintézményekben, meg nem tudom, ilyen üzlethelyiségekben, meg itt-ott-amott, hogyan kell alkalmazkodni ehhez az új helyzethez.
A szankciók valójában Európát sújtják
Miközben a hazai - immár a Jobbikkal kiegészült - baloldal vadul helyesli az orosz energiaforrásokra kivetett szankciókat, sőt, továbbiakat követel (a teljes olajembargó és a gázársapka képében), addig itt a PestiSrácok.hu-n is többször levezettük: a gázban kétharmad arányban a szankciók költségeit fizetjük, mert a tőzsdei árak megháromszorozódtak fél év alatt.
Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitikai Üzletágvezetőjének előadását összegezve, forrásokat és adatokat sűrűn idézve vezettük le, hogy a háborús cselekmények kevésbé játszottak közre az áremelkedésben, ellenben mindig az uniós vezetők konkrét elszólásai és az ezekre adott orosz válaszok okozták a drámai drágulás hullámait.
A háború kitörése előtti pillanatban 87 euró volt a gáz egységára a holland gáztőzsdén – derült ki Hortay videójának elején. Az Európai Unió vezetői akkor még azt mondták, hogy a szankciók nem fogják érinteni az energiaszektort, így nem is nagyon érződött a gáz árán a háború kitörése: azon a héten 90 eurón zárt. Egy héttel később azonban elkezdték emlegetni a gázembargó lehetőségét a nyugati politikusok, amitől aztán már valóban kilőtt a gáz ára a tőzsdén, és pillanatok alatt felszaladt 80-ról 179 euróra a gáz egységára. A néhány uniós tagállam, köztük Magyarország által tanúsított ellenállás miatt a 100 euró környéki tartományba ment vissza az ár.
Azóta attól függően ugrál, hogy éppen mit mondanak az uniós vezetők, illetve mit csinálnak erre válaszul az oroszok. Jól szemlélteti ezt, hogy márciusban az EU korlátozta a pénzügyi tranzakciókat Oroszország vonatkozásában, mire az oroszok bejelentették, hogy onnantól fogva rubelben várják a gáz kifizetését, és egyből felugrott 119 euróra a gáz tőzsdei ára. Aztán több tagállam jelezte, hogy teljesíti az új elvárást; erre a piac megnyugodott, és visszament 90 euróra az ár.
Nyár legelején aztán ismét az uniós politika kavart bele az életünkbe, hiszen bejelentették az olajembargót, és beígérték a gázembargó napirendre vételét is. A helyzetet tetézte a német ígérgetés, hogy 2024-re teljesen leválnak az orosz gázimportról.
Egy energiatörpe próbál megregulázni egy energiaóriást...
Az oroszok rögtön műszaki hibára hivatkozva, de nyilvánvalóan ugyancsak politikai okból kevesebb, mint felére csökkentették az Északi Áramlat–1-en át átmenő gáz mennyiségét, és a gázár ismét 130 euró fölé ugrott. A német és uniós vezetők egyre jobban belelovallták magukat a háborús pszichózisba, sorra adták a hergelő nyilatkozatokat a gázembargóról, így a gázszállítás leállítására vonatkozó bármilyen orosz nyilatkozat nélkül is feltornászták 185 euróra a gáz árát, egyszerűen csak a saját hülyeségükkel.
Ezután jelentették be az EU 15 százalékos fogyasztáscsökkentési csomagját, erre az oroszok ismét lefelezték az Északi Áramlaton érkező gázt, az egységár pedig július végén már 200 euró fölött járt. A huzavona folytatódott: az EU elkezdte emlegetni a gázárplafonos javaslatát arra a problémára, amely az EU megalapozatlan keménykedése nélkül nem is létezne, az oroszok pedig válaszul ismét „karbantartási szünetet” tartottak három napig. A szállítás végleges leállításáról szóló újabb német riogatások miatt augusztus legvégén 347 euróba került a gáz a februári 80 euróval szemben.
Az oroszok ezután kicsit lenyugtatták a kedélyeket azzal, hogy bejelentették: a „karbantartás” után újraindul a gázszállítás. Brüsszel viszont nem tűrhette, hogy lecsituljon a helyzet, ezért gyorsan jelezte, hogy beáll a gázársapka javaslata mögé, mire a Gazprom közölte, hogy mégsem indul újra a szállítás, és újra 245 euró lett a gáz egységára.
A Hortay által felidézett történetből világosan látszik, hogy pusztán a kommunikációs adok-kapok miatt ugrál hatalmasakat a gáz ára, vagyis az egész energiaválságot és a lakosságot megterhelő áremelkedést mesterségesen állították elő. Miközben az Európai Unió vezető politikusai olyan szövegekkel butítják a közvéleményt, hogy működnek a szankciók, és ők mindent jól kigondoltak, minden kiválóan halad, valójában terv nélkül mentek bele a konfliktusba az oroszokkal, és a felelőtlen csapkodásukkal óriási kárt okoztak. Jobban megnézve azonban a szándékosság sem kizárható, hiszen az EU-s beszélő fejek mindig akkor dobtak be valami ostobaságot, amikor állandósult vagy csökkent valamelyest a gázár. Egy még nevesebb megszólalót idézve mindezt úgyis lehetne összegezni: egy energiatörpe próbál megregulázni egy energiaóriást...
Forrás: PestiSrácok.hu hírösszefoglaló, az N1TV és Hortay Olivér vlogja alapján.
