Pesti Srácok

Megint nevet vált a kazah főváros – Keleten már a személyi kultusz sem a régi

Megint nevet vált a kazah főváros – Keleten már a személyi kultusz sem a régi

Kis posztszovjet komédia egy percben. 1997-ben Kazahsztán első elnöke, Nurszultan Nazarbajev a fővárost Alma-Atából Akmola városába helyezte át, amelyet 1998-ban Asztanára neveztek át. 2019. március 23-án Tokajev jelenlegi államfő aláírta azt a rendeletet, amely Nazarbajev tiszteletére Asztanát Nur-Szultán városává nevezte át. Ez most elmúlt.

Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev (kazak írással: Қасым-Жомарт Кемелұлы Тоқаев; Almati, 1953. május 17.) kazah elnök szombaton aláírta azt a rendeletet, amely a köztársaság fővárosát Nur-Szultánról Asztanára nevezi át. Erről az államfő saját, különbejáratú sajtószolgálata számolt be.

– áll a hivatalos elnöki iránymutatásban. Így múlik el a személyi kultusz dicsősége. Korábban, szeptember 17-én Tokajev aláírta az alkotmányt módosító törvényt, amely szerint a korábbi Asztana nevet visszaadják Kazahsztán fővárosának. Emellett az alaptörvény változásai szerint az államfő megbízatása hét évre korlátozódik, újraválasztási jog nélkül.

PestiSracok facebook image

A jelenlegi fővárost (jelenleg Asztana) az 1830-as években alapították az oroszok Akmolinszk néven. 1961-ben Celinográdra nevezték át, majd 1994-ben Akmolára változtatták. Később Nur-Szultán lett a személyi kultusz jegyében, most meg újra Asztana.

Fotó: MTI/EPA/Igor Kovalenko

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.